Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

150. országos ülés 1907 április 27-én, szombaton. 73 Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kér­dem a t. házat: méltóztatik-e az előadó ur javas­latához hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) Akkor ezt a ház határozatakép kimondom. Hammersberg László jegyző (olvassa) : Hont, Máramaros, Zemplén, Bács-Bodrog, Esztergom, Heves és Zólyom vármegye kérvényei az egy­gyermek-rendszer orvoslása tárgyában. Az ere­deti indítvány (Bont) azt kívánja, hogy az érde­kelt vidékek egy-egy kiküldöttjének belevonásával hivjon össze a kormány ankétet. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Giesswein Sándor előadó : Abban a kérvény­ben, t. ház, a melyet Hont vármegye terjeszt a képviselőház elé, s a melyhez több törvényható­ság csatlakozott, egy jajkiáltás hallatszik ki az ország különböző részéből. Panasz van manajjság mindenfelől, hogy nagy az Amerikába való ki­vándorlás ; itten pedig egy más panaszszal talál­kozunk, hogy ma-holnap nem lesz kivándorló, mert nem születnek meg azok, a kiknek Ameri­kába kellene kivándorolniuk. T. ház! Ez a kérdés erkölcsi kérdés, de gazdasági kérdés is és a ki olvasta boldogult Széchenyi Imrének könyvét az egykéről, az lát­hatja, hogy milyen borzasztó pusztítást okozott ez az erkölcsi nyavalya az ország minden részé­ben. (Igás! Ugy van !) E tekintetben különösen érdekelve van Baranya, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegye és legújabban a Garam men­tén mutatkozik ez az epidémia, a melynek ter­jedése ellen az illető hatóságoknak a kellő esz­közökhöz kell nyulniok. Hogy azonban ez a kérdés kellőkép orvo­solható legyen, szükséges azokat az okokat ismerni, a melyek azt előidézik. A kérvényi bizottság, tárgyalván e kérvé­nyeket, azt az álláspontot foglalta el, melyet annak idején Hont vármegye, t. i. a belügyminisz­tériumnak a figyelmét kell erre felhívni. Maga a megye sem akar tájékozást adni, hogy mily módon lehetne ennek a megakadályozását elérni. Vájjon bizonyos prémiumok kitűzésével-e, vagy oly módon, hogy a hol több gyermek van egy családban, ott a harmadik és negyedik gyermek­nek a tanítása megkönnyittessék. Nem akar ítéle­tet mondani a gazdasági okokra nézve sem, a melyek e bajnak alapját képezik, de minden­esetre szükséges az, hogy az érdekelt vidékek­ről, a hol az a baj el van terjedve, a hozzá­értő férfiak tanácsa kikéressék és ankét utján tisztáztassék az a kérdés, hogy a bajnak tulaj­donképen mi az oka. Ebből a szempontból fogva fel a kérdést, a kérvényi bizottság pártolókig javasolja felter­jeszteni e kérvényeket sürgős intézkedés végett a belügyminisztériumhoz, azért t. i., hogy e tárgyban ankétet hivjon egybe. (Helyeslés.) Kérem a kérvényi bizottság javaslatának, elfogadását. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. IX. KÖTET. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, felte­szem a kérdést: méltóztatik-e a háznak az elő­adó ur javaslatához hozzájárulni, igen vagy.nem? (Igen!) Ha igen, akkor ezt a ház határozata­ként kimondom. Hammersberg László jegyző (olvassa). Zom­bor sz. kir. város, Somogy vármegye, Arad sz. kir. város, Csanád vármegye, Kolozsvár sz. kir. város, Baja thj. város, Székesfehérvár sz. kir. város, Kecskemét th. város, Szatmárnémeti sz. kir. város, Borsod vármegye, Szeged sz. kir. város, Esztergom vármegye, Sopron sz. kir. város, Hódmezővásárhely th. város, Liptó vár­megye, Heves vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Baranya vármegye, Háromszék vár­megye, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Buda­pest székesfőváros, Szepes vármegye, Udvar­hely vármegye, Alsó-Fehér vármegye, Debreczen sz. kir. város, Turócz vármegye, Ung vármegye, Ugocsa vármegye, Hont vármegye, Komárom vár­megye, Sopron vármegye, Bars vármegye, Szeben vármegye, Bács-Bodrog vármegye, Szabadka sz. kir. város, Árva vármegye, Abauj-Torna vár­megye, Gömör-Kishont vármegye, Pozsony vár­megye, Zenrplén vármegye, Nógrád vármegye, Pozsony sz. kir. város, Máramaros vármegye, Arad vármegye, Győr vármegye, Bars vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kolozsvár sz. kir. város, Baja th. város kérvényei a nél­külözhetetlen élelmiczikkek árának mesterséges kartellszerű megdrágítását akadályozó törvény alkotása iránt. Giesswein Sándor előadó: T. képviselőház! Negyvenkilencz törvényhatóságnak kérelme mu­tatja, hogy itt szintén egy nagy gazdasági bajjal van dolgunk. (Igaz! Ugy van!) E kérvények egyhangúlag arról j)anaszkodnak, hogy mig a termékek ára 5 — 10°/o-kal, addig a tápszerek ára 30—40°/o-kal emelkedik, a mi által különö­sen a szegényebb néposztály megélhetése igen meg van nehezítve. Minthogy ennyi helyről jő a panasz, ezt a törvényhozás sem tekintheti közönyös szemmel. A kérvények közül különösen kiemelendő Budapest székesfőváros kérvénye, a mely ezt a kérdést alapos tanulmány tárgyává teszi és összehasonlítja a külföldnek ilyen visszaélések ellen való intézkedéseivel. Különösen hivatkozik a franczia és olasz büntetőtörvénykönyvekre, a melyekben igen szigorú büntetés van kiszabva azok ellen a kik a gazdasági helyzet kihaszná­lásával kartellszerű összebeszélés által az ok­vetlenül szükséges élelmiczikkek árát felemelik. A franczia törvény pl. 500—10.000 frankig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti azokat, a kik a gabona, liszt, hus, vagy más szükséges tájDlálékok árát mesterségesen, vagy kartell­szerűen felemelik. Hasonló szigorúsággal intéz­kedik az olasz törvényhozás is. Ezért a bizott­ság figyelembeveendőnek tartja Budapest székes­fővárosnak e tárgyban beadott kérvényét, a 10

Next

/
Thumbnails
Contents