Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

150. országos ülés 1907 április 27-én, szombaton. 61 felé nem is tudunk eszközölni a rezsi-szállítmányok arányára nézve az összárahoz, mert azelőtt csak a teljes vonatokat tartották nyilván, most pedig beállittatik a statisztikába minden legapróbb szállitmány, a mely önkezelésben szállíttatik. Ezzel szemben külföldön valószínűleg csak a teljes vonatokat veszik számításba. És itt különösen a porosz vasutakat illetőleg tekintetbe kell venni azt, hogy ott a tömegáru nagy része, a szén, a kő vizén szállíttatik az illető államvasutak szükség­leteire, a mi természetesen nagyon megváltoztatja a hányadot; és igy, bár elismerem, hogy e téren komoly vizsgálat szükséges, az összehasonlítás egészen igy még sem áll meg. A t. képviselő ur igen helyesen utalt arra is, hogy a mi szénszállításunk a rezsi szerint, a mi körülbelül 2,500.000 tonnára rug, a legnagyobb forgalmi időben eszközöltetik, a mi által a vaggo­nok a nagy forgalomtól el vonatnak. Ez teljesen igaz és a miniszter ur foglalkozik is ezzel a kérdés­sel. Voltam bátor utalni arra, hogy milliók szük­ségesek ahhoz, hogy egyrészt az ország több pontján fedett szénraktárak emeltessenek, más­részt, hogy szénkészletek legyenek. Ez egy másik akadályba is ütközik, t. i. bányáink szállítási ké­pességébe és abba a nehézségbe, hogy nyáron munkásaink a mezőgazdaságban vannak elfog­lalva és igy abban az időben, a midőn a vasutak szállíthatnának, a midőn a kocsik nincsenek annyira igénybe véve, nélkülözzük a terhelő munkaerőt. T. ház ! Mielőtt a motorforgalomra rátérnék, még csak Reök t. képviselőtársamnak a czeglód— szegedi második vágányra tett kérése iránt aka­rom a t. miniszter ur nevében kijelenteni, hogy ennek a szükségletnek a kielégítése is minden­esetre kívánatos volna. Majd a midőn az öt és tiz évi programm elbírálására kerül a sor, a melyet ő exczellencziája bejelentett, akkor lehet ezzel a szükséglettel is számolni; de előre jelzem, hogy erre a czélra sok millió szükséges, holott talán sokkal sürgősebb kielégítésre váró állami szükség­leteink is vannak. Mindenesetre azonban komoly vizsgálat tárgya fog lenni ez a kérdés, mert ezen szükséglet kielégítésének fontos voltát is elismeri a miniszter ur. És most, t. ház, méltóztassék megengedni, hogy foglalkozzam röviden egy kérdéssel, (Halljuk I) mely az utóbbi években a vasúti forgalom tekin­tetében igen sok vitára, az irodalom terén is igen gazdag eszmecserére adott alkalmat. Ez a motor­kocsik kérdése, (Halljuk ! Halljuk !) a melyekkel kapcsolatban Reök t. barátom azt az egészséges eszmét vetette fel, a melyre a miniszter urnak is volt alkalma ismételten utalni: a helyi érdekű vasutakon a személyforgalomnak az áruforgalom­tól való elválasztását. (Halljuk! Halljuk !) Az a probléma ez, hogy miképen lenne a személyforga­lom sűrűbbé, s különösen a városok közötti érint­kezés élénkebbé tehető ; ezzel a közgazdasági szük­ségletek inkább kielégíthetők, és miképen lehetne az áruforgalommal járó mai lassú forgalmat, a mely természetesen a viczinálisokon várakozással van egybekapcsolva, a személyforgalomtól el­különíteni, tehát a személyforgalmat ettől a teher­től megszabadítani ? (Helyeslés. Halljuk !) A motorkocsik kérdése, t. ház, a melylyel említett két t. képviselőtársam behatóan foglal­kozott, egy ma még kiforratlan kérdés, és bár ugy méltóztatnak azt odaállitani, mint az egyedüli megoldást, a mely a jelzett czél szempontjából lehetséges, azt hiszem, t. ház, hogy végleges ítéletet ebben a kérdésben alkotnunk nem lehet. Leszck bátor teljes mértékben és teljes hűséggel tájékoz­tatni a t. házat azon eredményekről, a melyeket e téren a magyar államvasutak elértek és pedig az eredmények kedvező részéről épen ugy, mint a kedvezőtlenről. Mert hiszen ebben a kérdésben végre tisztán kell látnia az országnak, annyival inkább, mert nap-nap után szaporodnak a köve­telések a motorforgalom kiterjesztése iránt, a mely követeléseket a miniszter ur azzal a válasz­szal kénytelen elutasítani, hogy mindaddig, a mig egyrészt teljesen megbízható motortipusokkal nem fogunk rendelkezni, mig másrészt a pénzügyi eredmények kérdése is teljesen tisztáztatni nem fog, ujabb kísérleteket ebben az irányban tenni nem kíván. És azt hiszem, t. ház, hogy ismerve az adatokat, helyeselni is méltóztatnak a miniszter ur ezen álláspontját. (Halljuk !) A m. kir. államvasutak a motorokra, mint kísérleti objektumra eddig 1,300.000 koronát köl­töttek, a melynél messzebb menni talán a ma köteles elővigyázatnál fogva nem volna czélszerű. A magyar államvasút ez idő szerint 12 viczinális vonalon tart fenn motorforgalmat, a melyek közül csak kettő tiszta motorforgalmu, a többi kombi­nált, t. i. motoros és géprendszerű forgalomra van berendezve. Négy motorrendszer áll rendel­kezésünkre. Az egyik a De Dion-Bouton-féle gőz­kocsi, a másik a Komarek-féle, a harmadik a Stolz-féle — mindannyi gőzmotor ; s a negyedik legújabb kísérlet a benzin-elektromos kocsi. Endrey Gyula : Ez a legbüdösebb ! (Derültség.) Szterényi József államtitkár: A közbeszólásra kénytelen vagyok megjegyezni, hogy kölni vizzel nem lehet motort hajtani. (Derültség.) Mielőtt néhány észrevételt tennék, az arad— csanádi vasút kedvező eredményeire, a melyeket különösen Kubik Gyula képviselő ur kiemelt (Halljuk! Halljuk!) és a melyekre nézve el kell ismernünk azt, hogy az arad—csanádi vasutak­nak igen nagy érdemük van e tekintetben, mert a legmesszebbmenő kísérleteket azok tették és a legszebb eredményeket is azok érték el, bátor­kodom néhány adatot terjesztem a t. ház elé, a melyekből, azt hiszem, tiszta képet méltóztat­nak maguknak a kérdésről alkotni. Az 1903. év adataival teszem meg az össze­hasonlítást, mert akkor voltak azon vonalakon utoljára mozdonyüzemek; 1904-től datálódik a motorok használata. Azon a 655 kilométernyi vonalon, a melyen a motorforgalom be van vezetve, 1903-mal szemben, 1906-ban a személyszállításból

Next

/
Thumbnails
Contents