Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-161

326 161. országos ülés 1907 T. képviselőtársam igen nagy applombbal hivatkozott a bűnvádi eljárásra és megállapította azt az egészen nóvumot, hogy a bűnvádi perrendtartás későbbi keletű, mint a büntetőtörvénykönyv. (Derültség.) Ezen állítása tényleg megfelel a valóságnak és a jogi igazságnak. Azt ellenben tudja minden büntető jogász, a ki valaha a bűnvádi perrendtartást vagy a bűnvádi eljárást kezébe vette, hogy különbség van a bűnvádi eljárást és a büntetlenséget kizáró okok között. (Igaz! Ugy van!) Nagy György: Ezt én is elismerem! Vázsonyi Vilmos: Mert nemcsak a házi fegyelemnek gyakorlása az egyedüli pont büntetőtörvénykönyvünkben, a mely a büntetlenséget kizárja. Méltóztassék csak a rágalmazásra, vagy a becsületsértésre gondolni, a hol a valódiság bizonyitása kizárja a büntetlenséget. Méltóztassék továbbá a végszükség jogát és azokat a többi pontokat venni, a melyek a büntethetőséget kizárják. Mindezek azonban a bűnvádi eljárás megindítását nemcsak nem zárják ki, hanem egyenesen megkövetelik, mert csak a bűnvádi eljárásnak lefolytatása állapithatja meg azt a tényállást, a mely az igazság erejére emeli azt, hogy forog-e fenn büntethetőséget kizáró ok vagy sem? T. képviselőtársam igen nagy hévvel mozgott a bűnvádi eljárás terén és nagy hevében ezt a csekélységet elfelejtette. (Derültség.) Nagy György: A ház majd megállapítja! Ez rabulisztika! (Zaj.) Vázsonyi Vilmos: Nem tudtam, hogy ezt a ház fogja megállapitani és hogy t. képviselőtársam azt is szavazás tárgyává kivan ja tenni, hogy kinek van igaza? (Derültség.) Ezt azonban mégsem lehet szavazással eldönteni, de ha t. képviselőtársamnak többsége volna is véleményéhez, azért az igazság mégis az, hogy t, képviselőtársam nem tudja a különbséget a büntethetőséget és a bűnvádi eljárást kizáró okok között. Nagy György: Hát a házi fegyelem ? Vázsonyi Vilmos: Szólok a házi fegyelemről is, ha kivan ja a képviselő ur. (Mozgás.) Az, hogy a házi fegyelem körében követtetett-e el a testi sértés . . . (Zaj.) Elnök." Kérem, ez már nem tartozik a személyes megtámadtatáshoz. Vázsonyi Vilmos; Arról van szó, hogy tudom-e a törvényt vagy sem ? A t. képviselő ur azt mondta, hogy nem tudom, tehát jogom van bebizonyítani, hogy én tudom, de ő nem tudja. (Élénk derültség. Zaj.) Azt tehát, hogy a házi fegyelemnek körében követtetett-e el becsületsértés vagy testi sértés, csakis a bűnvádi eljárás lefolytatása bizonyíthatja be, mert olyan bolondot csak nem képzel a t. képviselő ur, hogy valaki ugy teszi meg panaszát, hogy: T. járásbíróság, házi fegyelem körében pofonütöttek. (Derültség.) ' május 27-én, hétfon. Nagy György: De ez az igazság! Elnök: Ki következik? Darányi Ferencz jegyző: Gr. Thorotzkai Miklós! " " • Gr. Thorotzkai Miklós: T. ház! A 3. §. harmadik bekezdésének végén hivatkozás történik az 1877: XX. t.-cz. 95. §-ára. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Gr. Thorotzkai Miklós: A 95. §. a gyámsági törvénynek az a szakasza, a mely arról intézkedik, hogy mi történik akkor, a mikor a szülő, vagy gyám nem egyezik bele, hogy a kiskorú cselédnek beálljon. Ebből világos, hogy a törvényjavaslat intézkedni akar arra az esetre, hogyha ilyen eset beáll. Szerintem azonban az esetet a törvényszakaszra való egyszerű hivatkozás nem teszi eléggé világossá. Határozottan ki kell tehát fejezni magában a törvény szövegében azt, hogy mi történik akkor, ha a szülő, vagy gyám, ok nélkül megtagadja beleegyezését, hogy a cselédkönyvet kiadhassák a kiskorúnak. Ezért kérem a t. házat, méltóztassék a 3. §. 3. bekezdésének 2. sorában ezt a hivatkozást (Halljuk! Halljak!) »1877: XX. t.-cz. 95. §.« törölni és e helyett a következőket felvenni: »Ha a törvényes képviselő beleegyezését alapos ok nélkül megtagadja, abban az esetben az 1877: XX. t.-cz. rendelkezései, alkalmazandók.« (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Darányi Ferencz jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. ház ! A törvényjavaslat 3. §-ának első és második bekezdése ellen nincs semmi kifogásom. A harmadik bekezdés ellen azonban van és ez körülbelül oda czéloz, a mit gróf Thorotzkai Miklós t. képviselőtársam előadott. Kifogásom különösen az, hogy a szakasz nem mondja ki preczize, hogy a kiskorú cselédet a törvényes képviselője mily mértékben képviseli. Nevezetesen az élet, de a sommás eljárás is különbséget tesz a kiskorúak között. Miután pedig már a sommás eljárásról szóló törvény 7. §-ának nem tudom hányadik bekezdése azt mondja, hogy kiskorúak és gondnokság alatt lévők, a kik a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetnek, mint felperesek törvényes képviselőjük mellőzésével személyesen felléphetnek, sőt azt is mondja az utolsóelőtti bekezdés, hogy személyesen megidézhetők a kiskorúak és gondnokság alatt lévők az általuk bérbevett lakásnak vagy üzlethelyiségnek visszabocsátása iránt indított sommás perekben; miután a 18 évet meghaladott cseléd bír annyi értelmességgel, hogy az ő szerzeményével, a cselédbér iránt való követelésével, belátásához képest szabadon rendelkezzék és ezekben az ügyekben törvényes képviselőinek mellőzésével eljárhasson. Végül miután igen sokszor megtörténik az, hogy az apa vagy a törvényes képviselő nagyon