Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

72 150. országos ülés 1907 április 27-én, szombaton, széki irodatiszt jelentkezett folyó évi február 7-én dr. Lengyel Zoltán országgyűlési kéjjviselő­nél és jelentette neki. hogy ha a napilapoknak pausáléira vonatkozó iratok tekintetében vala­melyes fölvilágositásra volna szüksége, leghelye­sebben cselekszik, ha az állami számvevőszék elnökénéi jelentkezik, annak beleegyezését kéri és az iratokat tanulmány tárgyává teszi. Február 8-án Hajdú Gyula a kezelése alatt álló irattárból a kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek 1906 évi november hó 2-án kelt 7758. számú és egy napilapnak pausáléjára vonatkozó ügyiratot dr. Lengyel Zoltánhoz el­vitte és Lengyel Zoltán arra kérte Hajdú Gyulát, egyezzék bele, hogy ezen miniszteri rendeletet, illetőleg átiratot lefényképeztethesse. Hajdú Gyula ebben az időpontban ennek a kérelemnek eleget nem tett, illetőleg nem volt hajlandó azt rendelkezésre bocsátani. Ugyancsak folyó évi február hó 9-ik napján dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő telefonon jelentkezett Erdélyi budapesti fényképésznél, és bejelentette, hogy délután el akar hozzá jönni diszkrét ira­tok lefényképezése czéljából. 10-én és 11-én a fotografálás nem történt meg. 11-én d. u. meg­jelent Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő a kereskedelemügyi minisztérium 5574., 5575. és 5576. számú irataival és azokat lefényképeztette a nevezett fényképészszel. Február 21-én pedig Hajdú Gyula az őrizetére bízott aktákat a ke­reskedelemügyi minisztériumból kiemelte, (De­rültség és felMáUásoJc: Elemelte!) és azokat Lengyel Zoltán orsz. képviselőnek ugyancsak lefotografálás czéljából átengedte. T. képviselőház! A mentelmi bizottság a tényállást ezekben állapította meg. Az első kérdés az volt, hogy alakilag helyes-e a megkeresés, illetőleg hogy illetékes hatóság­tól érkezett-e, igen vagy nem ? A mentelmi bizottság konstatálta, hogy a vizsgálóbiró meg­keresése a főügyészség utján, tehát régi jogszokás alapján került a házhoz. A második kérdés, a melyre válaszolnia kellett a mentelmi bizottságnak, az volt, hogy vájjon forog-e egyáltalában fenn büntetendő cselekmény. A nyomozati iratokból teljesen vilá­gossá tett és általam felolvasott tényállás iga­zolja, hogy igenis büntetendő cselekményről, deliktumról van szó. (Ugy van!) A harmadik kérdés pedig az volt, vájjon az elkövetett deliktum és a kikért képviselő ténykedése között van-e összefüggés. Erre vonat­kozólag pedig a mentelmi bizottság, habár csak laza összefüggést látott az elkövetett deliktum és a képviselő ténykedése között, azon általá­nos igazságból indulva ki, hogy az igazságszol­gáltatás egyenlőségén ütünk rést akkor, ha a képviselő mentelmi jogát ugy értelmezzük, hogy az privilégium a többi állampolgárokkal szem­ben, az igazságszolgáltatásnak általános, egy­öntetű és minden állampolgárra kiterjedő köte­lezettségénél fogva ' is és tekintve azt, hogy ilyen összefüggést látott a képviselő ténykedése és az elkövetett deliktum között, ha már egyébért nem is, a képviselő további igazolásának és a vizsgálat nyomán az eredeti tényállás kideríté­sének, szóval az ő integritásának érdekében is, tehát nemcsak a ház és a mentelmi jog érde­kében, hanem igenis a képviselő érdekében is javasolja, hogy Lengyel Zoltán orsz. képviselő mentelmi joga már csak azért is függesztessék fel, mert a mentelmi bizottság nem talált tám­pontokat arra vonatkozólag, hogy itt zaklatás, vagy különösebb értelemben politikai zaklatás esete forogna fenn. (Ugy van! Ugy van!) Tisztelettel indítványozom : méltóztassék a háznak a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadni és Lengyel Zoltán orsz. képviselő men­telmi jogát ez ügyben felfüggeszteni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: kiván-e valaki hozzászólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és felteszem a kérdést szava­zásra, még pedig olyanformán: méltóztatik-e a t. háznak a mentelmi bizottság azon jelentésé­hez és véleményéhez hozzájárulni, a mely szerint a mentehni bizottság azt javasolja, hogy Lengyel Zoltán orsz. képviselő mentelmi joga az elő­adott esetben felfüggesztessék, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház a mentelmi bizottság jelentése alapján Lengyel Zoltán orsz. képviselő mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. (Helyeslés.) Következik a kérvények tárgyalása és pedig a kérvények 27-ik sorjegyzéke (írom. 453). Hammersberg László jegyző (olvassa): »1—-31. számok alatt Kassa sz. kir. város, Maros-Torda vármegye, Háromszék vármegye, Csik vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Torda^Aranyos vármegye, Szolnok-Doboka vármegye, Hont vár­megye, Szatmár vármegye, Szilágy vármegye, Esztergom vármegye, Győr vármegye, Szepes vármegye, Heves vármegye, Szabolcs vármegye, Sopron vármegye, Liptó vármegye, Csongrád vármegye, Zólyom vármegye, Arad vármegye, Ung vármegye, Győr sz. kir. város, Arad sz. kir. város, Baja th. j. város, Székesfehérvár sz. kir. város, Pozsony sz. kir. város, Szeged sz. kir. város, Hódmezővásárhely th. j. város, Sopron sz. kir. város, Zombor sz. kir. város, Szabadka sz. kir. város kérvénye a katonaságnak szolgá­laton kivüli fegyverviselése ellen, a tiszti kar­nak szolgálaton kivüli polgári öltözet viselése mellett ós a nem katonai jellegű bűntetteknek polgári törvénykezés által való elintézése iránt.« Elnök: Az előadó urat illeti a szó.. Giesswein Sándor előadó: T. ház! A kér­vényi bizottság ezek felett folyó évi márczius hó 10-én tárgyalván, minthogy, a kérdés már a házban tárgyaltatott, a házszabályok 246. §-a alapján a kérvényeket tudomásvótel végett bejelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents