Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-148

24 lí8. országos ülés 19(>7 április 25-én, csütörtökön. íme látjuk, hogy a jövedelmezőség lépést tart a többi fejlődéssel, a mi annál örvendetesebb, mert a vasúti forgalom fejlődése a közgazdasági fejlődés barometerje. (Helyeslés.) Reménylem, bogy ez az örvendetes baladás ezentúl is fenmarad, sőt fokozódik. Szükséges az is, bogy röviden rátérjek a személy- és teherkocsik kérdésére. (Halljuk ! Halljuk !) Az ország nagyon sokat szenvedett múlt évben a kocsihiány miatt. Az előttünk fekvő javaslat pótolja a személykocsi hiányt, a mennyiben 900, túlnyomólag III. osztályú személykocsi beszerzését rendeli. 1906-ban a szükséglet 6181 személykocsi volt, holott a személykocsik száma 5553 volt. így tehát 923 kocsi hiányzott. E hiányt pótolja az emiitett 900 személykocsi. A teherkocsiknál a maximális hiány a múlt év novemberében volt, a mikor 12.227 fedett és 8.867 nyitott kocsi volt a hiány. A hiány tehát 20.000 kocsit is meghaladott. (Mozgás.) Efelett még sem ütközünk túlságosan meg, mert ilyen helyzet más, fejlettebb államokban is előáll, igy Poroszországban, a mely mindenesetre nálunknál fejlettebb ország, 40.000 volt a kocsihiány épen múlt évben. Nagy nehézséget képez nálunk az, hogy nem egyenlő a kereslet az egész évben a teherkocsik iránt, különösen olyan években, a mikor a termés nagy, aratás után nagy a kocsiszükség. E nem folytatólagos kocsikereslet hátrányát részben azzal lehet ellensúlyozni, hogy a saját üzemére szükséges viteleket az év más időszakában eszközölje a MÁV., mert nehéz lenne akkora tőkét fektetni a kocsikészlet beszerzésébe, hogy a kocsipark elég nagy legyen a legkivételesebb szükséglet kielégítésére is, az év nagy részében pedig használaton kivül vesztegeljenek a kocsik. Más országokban szokás a vaggonkölcsönző társaságokat igénybe venni, mikor a kocsiszükséglet nagy, de Magyarországon a vaggonkölcsönző társaságok igénybevételét túlozták. (Igaz! Ugy van !) Farkasházy Zsigmond : Panamák ! Hieronymi ur panamái! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Ennek következtében ez az intézmény olyan ellenszenvessé vált nálunk, hogy gondolni sem lehet rá, hogy a kormány ismét hozzá forduljon. Megjegyzem eg}?ébiránt, hogy kölcsönvett vaggonokért 21 év alatt 41 milliót költött az ország, (Felkiáltások : Hallatlan !) a mely összegért körülbelül 10.000 vaggont lehetett volna beszerezni. Ma a 41 millió korona nincs meg, a 10.000 vaggon jiedig meglenne. (Zaj.) A podgyász- és teherkocsik száma 1906 végén 62.375 volt. Ehhez járul az előző kormány által megrendelt 4000 kocsiból az a 2000 kocsi, a melyet Olaszországnak kölcsönöztek ki annak idején, s a melyet visszaköveteltem, mihelyt kormányra léptem, (Helyeslés.) ezek augusztus 31-én lesznek átadva a magyar államvasutaknak. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Az előző kormány által megrendelt további 2000 vaggonból ebben az évben be fog szállíttatni szerződésszerűkig 800. Az 1907. évi költségvetés értelmében meg is rendeltem 1500 kocsit. A jelen törvényjavaslatban felhatalmazást kérek arra, hogy 4000-et rendeljek meg, (Általános helyeslés.) ugy hogy ez évben az emelkedés 8300 kocsi lesz, a mivel a vaggonhiány ennek az évnek a végén el lesz tüntetve. Természetes, hogy ha olyan mérvben fog továbbfejlődni a vasutak üzeme, mint a hogy eddig fejlődött, akkor ismét lesz vaggonhiány, ha kellő időben nem tétetnek uj megrendelések. Mig én leszek e székben, ilyen veszélynek nem lesz kitéve az áUamvasutak üzeme. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A mozdonyokban szintén hiány van, illetőleg 173 darab mozdony hiányzik, a melyből a gépgyárnál meg van rendelve 47, ugy bogy még 126 darabot kell beszerezni. Továbbá ki kell emelnem azt, hogy a postakocsik is igénylik a kicserélést, minthogy körülbelül 85 darab postakocsi 30—40 évig terjedő idő óta szolgál. Az ilyen régi postakocsiknak bekapcsolása a vonatokba veszélyíyel jár. Most legalább is 60 uj mozgópostakocsit vagyunk kénytelenek beszerezni. (Helyeslés.) Végre áttérek, t. ház, a legsürgősebb állomásés vágánykibővitésekre, a melyekre 30 milliót fogunk költeni, vagyis azt az összeget, mely eredeti rendeltetésétől eltérőleg lesz felhasználva. A részletekbe e kérdésben nem bocsátkozom azért, mert ez a befektetés ugy sem tervszerűen lesz eszközölve, illetőleg nem mint egy állandó tervnek első megvalósítása, hanem ott lesz eszközlendő, a hol a legnagyobb a szükséglet a percznyi szükségnek mutatkozik, vagyis ott, hol elkerülhetetlenül sürgős az intézkedés. Épen ezért nagyon kérem t. képviselőtársaimat, hogy legyenek szivesek béketűréssel várakozni arra nézve, hogy az ő helyi érdekeik kielégítését szorgalmazzák. Mert, t. ház, a helyi érdekeknek összessége igaz, hogy az egész ország érdekét képviseli, de most még nem tartank ott; most csak ott tartunk, hogy a magyar államvasutaknak üzemképességét mentsük meg és hogy a legnagyobb nehézségeken túlessünk. Kénytelenek leszünk — és ezt sajnálottal emlitem meg — egynéhány milliót ugy elkölteni, hogy ez a költség később nem lesz használható az általános tervszerű munkálatoknál, mert vannak oly nehézségek, melyeket azonnal el kell hántanunk, legyen ez bár később kárbavesző munkával. A végleges és tervszerű munkálatokra sok pénz keU, (ügy van !) a mely sok pénzt még nem is állapítottuk meg, hogy miképen fogja az állam megszerezni, de ezt is meg kell majd tennünk, s a végleges rendezést eszközölnünk, mert a nélkül nincs olyan miniszter, a ki becsületesen elvállalhatná a felelősséget a vasutak rendes és biztos üzemeért. (Ugy van !) Az a tény, hogy a most tervbe vett beruházások nem ölelik fel a szükségletek összességét, nem. jelenti azt, hogy bármely jogos érdeket szem elől tévesztene a kormány, csakis a teljesítés idő-