Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-161

161. országos ülés 1907 május 27-én, hétfőn. 325 mert a cseléd gonosz hibája vagy ügyetlensége folytán a házi fegyelmi jog gyakorlására ragad­tatta magát. Ajánlom szövegezésem elfogadását. Elnök: Ki következik? Darányi Ferencz jegyző: Fenyvesi Soma! Fenyvesi Soma: Azt hiszem, hogy Nagy György, valamint Pető Sándor t. képviselő­társaim nyitott ajtókat döngettek. Az a hatá­rozati javaslat, a melyet Nagy György t. kép­viselőtársam benyújtott, a büntetőtörvénykönyv precziz intézkedéseiben benfoglaltatik. Ugyanis a büntetőtörvénykönyv megkülönbözteti vala­mely büntetendő cselekmény elkövetésénél, hogy bűnvádi eljárásnak vagy büntetésnek helye van-e vagy nincsen ? A hol az eljárást akarja kizárni, ott ezen tilalomról világosan intézkedik, a hol pedig azt mondja, büntetésnek nincs helye, ez azt jelenti, hogy minden egyes esetben a biró mérlegeli, hogy az illető cselekményért az elkö­vető büntethető-e vagy sem? Ha már most a büntető törvénykönyv 313. §-ának szövegét veszszük és a büntetőtörvény­könyv előmunkálatait tekintjük, akkor kétség­telenné válik, hogy a mit Nagy György t. kép­viselőtársam ajánl, az már tényleg megvan, tehát felesleges egy olyan paragrafust bele­iktatni a törvénybe, a mely a büntetőtörvény­könyv általános intézkedései szerint már is fenn­áll. A büntetőtörvénykönyv 313. §-a azt mondja (olvassa) : »A házi fegyelemre jogositott személy által, annak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt, büntetésnek nincs helye.« Ez tehát kétségtelenül annyit jelent, hogy ha pél­dául a gazda cselédjén testi sértést követ el, de nem a házi fegyelem gyakorlatában, akkor nem­csak bűnvádi eljárásnak, hanem büntetésnek is van helye. Nagy György t. képviselőtársam in­dítványa tehát nemcsak nem segit, hanem ront is. Nagy György: A bűnvádi perrendtartás másképen intézkedik. Fenyvesi Soma: Tovább megyek. A bün­tetőtörvénykönyv előmunkálatai mutatják, hogy a felett is vitatkoztak, hogy ezt 3L parii grafust ne ide tegyék, hanem a házi fegyelmi jog gya­korlatát mint kizáró okot vegyék fel. A biró tehát minden esetben abban a helyzetben van, hogy birói cognitio tárgyává tegye, hogy jogo­sult volt-e a házi fegyelem, illetőleg az a mér­ték, a mely alkalmaztatott, kegyetlenkedett-e a gazda cselédjével, vagy nem, oly módon gyako­rolta-e a házi fegyelmet, a hogy nem lett volna szabad, mert ilyenkor nemcsak bűnvádi eljárás­nak van helye, hanem az illető gazda meg­felelő büntetésben is fog részesülni. Nincsen gyakorlati haszna, nézetem szerint, Pető Sándor t. képviselőtársam javaslatának sem. Ezért a 46. §-ra hivatkozás tényleg feles­leges, mert felhívja a törvény olvasóinak figyel­mét arra, hogy ez a pont annyit akar jelenteni, hogy a gazda tettleg is bántalmazhatja a cse­lédet. Ez pedig felesleges akkor, mikor a bün­tetőtörvénykönyv" 313. §- mely a házi fe­gyelmi jogról szól, amúgy is intézkedik. Kérem tehát Nagy György képviselőtársam indítványá­nak mellőzésével a 3. §. utolsó bekezdését azzal elfogadni, hogy a »46. §.«-ra való hivatkozás a zárjelből töröltessék. Nagy György: Félreértett szavaim meg­magyarázására kérek szót. Fenyvesi Soma t. képviselőtársam téved, ha azt hiszi, hogy javas­latommal nyitott ajtót döngetek, mert elfelejti, hogy a büntetőtörvénykönyv 1878-ban alkot­tatott meg és bűnvádi perrendtartás 1896-ban. A magyar bűnvádi perrendtartásban, a melyet én alaposan végigtanulmányoztam, sehol sem talál­tam, hogy bűnvádi eljárásnak lenne helye olyan esetekben, a mikor a büntetés határozottan ki van zárva. (EllenmondásoJc a, középen.) Meg fogom ezt világítani egy példával. Ha ugy adja be a cseléd a panaszt, hogy gazdája a házi fegyelem gyakorlása közben őt egészségében vagy testi épségében megsértette, akkor az a biró egyszerűen végzést hoz és hivatkozással a büntetőtörvénykönyv 313. §-ára, visszautasítja a panaszt. Vázsonyi Vilmos: Ilyet nem tesz! Nagy György: Ha tudja a törvényt, akkor igy tesz; ha pedig nem tudja, akkor másként jár el. (Zaj. Derültség.) Eddigelé legalább igy alkalmazták ezt, de megtörténhetik, hogy a bűnvádi eljárást megindítja a bíró és a gazdát még sem büntetik meg, mivel vannak a bün­tetőtörvénykönyvnek olyan intézkedései is, a melyek, a bűncselekmény elkövettetvén, a bün­tetlenséget eredményezik. Lehet, hogy a jogos felindulást, vagy a jogos védelmet igazolja a gazda és ebben az esetben — igen helyesen és igazságosan — kikerüli a büntetést. Én azon­ban azt akarom javaslatommal elérni, hogy minden esetben helye legyen a bűnvádi eljárás megindításának, (Zaj a középen.) hogy már a limine ne legyen elzárva a cseléd attól, hogy testi épségének, egészségének megsértéséért a bíróságnál igyekezzék magának elégtételt ke­resni. Ezekben akartam Fenyvesi Soma képviselő úrral szemben félreértett szavaimat a törvény és a humanizmus szellemében megmagyarázni. Elnök: Ki következik szólásra? Várady Károly jegyző: Gróf Thorotzkai Miklós! Vázsonyi Vilmos: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök : Milyen czimen kíván a képviselő ur szólni ? Vázsonyi Vilmos: Személyes megtámadás czimén. Nagy György t. képviselőtársam ugyanis jogi előadásában közbeszólásomra megkoczkáz­tatta azt az állítást, hogy nem ismerem a tör­vényt. (Mozgás.) Nos hát ón egyszerűen bátor leszek neki bebizonyítani, hogy én igenis tudom, de ő tényleg nem ismeri a törvényt. (Derültség.)

Next

/
Thumbnails
Contents