Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-160
296 160. országos ülés 1907 május 25-én, szombaton. nietropoliai tanácsot össze nem hívta, mert azokkal, kik őt gyanúsították, együtt működni nem akar ? 3. Tekintettel arra, hogy a Brankovies pátriarchát sértő kongresszusi határozatoknak politikai háttere félreismerhetlen, és hogy ezen határozatok a legféktelenebb izgatások és intrikák daczára csak egy szótöbbséggel és a honi szerbség művelt részének felháborodásával hozottak, hajlandó-e a miniszterelnök a kellő lépéseket megtenni, hogy ezen határozatok megsemmisíttessenek ? 4. Tekintettel arra, hogy a kongresszus az által, hogy határozatával a király által megerősített, illetve kinevezett pátriarchát az állásától való távozásra akarta kényszeríteni, ezen eljárása által hatáskörét túllépte, a mennyiben a felségjogok körébe ütköző határozatot hozott, nem látja-e a miniszterelnök a kongresszus és a kongresszusi választmány feloszlatását annál kívánatosabbnak, minthogy a görög-keleti egyháznak szervezete a 3-ik pontban felemlített okoknál fogva nem működik és annak kifogástalan működése a történtek után el sem képzelhető ? 5. Abban az esetben, ha a miniszterelnök a kongresszus feloszlatásától sem várja a helyzet szanálását, volna-e hajlandó a szerb autonómia ideiglenes felfüggesztését kieszközölni a végből, hogy ez a megváltozott viszonyokhoz mérten átalakittassék és azoknak megfelelően szerveztessék ?« Elnök : Az interpelláczió kiadatik a miniszterelnök urnak. Hoffmann Ottó! Hoffmann Ottó: Kérem a t. házat, hogy a jövő interpellácziós napon mondhassam el interpellácziómat. Elnök: A ház hozzájárul a halasztáshoz. Czobor László! Czobor László: Én is arra kérem a t. házat, miután az idő nagyon előrehaladt, méltóztassék megengedni, hogy interj>ellácziómat a következő interpellácziós napon mondhassam el,,, Elnök : Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen !) Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán : Szintén! Elnök: A ház hozzájárni. Szkicsák Ferencz! Szkicsák Ferencz: T. ház! Interpelláczióm megtételénél szükségesnek tartom gr. Andrássy Gyida belügyminiszter egyik kijelentésével kezdeni, t. i. azzal, a mit a költségvetés bizottsági tárgyalása alkalmával mondott, hogy az ország elvérzik, ha a kivándorlás növekedni fog. Ez igaz is. ~Nem virágozhatik az olyan ország, a hol a munkaerők apadnak, de ha az igaz, és ha komolyan veszszük a kormány ezen kijelentését, akkor méltán elvárhatjuk a belügyminisztertől, hogy ne engedje meg az olyan oktalan közigazgatási ténykedéseket, a melyek épen siettetik azt, hogy az ország elvérezzék és követelhetjük a t. kormánytól, hogy' beszünteti azokat az okokat, a melyek az ország lakosainak apadását előidézik. íme, én most egy ilyen esetre akarom &• t. ház figyelmét felhívni és felkérni a belügyminiszter urat képviselői jogomnál fogva, hogy az előadandó esetben szigorú vizsgálatot indítson. Mielőtt azonban ezt tenném, hivatkozom gr. Széchenyi István nagy hazánkfiára, a ki azt mondta, hogy oly kevesen vagyunk, hogy az apagyilkosnak is^ meg kell kegyelmezni és meg kell bocsátani. Én nem fogok azonban apagyilkosokról beszélni, hanem fogom kérni a humanizmus és a törvényesség nevében olyan polgárok védelmét, a kik külföldről ide bevándorolva, itt letelepedtek, sok éve itt vannak és a kiket a közigazgatási pártpolitika különféle intézkedései hontalanokká akarnak tenni, és 20 évi ittlakásuk után ki akarják utasítani tisztán azért, mert a mint fel is fogom olvasni a határrendőrség ebbeli végzését, a választások alkalmával a túlnyomó többséggel együtt a bobrói kerületben, a hol ón választattam meg képviselőnek, éljent kiabáltak Szkicsák Ferenczre, vagy pedig a házukra zászlót tűztek ki, s miután az az én zászlóm volt, azért ezt exczej}czionálják. Mielőtt azonban ezen érdekes pártpolitikára vonatkozó végzést felolvasnám, még csak azt bocsátom előre, hogy ha az országra nézve közérdek az, hogy lakosságunk ne apadjon, akkor fokozottabb érdek az, hogy az ország olyan terméketlen részeiben, a minő Árva megye, a néplétszám fentartassék. Árva megye terméketlensége és zord éghajlata tekintetében csak arra hivom fel a t. ház figyelmét, hogy most május 25-én, a midőn itt nagy forróság uralkodik, ott most kezdik meg a munkáskezek azt a tavaszi munkát, a mely hivatva lesz nekik ez idén a mindennapi kenyeret biztosítani. Csak most végzik ott a tavaszi munkákat, a hol a dombok még hóval vannak fedve és a hol júniusban, ha hosszabb idejű esőzés lesz, hó fogja borítani az ő vetésüket, szeptemberben pedig már bizonyosan fagyok és havazások fognak beállani. Azt hiszem, bátran állithatom, hogy azokat a munkáskezeket, a melyek országunk ilyen részeit művelik és a melyek országunk közterheiben szintén részt vesznek, nem szabad zaklatnunk, hanem kiváltságokban kell részesítenünk, a mint ezt tették királyaink közül a történelem azon nagy alakjai, a kik telepítéseket eszközöltek az országban, hogy az ország népsűrűségét fokozzák. S íme, a nagy nemzeti kormány nagy királyaink példáján s a történelmen nem akar okulni. Különösen ezzel a váddal fogom illetni ezt a nagy nemzeti kormányt, ha megengedi azt, a mint fel fogom majd olvasni,.,. (Mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek!
