Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

150. országos ülés 1907 április 27-én, szombaton. 61 felé nem is tudunk eszközölni a rezsi-szállítmányok arányára nézve az összárahoz, mert azelőtt csak a teljes vonatokat tartották nyilván, most pedig beállittatik a statisztikába minden legapróbb szállitmány, a mely önkezelésben szállíttatik. Ezzel szemben külföldön valószínűleg csak a teljes vonatokat veszik számításba. És itt különösen a porosz vasutakat illetőleg tekintetbe kell venni azt, hogy ott a tömegáru nagy része, a szén, a kő vizén szállíttatik az illető államvasutak szükségleteire, a mi természetesen nagyon megváltoztatja a hányadot; és igy, bár elismerem, hogy e téren komoly vizsgálat szükséges, az összehasonlítás egészen igy még sem áll meg. A t. képviselő ur igen helyesen utalt arra is, hogy a mi szénszállításunk a rezsi szerint, a mi körülbelül 2,500.000 tonnára rug, a legnagyobb forgalmi időben eszközöltetik, a mi által a vaggonok a nagy forgalomtól el vonatnak. Ez teljesen igaz és a miniszter ur foglalkozik is ezzel a kérdéssel. Voltam bátor utalni arra, hogy milliók szükségesek ahhoz, hogy egyrészt az ország több pontján fedett szénraktárak emeltessenek, másrészt, hogy szénkészletek legyenek. Ez egy másik akadályba is ütközik, t. i. bányáink szállítási képességébe és abba a nehézségbe, hogy nyáron munkásaink a mezőgazdaságban vannak elfoglalva és igy abban az időben, a midőn a vasutak szállíthatnának, a midőn a kocsik nincsenek annyira igénybe véve, nélkülözzük a terhelő munkaerőt. T. ház ! Mielőtt a motorforgalomra rátérnék, még csak Reök t. képviselőtársamnak a czeglód— szegedi második vágányra tett kérése iránt akarom a t. miniszter ur nevében kijelenteni, hogy ennek a szükségletnek a kielégítése is mindenesetre kívánatos volna. Majd a midőn az öt és tiz évi programm elbírálására kerül a sor, a melyet ő exczellencziája bejelentett, akkor lehet ezzel a szükséglettel is számolni; de előre jelzem, hogy erre a czélra sok millió szükséges, holott talán sokkal sürgősebb kielégítésre váró állami szükségleteink is vannak. Mindenesetre azonban komoly vizsgálat tárgya fog lenni ez a kérdés, mert ezen szükséglet kielégítésének fontos voltát is elismeri a miniszter ur. És most, t. ház, méltóztassék megengedni, hogy foglalkozzam röviden egy kérdéssel, (Halljuk I) mely az utóbbi években a vasúti forgalom tekintetében igen sok vitára, az irodalom terén is igen gazdag eszmecserére adott alkalmat. Ez a motorkocsik kérdése, (Halljuk ! Halljuk !) a melyekkel kapcsolatban Reök t. barátom azt az egészséges eszmét vetette fel, a melyre a miniszter urnak is volt alkalma ismételten utalni: a helyi érdekű vasutakon a személyforgalomnak az áruforgalomtól való elválasztását. (Halljuk! Halljuk !) Az a probléma ez, hogy miképen lenne a személyforgalom sűrűbbé, s különösen a városok közötti érintkezés élénkebbé tehető ; ezzel a közgazdasági szükségletek inkább kielégíthetők, és miképen lehetne az áruforgalommal járó mai lassú forgalmat, a mely természetesen a viczinálisokon várakozással van egybekapcsolva, a személyforgalomtól elkülöníteni, tehát a személyforgalmat ettől a tehertől megszabadítani ? (Helyeslés. Halljuk !) A motorkocsik kérdése, t. ház, a melylyel említett két t. képviselőtársam behatóan foglalkozott, egy ma még kiforratlan kérdés, és bár ugy méltóztatnak azt odaállitani, mint az egyedüli megoldást, a mely a jelzett czél szempontjából lehetséges, azt hiszem, t. ház, hogy végleges ítéletet ebben a kérdésben alkotnunk nem lehet. Leszck bátor teljes mértékben és teljes hűséggel tájékoztatni a t. házat azon eredményekről, a melyeket e téren a magyar államvasutak elértek és pedig az eredmények kedvező részéről épen ugy, mint a kedvezőtlenről. Mert hiszen ebben a kérdésben végre tisztán kell látnia az országnak, annyival inkább, mert nap-nap után szaporodnak a követelések a motorforgalom kiterjesztése iránt, a mely követeléseket a miniszter ur azzal a válaszszal kénytelen elutasítani, hogy mindaddig, a mig egyrészt teljesen megbízható motortipusokkal nem fogunk rendelkezni, mig másrészt a pénzügyi eredmények kérdése is teljesen tisztáztatni nem fog, ujabb kísérleteket ebben az irányban tenni nem kíván. És azt hiszem, t. ház, hogy ismerve az adatokat, helyeselni is méltóztatnak a miniszter ur ezen álláspontját. (Halljuk !) A m. kir. államvasutak a motorokra, mint kísérleti objektumra eddig 1,300.000 koronát költöttek, a melynél messzebb menni talán a ma köteles elővigyázatnál fogva nem volna czélszerű. A magyar államvasút ez idő szerint 12 viczinális vonalon tart fenn motorforgalmat, a melyek közül csak kettő tiszta motorforgalmu, a többi kombinált, t. i. motoros és géprendszerű forgalomra van berendezve. Négy motorrendszer áll rendelkezésünkre. Az egyik a De Dion-Bouton-féle gőzkocsi, a másik a Komarek-féle, a harmadik a Stolz-féle — mindannyi gőzmotor ; s a negyedik legújabb kísérlet a benzin-elektromos kocsi. Endrey Gyula : Ez a legbüdösebb ! (Derültség.) Szterényi József államtitkár: A közbeszólásra kénytelen vagyok megjegyezni, hogy kölni vizzel nem lehet motort hajtani. (Derültség.) Mielőtt néhány észrevételt tennék, az arad— csanádi vasút kedvező eredményeire, a melyeket különösen Kubik Gyula képviselő ur kiemelt (Halljuk! Halljuk!) és a melyekre nézve el kell ismernünk azt, hogy az arad—csanádi vasutaknak igen nagy érdemük van e tekintetben, mert a legmesszebbmenő kísérleteket azok tették és a legszebb eredményeket is azok érték el, bátorkodom néhány adatot terjesztem a t. ház elé, a melyekből, azt hiszem, tiszta képet méltóztatnak maguknak a kérdésről alkotni. Az 1903. év adataival teszem meg az összehasonlítást, mert akkor voltak azon vonalakon utoljára mozdonyüzemek; 1904-től datálódik a motorok használata. Azon a 655 kilométernyi vonalon, a melyen a motorforgalom be van vezetve, 1903-mal szemben, 1906-ban a személyszállításból