Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-167
486 167. országos ülés 11)07 junius 4-én, kedden. Kérem Egry Béla jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki. Egyszersmind javaslom, hogy miután a törvényjavaslat most már harmadszori olvasásban is elfogadtatott a ház által, határozza el a ház, hogy a törvényjavaslatot tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldi. Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a koronaérték megállapításáról szóló 1892, évi XVII. t.-cz. további kiegészítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 524,527.) harmadszori olvasása. Kérem Egry Béla jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki, és javaslom, hogy a törvényjavaslat most már, miután harmadszori olvasásban is elfogadtatott, tétessék át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az 1892. évi XVIII. törvényczikk alapján a magyar szent korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződést kiegészítő ujabb pótszerződésről szóló törvényjavaslat (írom. 525, 528.) harmadszori olvasása. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki. Javaslom a t. háznak, hogy a törvényjavaslat, miután a ház által már harmadszori olvasásban is elfogadtatott, tétessék át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most nagyon kérném a t. házat, szíveskedjék ezen három törvényjavaslatra vonatkozó részét mai jegyzőkönyvünknek nyomban hitelesíteni, hogy azután a törvényjavaslatokat azonnal átküldhessük a főrendiházhoz. (Helyeslés.) Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy mai jegyzőkönyvünknek vonatkozó részét felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa az ülés jegyzöTcönyvének idevonatkozó részét). Elnök: Kérdem a t. házat: van-e valakinek észrevétele a mai ülés jegyzőkönyvének most felolvasott része ellen, igen vagy nem? (Nincs!) Ha nincs senkinek észrevétele, a mai ülés jegyzőkönyvének most felolvasott részét hitelesítettnek jelentem ki. Következik a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 451, 475,476.) tárgyalásának folytatása, még pedig a 46. §. Kérem azt felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a 46. §-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki feljegyezve? Darányi Ferencz jegyző: Förster Ottó! Förster Ottó: T. képviselőház! A 46. §. i) pontjához vagyok bátor egy módositványt beadni. Ez a j>ont t. i. összefüggésben a szakasz bekezdésével igy hangzik (olvassa): »Eelmondás nélkül elhagyhatja a cseléd a szolgálatot, ha a gazda, családtagja, intézkedésre vagy felügyeletre jogosított megbízottja: i) a cselédet hatósági figyelmeztetés után is éhezésnek teszi ki azáltal, hogy rossz ételt vagy kelleténél kevesebbet juttat neki«. Az ilyen figyelmeztetésnek nézetem szerint nincsen helye, mert ha tényleg bebizonyul az, hogy valaki éhezteti a cselédet, akkor felesleges a figyelmeztetés és akkor beáll az intézkedésnek az ideje. Azért kérném, hogy ebben az utolsó bekezdésben ezen szó helyett »figyelmeztetés« tétessék »intézkedés«. Ezáltal világosabbá válik a szöveg, mert normális viszonyok között nem a figyelmeztetésnek, hanem az intézkedésnek kell bekövetkeznie. (Helyeslés.) Darányi Ferencz jegyző: Mezőfi Vilmos! (Felkiáltások: Nincs itt!) Pető Sándor! Pető Sándor: T. ház ! Indítványozom, hogy a 46." §. h) pontjának első szava után következő ezen szavak: »házi fegyelem alatt nem álló« hagyassanak ki. Ezen indítványomnak az az oka, hogy a t. ház a 3. §. tárgyalásánál jónak látta megtartani azt a szöveget, mely szerint a cseléd 18 éves koráig a gazda házi fegyelme alatt áll. Méltóztatik tudni, hogy ez a házi fegyelem a mi gyakorlatunk szerint egyúttal kiterjed esetleg a testi bántalmazásra is annyiban, hogy a házi fegyelem gyakorlása közben bekövetkezett testi bántalmazás ellen a házi fegyelem alatt álló cseléd a büntetőbíróságnál oltalmat és elégtételt nem kereshet, illetve nem találhat. Ez irányban már határozattal állván szemben, nem kívánok felszólalásomban erre kiterjeszkedni. Meg kell nyugodnom abban, hogy az ilyen testi bántalmazással szemben 18 éven aluli cseléd a büntetőbíróságnál nem talál elégtételt és orvoslást az ellene elkövetett sérelemért. Itt azonban a 46. §. b) pontja még tovább megy r , mert azt is megállapítja, hogy mig a 18
