Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-160

296 160. országos ülés 1907 május 25-én, szombaton. nietropoliai tanácsot össze nem hívta, mert azokkal, kik őt gyanúsították, együtt működni nem akar ? 3. Tekintettel arra, hogy a Brankovies pátriarchát sértő kongresszusi határozatoknak politikai háttere félreismerhetlen, és hogy ezen határozatok a legféktelenebb izgatások és intrikák daczára csak egy szótöbbséggel és a honi szerbség művelt részének felháborodásával hozottak, hajlandó-e a miniszterelnök a kellő lépéseket megtenni, hogy ezen határozatok meg­semmisíttessenek ? 4. Tekintettel arra, hogy a kongresszus az által, hogy határozatával a király által megerő­sített, illetve kinevezett pátriarchát az állásától való távozásra akarta kényszeríteni, ezen eljárása által hatáskörét túllépte, a mennyiben a felség­jogok körébe ütköző határozatot hozott, nem látja-e a miniszterelnök a kongresszus és a kongresszusi választmány feloszlatását annál kívánatosabbnak, minthogy a görög-keleti egy­háznak szervezete a 3-ik pontban felemlített okoknál fogva nem működik és annak kifogás­talan működése a történtek után el sem kép­zelhető ? 5. Abban az esetben, ha a miniszterelnök a kongresszus feloszlatásától sem várja a helyzet szanálását, volna-e hajlandó a szerb autonómia ideiglenes felfüggesztését kieszközölni a végből, hogy ez a megváltozott viszonyokhoz mérten átalakittassék és azoknak megfelelően szervez­tessék ?« Elnök : Az interpelláczió kiadatik a minisz­terelnök urnak. Hoffmann Ottó! Hoffmann Ottó: Kérem a t. házat, hogy a jövő interpellácziós napon mondhassam el in­terpellácziómat. Elnök: A ház hozzájárul a halasztáshoz. Czobor László! Czobor László: Én is arra kérem a t. házat, miután az idő nagyon előrehaladt, mél­tóztassék megengedni, hogy interj>ellácziómat a következő interpellácziós napon mondhassam el,,, Elnök : Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen !) Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán : Szintén! Elnök: A ház hozzájárni. Szkicsák Ferencz! Szkicsák Ferencz: T. ház! Interpelláczióm megtételénél szükségesnek tartom gr. Andrássy Gyida belügyminiszter egyik kijelentésével kezdeni, t. i. azzal, a mit a költségvetés bizott­sági tárgyalása alkalmával mondott, hogy az or­szág elvérzik, ha a kivándorlás növekedni fog. Ez igaz is. ~Nem virágozhatik az olyan ország, a hol a munkaerők apadnak, de ha az igaz, és ha komolyan veszszük a kormány ezen kijelentését, akkor méltán elvárhatjuk a belügyminisztertől, hogy ne engedje meg az olyan oktalan köz­igazgatási ténykedéseket, a melyek épen siette­tik azt, hogy az ország elvérezzék és követel­hetjük a t. kormánytól, hogy' beszünteti azo­kat az okokat, a melyek az ország lakosainak apadását előidézik. íme, én most egy ilyen esetre akarom &• t. ház figyelmét felhívni és felkérni a belügy­miniszter urat képviselői jogomnál fogva, hogy az előadandó esetben szigorú vizsgálatot in­dítson. Mielőtt azonban ezt tenném, hivatkozom gr. Széchenyi István nagy hazánkfiára, a ki azt mondta, hogy oly kevesen vagyunk, hogy az apagyilkosnak is^ meg kell kegyelmezni és meg kell bocsátani. Én nem fogok azonban apagyil­kosokról beszélni, hanem fogom kérni a huma­nizmus és a törvényesség nevében olyan polgá­rok védelmét, a kik külföldről ide bevándo­rolva, itt letelepedtek, sok éve itt vannak és a kiket a közigazgatási pártpolitika különféle intézkedései hontalanokká akarnak tenni, és 20 évi ittlakásuk után ki akarják utasítani tisztán azért, mert a mint fel is fogom olvasni a határrendőrség ebbeli végzését, a választások alkalmával a túlnyomó többséggel együtt a bobrói kerületben, a hol ón választattam meg képviselőnek, éljent kiabáltak Szkicsák Ferenczre, vagy pedig a házukra zászlót tűztek ki, s miután az az én zászlóm volt, azért ezt exczej}­czionálják. Mielőtt azonban ezen érdekes pártpolitikára vonatkozó végzést felolvasnám, még csak azt bocsátom előre, hogy ha az országra nézve köz­érdek az, hogy lakosságunk ne apadjon, akkor fokozottabb érdek az, hogy az ország olyan ter­méketlen részeiben, a minő Árva megye, a néplétszám fentartassék. Árva megye termé­ketlensége és zord éghajlata tekintetében csak arra hivom fel a t. ház figyelmét, hogy most május 25-én, a midőn itt nagy forróság uralko­dik, ott most kezdik meg a munkáskezek azt a tavaszi munkát, a mely hivatva lesz nekik ez idén a mindennapi kenyeret biztosítani. Csak most végzik ott a tavaszi munkákat, a hol a dom­bok még hóval vannak fedve és a hol június­ban, ha hosszabb idejű esőzés lesz, hó fogja borítani az ő vetésüket, szeptemberben pedig már bizonyosan fagyok és havazások fognak beállani. Azt hiszem, bátran állithatom, hogy azo­kat a munkáskezeket, a melyek országunk ilyen részeit művelik és a melyek országunk közter­heiben szintén részt vesznek, nem szabad zak­latnunk, hanem kiváltságokban kell részesíte­nünk, a mint ezt tették királyaink közül a tör­ténelem azon nagy alakjai, a kik telepítéseket eszközöltek az országban, hogy az ország nép­sűrűségét fokozzák. S íme, a nagy nemzeti kor­mány nagy királyaink példáján s a történelmen nem akar okulni. Különösen ezzel a váddal fo­gom illetni ezt a nagy nemzeti kormányt, ha megengedi azt, a mint fel fogom majd olvasni,.,. (Mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek!

Next

/
Thumbnails
Contents