Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-160

2?2 160. országos ülés I9ü7 májas 25-én, szombaton. törekvéseit és kívánságait a cselédek érdekében száz perczentre teszszük, azt hiszem, hogy az, a mit az ő törekvéseiből ez a javaslat megvalósít, legalább ötven perczentre tehető. Abból a 100°/o-ból, a melyet Bródy t. képviselőtársam akarna a cselédek javára, 50% benne van ebben a javaslatban. Kelemen Samu: Nem lehetne egy másik 50%-os egyezséget kötni? (Derültség.) Buza Barna: Már most azt kérdezem én, jó barátja-e a cselédeknek az, a ki azért, mert egyszerre 100°/o javulás meg nem szerezhető, ellenzi és akadályozza azt, hogy 50°/o-os javulás előnyét érezze az a cseléd ? Jó barátja-e a cselédnek az, a ki azért, mert a cseléd szerinte neki jogosan kijáró kalácsot meg nem kaphatja, útjában áll annak, hogy a cselédnek barna kenyeret is adjon valaki? Azt hiszem, hogy az az éhező ember, a kinek egy falat kenyérre van szüksége, nem fogja megköszönni ezt a szívességet Bródy Ernőnek, a ki oda áll és a radikális elvek hangoztatásával azt mondja: te ember, neked az emberi jogok szerint kalácsra van igényed, és nem tűröm az emberi jogok nevében, hogy neked kalács helyett csak kenyeret adjanak, — és elveszi az éhező szája elől a kenyeret, éhezzék tovább az a cseléd, maradjon tovább kenyér nélkül, de érvényesüljenek a szent demokrata elvek. Ennél helytelenebb kezelése és felfogása a cselédek érdekeinek alig képzelhető. A ki igy jár el és igy cselekszik, az lehet hive az ő radikális elveinek, lehet hive pártprogramurjának és talán pártja érdekének is, de az egyáltalában nem hive, nem barátja a cselédeknek. Ha van elégedetlenség, akkor igyekezni kell annak az elégedetlenségnek az okait megszüntetni ; de a mikor azt látjuk, hogy egy kormányzat becsületes igyekezettel, az elégületlenségnek ha nem is minden okát, de az okoknak egy jelentékeny részét megszüntetni igyekszik: hát a ki annak útjában áll, az nem az elégegedetlenség megszüntetésére igyekszik, mert ennek az útjában, t. képviselőtársaim, az én meggyőződésem szerint csak az állhat, az elégedetlenség okai egy részének megszüntetését csak az akadályozhatja, a kinek abból az elégedetlenségből haszna van, (Igazi Ugy van!) a ki azt az elégedetlenséget a maga javára kamatoztatni akarja. (Élénk helyeslés és tetszés.) Zboray Miklós: Az Izrael Jakabok! Buza Barna: A ki ezt a törvényt ellenzi, a ki ennek a törvényjavaslatnak elfogadását gátolja a cselédek érdekének hangoztatásával, az nem is akarja a cselédek elégedetlenségének okát megszüntetni, az nem is akarja a cselédek jogos igényeit kielégíteni, az elégedetlen akar maradni továbbra is, mert neki az elégedetlenség szitása a foglalkozása és kenyérkeresete. (Ugy van! Ugy van!) Ezekkel és az ilyen állásponttal nem kell számolnia a kormánynak. Elismerem és konczedálom, hogy a mit most mondottam, az nem annyira Bródy Ernő t. képviselőtársamra és az ő elvtársaira, mint inkább a náluk is túlzóbb szocziáldemokrätákra vonatkozik. De azt hiszem helyes, ha Bródy Ernő t. képviselőtársam és az ő elvtársai is megszívlelik ezt. T. képviselőház! Rövid és kevés mondani valóm van még a mostani törvényjavaslat ellen felhozott kifogásoknak másik részéről. (Halljuk ! Halljuk!) Nem tudom ugyanis szó nélkül hagyni azt a másik túlzást, azt a másik végletet sem, a melybe a gazdák érdekei védelmezőinek egy része esik, azt a végletet, a mely ezt a törvényjavaslatot elvetendőnek tartja a gazdák érdeke szempontjából. Különösen nehéz nekem megérteni ezt az álláspontot azért, t. képviselőház, mert csaknem az összes ez irányban felszólalt t. képviselőtársaim azt hangoztatták, hogy azokat az előnyöket, azokat a javításokat, a melyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz: úgyszólván minden jó gazda már eddig is megadta az ő cselédeinek. Hát, t. képviselőház, ha a jó gazdák ezeket már önként megadták cselédeiknek, akkor nem tudom, miért siessünk mi a rossz gazdák védelmére, és miért adjunk ennek a törvényjavaslatnak elvetésével premiumot a rossz gazdáknak, olyan j>reiniuniot, hogy ők kevesebb terhet viseljenek, mint a jó gazdák, hogy ők ne legyenek kénytelenek osztozni azokban a terhekben, a melyekben a jó gazdák humanizmusból már eddig is osztoztak. (Igaz! Ugy van! Helyeslés balfelöl.) ÜSíagy igazság és örökemlékezetű bűne az elmúlt rendszernek, hogy az ő hibái folytán a gazdaközönség és különösen a kis- és középgazdák válságos helyzetbe jutottak Magyarorr szagon. Feltétlen és sürgős szükség az, hogy törvényhozási utón is, másféle intézkedésekkel is, a gazdáknak válságán segítsünk, mert a gazdák társadalma képezi magvát, zömét Magyarország társadalmának. De, t. képviselőház, ón azt hiszem, nagyon elhibázott törekvés lenne az, ha mi a gazdákon való segítés kérdésében mindig és mindenütt azt tartanok szem előtt, hogy a gazdáknak terheit csökkentsük. (Igaz! Ugy van!) Én azt hiszem, hogy nem annak kell a főtörekvésnek lennie, hogy a gazdáknak terheit csökkentsük, hanem a főtörekvés az kell hogy legyen, hogy a gazdák jövedelmét szaporítsuk, helyzetüket előnyösebbé, jobbá tegyük. (Igaz! Ugy van !) Százféle eszköz van erre, t. képviselőház. Fel is hozták, emiitették is itt sok eszközét a gazdák helyzete javításának, és ha lehet is szó arról, hogy ezt a cselédtörvényt talán akkor kellett volna előhozni, a mikor majd a gazdák helyzetére irányuló egyéb intézkedéseknek a hatása mutatkozik, de az, azt hiszem, vitán kivül áll, hogy mindennel és minden utón lehet