Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-166

478 166. országos ülés 1907 június 3-án, hétfőn. kijelentem, hogy a képviselőház az eredeti szöveget Hammersberg László képviselő ur módosításával fogadta el. Következik a harmadik bekezdés. E bekezdéshez Éber Antal képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy ezek a szavak (olvassa): »sa árverés napjától, ha pedig a gazdaságot az 1881 : LX. t.-cz. 181. §-ának első bekezdése szerint később veszi át«, hagyassanak ki a szövegből. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a harmadik bekezdést, szemben Éber Antal képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház nem fogadja el az eredeti szövegezést, hanem elfogadja a szöveget Éber Antal képviselő ur módosításával. A szakasz végére Leitner Adolf képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy a szakasz igy folytattassék (olvassa): »de a cseléd 8 napra felmondhat«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Leitner Adolf képviselő urnak ezen módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a képviselőház nem fogadja el Leitner Adolf képviselő ur módosítását. Következik a 42. §. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat 42. §-át). Elnök: A munkásügyi bizottság előadója nem kíván szólni. A földmivelésügyi bizottság előadója azonban kivan szólni. Vásárhelyi Dezső, a földmivelésügyi bizottság előadója: T. ház! Javaslom, hogy a 42. §. e) pontjának második sorában »két izben« helyett a földmivelésügyi bizottság szövegezése szerint tétessék: »egy izben«. (Helyeslés.) Darányi Ferencz jegyző: Mezőíi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Ez a szakasz bőséges ürügyet és alkalmat ad a munkaadó gazdának arra, hogy a cselédet a legkisebb vád esetén egy hónapi felmondással elcsaphassa. A munkásügyi bizottságban ezen szakasznál hosszabb vita volt, különösen kifogásolták a d) pontot. Az egyes bekezdésekre nézve nem óhajtok itt észrevételt tenni, habár joggal lehetne észrevételt tenni azokra is. Azonban különösen a d) pont nézetem szerint helytelenül van szövegezve és én ugy emlékszem rá, legalább ugy jegyeztem fel magamnak, hogy a munkásügyi bizottság elhatározta ezen szakasznak olykép való módosítását, hogy az esetben mondható fel a cselédnek, ha ». . . botrányt keltő erkölcstelen magaviselete által . . . stb.« Ez a kifejezés »botrányt keltő« kimaradt. Tudniillik az a felfogás érvényesült a munkásügyi bizottságban, hogy nem elég a szakasznak eredeti szövege, a mely csak veszekedő vagy erkölcstelen magaviseletről szól, mivel igy az erkölcstelenség czime alatt könnyen elmozdítható a cseléd, például azért, mert leányának ismeretsége van valakivel, és ezt a gazda már erkölcstelennek mondhatja ki, holott, azt hiszem, hogy e miatt egyetlen gazda sem küldhetné el jogosan cselédjét. Azért tehát, hogy ne engedjünk ilyen tág tért és egészen preczizen körvonalozzuk az esetet, határozta el a munkásügyi bizottság, hogy az erkölcstelen szó elé teszi még ezt a kifejezést: »botrányt keltő«. Azonban a"munkásügyi bizottságnak nyomtatott szövegéből ez a kifejezés: »botrányt keltő« kimaradt. Lehet, hogy én tévedek, de igy emlékszem, legalább igy jegyeztem fel magamnak. Azért kérem a t. képviselőházat, hogy ezen szó »erkölcstelen« elé méltóztassék a »botrányt kel tő« kifejezést beszúrni ... Hammersberg László: Felesleges! Mezőfi Vilmos: . . . hogy igy szorosan meg legyen állapítva, hogy mely esetben van joga a gazdának a cselédet egy havi felmondás mellett elküldeni. A másik kifejezés, a melyet kifogásolok, ez a szó: »perlekedő«. Hát hogy ha két asszony összevesz, a mi gyakori eset, ebből még sem lehet azt a jogot adni a gazdának, hogy mind a kettőt elcsapja, mert perlekedő. Nem akarom a gyengébb nemet rossz szóval illetni, de még az uri nők között is ritka eset, hogy ne legyen véleményeltérés az illető és szomszédnője között. (Derültség.) Már most, hogy ha két béresaszszony összevesz, a mi a tanyán nem ritka, sőt mindennapi eset, e miatt a gazda számára azt a jogot vindikálni, hogy cselédjét elcsaphassa, ezt én túlszigorunak és igazságtalannak tartom. Azért én ezt a szót is: »perlekedő« kihagyni kérem a szövegből, nehogy módot és ürügyet adjunk a gazdának arra, hogy bármikor, tetszés szerint elcsaphassa cselédeit akkor, a mikor komoly és alapos ok arra nincsen. Nem akarom bővebben indokolni, csak elfogadásra vagyok bátor ajánlani a következő módosítást (olvassa): »A d) pont helyére tétessék: »Ha maga a cseléd vagy háznépe botrányt keltő erkölcstelen magaviselete által a ház vagy a gazdaság rendjét és a békés megtérést figyelmeztetés után is zavarja, vagy ha a cseléd részeges.« T. i. módosítom ezt a kifejezést is, a mit itt méltóztatik mondani: »ha a cseléd ivásnak adja magát«. Ez nem fejezi ki azt a fogalmat, a mit talán a szakasz szövegével kifejezni akarnánk. Épen egyik előbbi szakasznál bátor voltam javasolni, hogy a gazdának ne adassék ut és mód arra, hogy itallal fizessen a cselédnek. Akkor leszavazott a képviselőház. Hát ha már most a gazda maga adja az italt, akkor nem mondhatjuk, hogy el lehet küldeni a cselédet, mert iszik. Ez a kifejezés: »ivásnak adja magát«, nem jelenti azt, hogy részeg vagy részegeskedik. Igy ha a cseléd egy pár pohár bort iszik naponta,