Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

150. országos ülés 1907 április 27-én, szombaton. 6ö szállítás volna egyedüli oka a forgalom növekedésének, akkor igen egyszerű volna az államvasutak részéről leszáUitani a tarifát, és ennek folytán a forgalom is növekednék. De ezt nem teheti, mert nála nincs motorikus üzem, melynek bevételei ezt lehetővé tegyék. Az arad—csanádi vasút díjtétele leszállításával elérte azt, hogy míg 1902-ig ráfizetett a személyforgalomra 180.000 koronát, 1906-ban a személyforgalomból tiszta jövedelme lett a tarifaleszállitás mellett is 145.000 korona, míg, ha az államvasutak még jobban leszállítják a személyszállítási tarifát, ez csak a veszteséget növelné. Lázár Pál: Sokan utaznak ingyen az államvasutakon, az a baj. Kubik Gyula: A magyar általában el van ismerve, mint jó katona ; de mint vasutas a legkitűnőbb. Hálásan veszem az igen t. államtitkár úrtól azt a hatalmas és bátor erőre valló nyilatkozatot, a mely a fegyelem fentartására vonatkozik és a melylyel biztosítva lesz az államvasutak zavartalan üzeme. A tételt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólni senki sem kívánván, felteszem a kérdést: Méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Akkor az 1. §-t elfogadottnak nyilvánítom. Következik a 2. §. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök: Szólni senki sem kívánván, felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. háznak a 2. §-t elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) A szakaszt elfogadottnak nyilvánítom. Következik a 3. §. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa a 3. §4). Elnök: Szólni senki sem kívánván, felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. háznak a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor a 3. §-t elfogadottnak n)álvánitom. Következik a 4. §. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: Szólni senki sem kívánván, a 4. §-t elfogadottnak nyilvánítom. Ezzel a 440. számú törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, kérem a t. házat, szíveskedjék elhatározni, hogy annak harmadszori olvasását a legközelebbi ülésre tűzi ki. (Elénk helyeslés.) Ezt tehát határozatilag kimondom és az ülést öt perezre felfüggesztem. (Élénk éljenzés és taps.) (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Következik a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893 : XXIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet módosításáról, illetőleg kiegészítéséről (írom. 69,457) a kereskedelemügyi miniszter jelentése. Az előadó urat ületi a szó. Buday Barna előadó: T. képviselőház! A mesKÍCPVH. KAPLÓ. 1906 1911. IX. KÖTET. térséges borok készítését és forgalomba hozatalát tilalmazó 1893 : XXIII. t.-cz. 2. §-a megengedi a természetes mustnak az okszerű jűnczekezelés elveinek megfelelő javítását; arra nézve pedig, hogy mi tekintendő okszerű pinczekezelésnek és javításnak, ugyancsak e szakasz szerint a kereskedelemügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel együtt rendeleti utón intézkedik, de ,az ez irányban kiadott rendelet, valamint ennek minden módosítása a képviselőháznak utólag bejelentendő. Hieronymi Károly volt kereskedelemügyi miniszter ur a törvényben gyökerező jogánál fogva még 1904 novemberben rendeletet adott ki, melyben a tokaji borvidéket alkotó községek bármelyikében termelt mustnak vagy bornak más községben termelt musttal vagy borral való keverését tilalmazza, az e tilalom ellen vétőket pedig 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti. Hieronymi kereskedelemügyi miniszter ur az országgyűlés szünetelése miatt ezt a rendeletét a képviselőháznak utólag tudomására nem hozhatta. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur elődjének czélszerű rendeletét fentartotta, egyúttal azonban pótolni kívánván a mulasztást is, erre vonatkozó intézkedését törvényes kötelességének megfelelően most a képviselőháznak bejelenti. Ez az előttünk fekvő miniszteri jelentésnek histórikuma. A mi most már a miniszteri jelentéshez fűződő gazdasági szempontot illeti, kétségtelen, hogy ebben a házasitási tilalomban nincsen kimerítve a kormánynak abbeli gondoskodása, a melyet a tokaji bor védelme érdekében kifejteni kivan. De hogy magában véve ez a tilalom helyes is és szükséges, az, azt hiszem, minden vitán felül áll. (Igaz ! JJgy van ! balfelöl.) Az a körülmény ugyanis, hogy a tokaji bort keverni lehetett, visszaéléseknek nyitott tág kaput, a mennyiben a tokaji bor firmája alatt értéktelenebb minőségű keveréket hoztak forgalomba, s ezzel a tokaji bor jóhirnevének többet ártottak, mint pl. a magyar lisztnek a maiterezett búzával. Már rjedig nemcsak helyi érdek, de egyenesen országos közgazdasági érdek, hogy a tokaji bort az értékesítésére hátrányosan kiható minden visszaélés ellen megvédelmezzük, s renomméját tisztán tartsuk. Ennélfogva azt hiszem, hogy a tokaji szőlőtermelő gazdák elismeréssel vehetik tudomásul a miniszter urnak ezt a gondoskodását, a melynek révén a külföld előtt ismételten dokumentálhatjuk, hogy itt a tokaji bor értékét csökkentő, vagy jellegét rontó mindennemű manipuláczió szigorúan tiltva van. Mindezeknél fogva a közgazdasági bizottság tiszteletteljes javaslata az, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur ezen jelentését a képviselőház tudomásul venni méltóztassék. (Élénk, helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kereskedelemügyi miniszter urnak a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893 : XXIII. t.-czikk végrehajtása tárgyában kiadott rendelet módosi9