Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-160
160. országos ülés 1907 hogy a demokratizmus és most már szerintük a liberalizmus várának ők a kizárólagos tulajdonosai. Nem, t. képviselőház. Ok legfeljebb a névjegyükre nyomtatták rá, hogy a demokratizmust monopolizálják Magyarországon, de én azt hiszem, hogy ha bizonyításra kerül az ő tulajdonjoguk, erre való bizonyítékaik egyáltalán nem állnak meg a próbát. De különösen tiltakoznom kell az ellen, hogy Irányi Dániel szellemét is lefoglalják maguknak, és tiltakoznom kell az ellen, hogy épen ennek a cselédtörvényjavaslatnak a tárgyalása alkalmából süssék rá a függetlenségi pártra azt a bélyeget, hogy hűtlenné lett Irán3 r i Dániel szelleméhez és nem halad immár az Irányi által kijelölt nemes nyomdokokon. Én, t. képviselőház, nemcsak állitok, hanem bizonyítani is akarok. (Sálijuk! Halljuk!) Bizonyítani akarom, hogy mikor mi ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, akkor igenis Irányi szellemében cselekszünk és azt az utat követjük, a melyet ezelőtt 30 esztendővel a demokrata szabadelvű fejlődés számára Irányi Dániel megjelölt. T. képviselőház! Egy pártvezérnek, egy pártnak az irányát, a felfogását, az álláspontját egy bizonyos ügyben és kérdésben, a mely a parlament előtti tárgyalás anyagát képezte, azt hiszem, legjobban és legbizonyosabban azokból az indítványokból és felszólalásokból állapithatjuk meg, a melyek annak a pártnak részéről a parlamenti tárgyalás alatt beadattak, illetve elmondattak. Azt hiszem, hogy a párt törekvéseinek leghűbb tükre ezeknek az indítványoknak összessége. Bátor leszek röviden összeállítani azokat az iifiitványokat és módosításokat, a melyeket az 1876-ik évi cselédtörvény tárgyalása alkalmával Irányi Dániel és a függetlenségi párt előterjesztettek, s ezekből, valamint ezeknek a mostani javaslattal való összevetéséből módjában lesz Bródy Ernő t. képviselőtársamnak megállapítani, hogy ki halad Irányi Dániel szellemében és hogy hűtlenek lettünk-e mi csakugyan Irányi Dániel útmutatásához. (Halljuk!) Az 1876-ik évi cselédtörvény tárgyalása alkalmával általános vita egyáltalában nem volt. Azt hiszem, maga ez a tény, hogy akkor nem volt, most pedig immár ötödik napja tart az általános vita, fényesen mutatja, hogy azóta nagyon sokat változott a politikai irány és felfogás a gazdasági kérdésekben, hogy a gazdasági és szocziális kérdések iránti érzék sokkal inkább ki van fejlődve a magyar közéletben most, mint volt 1876-ban. De mutatja az általános vita elmaradása azt is, hogy az akkori liberális és demokrata függetlenségi párt magával a javaslattal általánosságban meg volt elégedve, azt rossznak és elvetendőnek nem találta, hanem az volt a meggyőződése, hogy módosításokkal, javításokkal helyes és hasznos az a május 25-én, szombaton. 269 javaslat és alkalmas a viszonyok helyes szabályozására. A részletes tárgyalás folyamán Irányi Dániel és társai többféle indítványt és módosítást terjesztettek elő a javaslatra nézve, melyeket a t. ház kegyes engedelmével röviden sorra veszek. (HalljuJc!) Irányi Dániel az akkori törvényjavaslat 29. §-ának végére azt az intézkedést indítványozta, hogy a gazda az ott felsoroltakon kivül köteles a cselédnek egészséges lakást, illetőleg hálóhelyet adni. Ezt a humánus indítványt Tisza Kálmán belügyminiszter és az akkori többség nem fogadta el. Méltóztassék t. képviselőtársamnak megnézni a jelen törvényjavaslat 29. §-át: Irányi Dániel indítványa bővebben, jobban, a cselédeknek nagyobb előnyt nyújtva, ott meg van valósítva. (Helyeslés. Zaj a középen.) Az akkori törvényjavaslat 30. §-ánál Irányi Dániel azt az intézkedést javasolta, hogy mondassák ki, hogy köteles a gazda akként intézkedni, hogy cselédje rendkívüli akadályok kivételével legalább minden második vasár- vagy ünnepnapon a saját hitfelekezete istentiszteletén részt vehessen. Az akkori többség ezt is leszavazta. Méltóztassék megnézni a jelen törvényjavaslat 30. §-át: több van benne, mint a mit Irányi Dániel akart. Szatmári Mór: Hej, azóta 30 esztendő telt el! Buza Barna: Benne van, hogy a gazda köteles gondoskodni arról, hogy a cselédnek vasárnap és sátoros ünnepein munkaszünete legyen és hogy a cseléd a saját istentiszteletén délelőtt részt vehessen. Tehát nemcsak minden második vasárnap, hanem általában az istentiszteleteken való részvételről leendő gondoskodását rendeli el. Méltóztatnak látni, hogy ebben az indítványban is az valósittatott meg, a mit 30 esztendő előtt Irányi Dániel ajánlott. De tovább megyek. A 40. §-nál Mocsáry Lajos indítványt tett, hogy töröltessék az akkori törvényjavaslatnak egy odiózus rendelkezése a mely denuncziálásra kényszeritette a cselédeket, s a melyben az volt kimondva, hogy (olvassa): »Köteles a cseléd társainak hűtlenségét gazdájának azonnal feljelenteni, mit elmulasztván, felelőssé lesz mindazon károkért, melyek feljelentése esetén kikerülhetők lettek volna, s melyek a közvetlen kártévőn meg nem vehetők.« Ennek a rendelkezésnek törlését indítványozta Mocsáry Lajos a tisztesség és humánizmus szenijjontjából. Az akkori többség Mocsáry Lajosnak ezen indítványát leszavazta. A jelenleg érvényben lévő cselédtörvényben ez a denuncziálásra kényszerítő rendelkezés benne van, míg a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban, méltóztassék csak átnézni, ez az intézkedés sehol sincs benne, ez az intézkedés ebből a javaslatból, Mocsáry Lajos indítványának szellemében, kimaradt.
