Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-151

86 151. országos ülés 1907 április 29-én, hétfőn. ugyancsak e szakasz 12. sorában »12 millió« helyett »12,500.000« teendő. Elnök *. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az előadó ur a következő módosítást nyújtotta be az 1. §-hoz. Kérem azt felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a módosítást ). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. §-t eredeti szövegében változatlanul fentartani, szemben Hoitsy Pál előadó ur javaslatával, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház nem tartja fenn az 1. §-t változatlanul, hanem elfogadja Hoitsy Pál előadó ur módositásaival. (Helyeslés.) Következik a 2. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó : T. képviselőház ! A 2. §-hoz van egy irálybeli módositásom, a mely tisztán arra vonatkozik.hogy a kifejezett gondolatot jobban domborítsa ki. T. i. a 2. §. második sorában e szavak : »törvényes felhatalmazás nélkül« törlendők lennének és e helyett e szavak : »a törvényes felhatalmazás nélküli« — az első sorba a »hogy« szó után jönnének. De azonkívül bátorkodom indítványozni azt is, hogy e szakasz után méltóztassék egy harmadik szakaszt beiktatni és elfogadni. E szakasz arra vonatkozik, hogy e törvény elfogadásával még a volt kormánynak a felmentés megadva nincsen. Szól ez a harmadik szakasz, a melyet indítványozni bátor vagyok, következőképen (olvassa) : »A.z előző szakasz rendelkezései a törvényes felhatalmazás nélkül teljesített kiadásokra nézve a felmentést nem foglalják magukban.« Az irálybeli módosítás pedig ez volna (olvassa) : »A 2. §. második sorában e szavak : »törvényes felhatalmazás nélkük kihagyandók ; ellenben az első sor »hogy« szava után beiktatandók e szavak : »a törvényes felhatalmazás nélküli«. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Miután az előadó ur nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur módosításával, igen vagy nem % (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház nem tartja fenn változatlanul a szakaszt, hanem azt elfogadja Hoitsy Pál előadó ur módosításával. Egy uj szakaszt hozott még javaslatba az előadó ur. Kérdem: méltóztatik-e a Hoitsy Pál előadó ur által javaslatba hozott uj szakaszt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 3. %-t). Hoitsy Pál előadó: Miután uj szakasz jött közbe, ez most már 4. §. lesz. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3., illetőleg most már 4. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel. t. képviselőház, a mosb tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, méltóztassék ennek a törvényjavaslatnak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Felkiáltások : l -jen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a kérvények 28-ik sorjegyzéke (írom. 454). Kérem Hammersberg László jegyző urat, méltóztassék a kérvényezők nevét és a kérvények tárgyát felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa): 1—63. sorszámig : A liptószentmiklósi, a zsolnai, a zombori, a zentai, az újvidéki, a temesvári, a székesfehérvári, a szekszárdi, a szegedi, a szatmárnémetii, a szabadkai, a rózsahegyi, a pozsonyi, a perlaszi, a paksi, az óbecsei, a nyitrai, a nyíregyházai, a nagyszebeni, a nagykikindai, a mosoni, a miskolczi, a marosvásárhelyi, a máramarosszigeti, a makói, a torontál-tordai, az ungvári, a verseczi, a zalaegerszegi, a zilahi, a pápai, a soproni, a szarvasi, a szigetvári, a kolozsvári, a komáromi, a munkácsi, a nagybecskereki, a hartai, a hódmezővásárhelyi, a jászberényi, a kassai, a kecskeméti, a kerecsendi, a kiskunhalasi, a klekki, a győri, a gyöngyösi, a gyertyámosi, a felnémeti, áz egri, a budapesti fuvaripari, a budapesti VIII. és IX. kerületi, a budapesti, a budai, a budapesti V. és VI. kerületi, a budapesti VII. belső kerületi, a budapesti VII. külső kerületi, a budapest-kőbányai, a békésgyulai, a békéscsabai, a bajai és az aradi munkások gyűlései kérvényei a választói jogról, az egyesülés, gyülekezés, költözködés és a sajtószabadság biztositásáról törvényjavaslat alkotása, a betegség és baleset elleni biztositásról szóló törvényjavaslatban a biztositásra kötelezettek önrendelkezési jogának törvénybe iktatása iránt. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó: T. ház! Ezeknek a kérvényeknek azt a petitumát, a mely a betegségés balesetbiztositásról szóló törvényekre vonatkozik, a ház már elintézte. Ennek folytán e részben a kérvények egyszerű tudomásul vétel végett jelenthetők be csupán. A kérvények egyéb része, a mely az alkotmányos szabadságjogok biztositásáról szól, érdemleges tárgyalás alá vehető. Ezekre a kérelmekre nézve a bizottságnak az a javaslata, hogy a kérvények e tekintetben a m. kir. minisztériumnak tanulmányozás és figyelembevétel végett kiadassanak. A bizottság álláspontját az indokolja, hogy a bizottság meggyőződése szerint állami önállóságunk és az egyéni szabadságjogok története hazánkban régi idők óta összeforrott. Az egyéni szabadságjogok korlátozása mindannyiszor állami exiszten-