Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-167

167. országos ülés 1907 június 4-én, kedden. 487 éven' felüli cseléd tettleges bántalmazás esetében jogosítva van szolgálatát azonnal ott hagyni, a 18 éven aluli cselédre nézve ez nem áll, sőt egyenesen megállapítja a 46. §., hogy a 18 éven aluli cseléd részére még a magánjogi téren jelentkező elégtétel útja sem marad nyitva, vagyis akármilyen indokolatlanul, alaptalanul — mert ilyen eset is fordulhat elő — történik a testi bántalmazás az ilyen gyermekcseléd ellen, ennek még az a regresszusa sincsen meg, hogy apjának vagy gyámjának beleegyezésével ott hagyhassa

/ a szolgálatot. Én azt hiszem, t. ház, hogy talán igen messze megyünk e tekintetben és épen azért azt javaslom, hogy ezeket a szókat »fegyelem alatt nem állck a szakaszból hagyjuk ki és ne tegyünk különbséget a 18 éven felüli és 18 éven aluli cseléd közt, hanem tegyük lehetővé, hogy az olyan gazdával szemben, a ki ok nélkül és indokolatlanul s talán többször is, mint a mennyiszer a szükség, vagy a fegyelem, vagy a gyermek magaviselete megkivánná, bántalmazza a cselédet, jogositva legyen a szülő vagy gyám, szóval a ki a 18 éven aluli gyermek felett rendelkezik, legalább a szerződéses viszonyt felbontani. Ajánlom, módositványomat a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. ház! Pető Sándor képviselő ur módosítását nem fogadhatom el. (Helyeslés. És pedig azért nem, mert ezt az ügyet már megtárgyaltuk a 3. §-nál és a 3. §-nak utolsó bekezdésébe felvétetett az az intézkedés, hogy a kiskorú cseléd 18 éves koráig a gazda házi fegyelme alatt áll. Tehát ezt a vitát, azt hiszem, újra kezdem nem szükséges. (Igaz! Ugy van!) A másik javaslatot, a melyet Förster Ottó képviselő ur adott be, hajlandó vagyok elfogadni, mivel rendelkezést szabatosabb áteszi. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó urak közül kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha az előadó urak nem kivannak szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Elsősorban kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 46. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 46. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadja, a munkásügyi bizottság szövegezése szerint. A 46. §. b) pontjához Pető Sándor képviselő ur adott be módositványt. Azt hiszem, ezt a módositványt nem is lehet szavazás alá bocsátani, mert e tárgyban a képviselőház ezen törvényjavaslatnak egy előbbi szakaszánál már határozott, a házszabályok pedig tiltják, hogy ily esetben a ház ugyanazon ülésszak alatt ujabb határozatot hozzon. Ennélfogva én Pető Sándor képviselő ur módosítását a házszabályok értelmében szavazás alá nem bocsátom. (Helyeslés.) Az i) ponthoz Förster Ottó képviselő ur azon módosítást nyújtotta be, hogy ezen szó helyett: »figyelmeztetés«, tétessék : »intézkedés«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az i) pontot változatlanul elfogadni, a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Förster Ottó képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház nem fogadja el az i) pontot változatlanul, hanem elfogadja azt Förster Ottó képviselő ur módosításával. Következik a 47. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 47. §-t). Elnök: Az előadó urak közül kivan valamelyik szólni ? (Nem!) Az előadó urak nem kivannak szólni és ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 47. §-t változatlanul, a munkásügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor a 47. .§-t változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 48. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 48. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 48. §-t változatlanul, a munkásügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, akkor a 48. §-t, változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 49. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 49. §4). Hammersberg László! Hammersberg László: Inkább stiláris természetű módosítást indítványozok ezen szakaszhoz, és pedig az első és a harmadik bekezdéshez. Az első bekezdésnél a második sorban azon szó után: »cselédtől« beszúratni indítványozom ezt a négy szót: »a szerződés megszűnéséből folyólag«, azon okból, nehogy félreértés támadjon abból, hogy esetleg egyéb, a cseléd által a gazdának okozott kárért is ki legyen zárva a kártérítési igény. Ezért tartom szükségesnek, hogy kimondassák itt, hogy a szerződés megszűnéséből kifolyólag nincsen igénye kártérítésre a gazdának, kivéve természetesen a bekezdés többi része szerinti eseteket. A szakasz harmadik bekezdésének utolsó sorában pedig ezen szó elébe: »megszünik«, felveendőnek indítványozom azt a szót, hogy: » azonnali Ez a dolog természetéből folyik, és azt hiszem, csak félreértéseket fog eloszlatni, ha beveszszük a törvénybe. (Helyeslés). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az