Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-166

í)7 június 3-án, hétfőn. 475 166. országos ülés 19 akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 40. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 40. §-t). Darányi Ferenc jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos; T. ház! A 40. §. a szolgálati szerződést végtelenné teszi. Ha nem mondanak fel a szerződő felek, akkor ugy tekintetik, mintha belenyugodnának abba, hogy évről-évre tovább folyjék a szerződés. Ezt helytelennek tartom, mert a cselédet minden alkalommal figyelmeztetni kell, hogy a szerződés lejárta előtt két hónappal joga van ahhoz, hogy ha akarja, a szolgálatot felbonthatja. Ezért a következő módositást vagyok bátor ajánlani (olvassa): »A szolgálati szerződés a meghatározott szolgálati idő elteltével megszűnik; az éves szerződés lejárta előtt két hónappal megujitható.« Ebben benne van az, hogy a gazda és a cseléd két hónappal a szerződés lejárta előtt megegyezhetnek, s el van kerülve azon visszaélés lehetősége, hogy ha nem szól két hónappal előbb a cseléd, akkor ugy tekintetik a szerződés, mintha az vég nélkül fennállana. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! A jelen törvény fentartotta az 1876. évi törvénynek intézkedését, a mely törvény hasonlóan rendelkezik. T. i. a 61. §. azt mondja (olvassa) : »Külső cselédnél a felmondásnak a szolgálati idő lefolytát megelőző két hó előtt kell megtörténnie; ha ezen határidő elmulasztatott, azon jogi vélelemnek van helye, hogy a szerződés még egy további évre meghosszabbíttató tt.« Itt 30 óv alatt egy gyakorlat fejlődött ki és ez a gyakorlat ma sértetlenül fentartatik. Legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy nincs olyan cseléd Magyarországon, a ki ne tudná, mikor kell neki a felmondást bejelentenie. (Ugy van!) Mindenki tudja, hogy két hónappal az esztendő lejárta előtt. Kérem tehát, méltóztassanak ezen módositástól eltekinteni. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó urak nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 40. §-t változatlanul elfogadni a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Mezőfi Vilmos képviselő ur elleninditványával ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a kéjjviselőház a 40. §-t változatlanul elfogadja és ennélfogva Mezőfi Vilmos képviselő ur elleninditványa elesik. Következik a 41. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 41. §-t). Éber Antal! Éber Antal: T. képviselőház! A törvényjavaslat ezen szakaszának utolsó bekezdése arról gondoskodik, hogy ha a földbirtok végrehajtási utón elárvereztetik, szabályozza azon időpontot, a melyben a vevő tartozik az eddigi a gazda helyett a cseléddel szemben a kötelezettségeket teljesíteni. Szabályozza pedig ugy, hogy főszabályként állítja fel azt, hogy ezen kezdő időpont az árverés jogerőre emelkedésével áll be csak mint kivételt iktatja be azon esetet, melyről az 1881 : LX. t.-cz. 181. §-ának első bekezdése szól, mikor t. i. haszonbérbe van adva a földbirtok, s erre az esetre mondja ki a törvényjavaslatnak utolsó bekezdése, hogy ekkor az átvétel napjától kezdve lép csak a régi tulajdonos kötelezettsége helyébe az árverési vevő kötelezettsége. Én azt hiszem, t. ház, hogy a törvényjavaslatnak ez a bekezdése nem egészen szabatosan fejezi ki azt a jogviszonyt, a mely ilyen árverés folytán beállhat. Nevezetesen a végrehajtási törvénynek nemcsak a 181. §-a, hanem egyéb szakaszai is tartalmaznak oly eseteket, a mikor az árverési vevő nem magának az árverési aktusnak jogerőre emelkedésével, hanem későbbi időpontban lép az ingatlan birtokába. Ilyen eset pl. a végrehajtási törvény 163. §-a, a mikor valakinek a javára haszonélvezeti jog van az ingatlanra bekebelezve és ha a birtok ennek a fentartásával árvereztetik el, akkor az árverési vevő csak ezen haszonélvezeti jog megszűnte után léphet az ingatlannak a birtokába. Nagyon természetes tehát, hogy akkor csakis ettől az időponttól viselheti a vevő a cseléddel szemben is a terhet. Én tehát azt gondolnám, t. ház, hogy mivel a cseléddel szemben való kötelezettségek teljesítésének időpontja nem egy jogi aktussal kezdődhetik, mint a milyen az árverésnek jogerőre emelkedése, hanem csak egy tényleges helyzettel, a mikor t. i. az illető a birtokot átveszi;. de különben is, ha ezt a konstr.ukcziót tartanok meg, nemcsak az itt emiitett kivételt, hanem több más kivételt be kellene iktatni a törvénybe: czélszerűbb volna, ha a javaslat 41. §-ának ezen utolsó bekezdését egyszerűen ugy módosítanék, hogy minden egyes esetben, a mikor gazdasági ingatlan végrehajtási árverés utján eladatik, attól a naptól fogva lépjen az uj vevő a régi gazda kötelezettségébe a cseléddel szemben, a mikor a birtokot átveszi. Ehhez képest tiszteletteljesen azt javaslom, hogy ezen szavak: »az árverés jogerőre emelkedésétől, ha pedig a gazdaságot az 1881 : LX. t.-cz. 181. §-ának első bekezdése szerint később veszi át« töröltessenek ebből a bekezdésből. (Helyeslés.) Egry Béla jegyző : Hammersberg László ! Hammersberg László: T. képviselőház! Nekem a javaslat 41. §-ának második bekezdéséhez van egy tiszteletteljes módosításom, a melyet elfogadásra ajánlok. Ez a bekezdés a következőképen szól (ölöd*