Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-160

270 160. országos ülés 1907 május 25-én, szombaton. A 47. §-nál Végh Aurél azt a módosítást indítványozta, hogy a javaslatnak azt a rendelkezését, mely szerint a gazda jogosítva van cselédjét fizetéslevoaással is fenyíteni, töröljék és hagyják ki. Az akkori többség ezt is leszavazta és a gazdának ezt a büntetőjogát, nem bírságolási, hanem egyenesen fizétéslevonási jogát, benne hagyták az 1876-iki cselédtörvényben. Méltóztassék a jelenlegi törvényjavaslatot megnézni. 33. §-ának utolsó pontja azt mondja (olvassa): »A gazda nincsen jogosítva a cselédet pénzbirsággal, fizetéslevonással fenyíteni.« (Egy hang a középen: Benne volt!) A javaslatot abban a szövegezésben olvastam, a melyben a t. képviselőház előtt fekszik. Az 52. §-nál Irányi Dániel egy olyan rendelkezésnek fölvételét indítványozta, hogy a cselédnek joga legyen felmondással élni akkor, ha a gazda, vagy az ő családtagja, vagy megbízottja őt testileg bántalmazza. Nem fogadták el, leszavazták. Ez a rendelkezés a most érvényben lévő cselédtörvényből hiányzik. Méltóztassék elolvasni a mostani javaslat 46. §-át, ez többet mond, többet állapit meg, mint a mit Irányi Dániel javasolt, mert azt mondja, hogy felmondás nélkül elhagyhatja a cseléd a szolgálatot, hogyha a gazda, családtagja vagy megbízottja a házi fegyelem alatt nem álló cselédet tettleg bántalmazza. Az 57. §-nál Mocsáry Lajos egy szintén inhumánus, mondhatni kegyetlen rendelkezésnek eliminálását indítványozta. Nevezetesen ugy szólt az az 57. §., hogy a jogtalanul távozó cselédnek büntetése, hogyha a gazda a cselédet visszafogadja, csak a szolgálati idő letelte után hajtandó végre, s ez az elbocsátó-levélben megjelölendő. Tehát tartalmaz ez a rendelkezés egyfelől egy nagy előnyt a gazdára nézve, azt, hogy az ő megbüntetett cselédje ne a szolgálati idő tartama alatt ülje le a büntetését, tehát a szolgálati idő alatt egészen a gazdának dolgozzék, másfelől tartalmaz nagy hátrányt a cselédre nézve, hogy t. i. mikor leszolgálta szerződés szerinti szolgálati idejét, akkor kelljen a büntetést leülnie, s ez által időt, keresetet veszítenie; végül tartalmaz ez a rendelkezés egy súlyos megbélyegzést a cselédre nézve, nevezetesen, hogy elbocsátó-levelében az, hogy büntetés alatt áll és hogy addig nem állhat be újra szolgálatba, mig a büntetést le nem töltötte, világosan ki kell hogy legyen téve. Ennek az inhumánus rendelkezésnek törlését indítványozta Mocsáry Lajos, de ezt is leszavazta az akkori többség, s ezt az intézkedést ilyen kegyetlen szellemben vették be az 1876-iki cselédtörvénybe. Méltóztassék ezzel szemben a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 60. §-át elolvasni, a mely azt rendeli, hogy (olvassa): »Az esetben, ha a gazda kész az elitélt és a szerződés teljesítésére már hajlandó cselédet elfogadni, a gazda és a cseléd együttes kérelmére a hatóság által a körülmények mérlegelésével a kihágási eljárás megszüntethető, illetőleg a megállapított büntetés végrehajtása mellőzhető.« Azt tehát, a mi kegyetlenség volt a cseléddel szemben az 1876-iki törvényben, most ez a javaslát humánus intézkedésre változtatja, arra az intézkedésre, hogy ha a gazda megbékül a cselédjével, ne a szolgálat eltelte után ülje le a cseléd a büntetését, és ne legyen elbocsátó-levelében a megbélyegzés, hanem hogy a cselédnek a büntetés elengedtessék. Mocsáry Lajos szelleme érvényesül ebben a 60. szakaszban. Yégül, t. képviselőház, az akkori törvény 75. §-ánál Mocsáry Lajos szintén egy odiózus, megbélyegző rendelkezés kihagyását javasolta, azt indítványozta, hogy a cselédkönyvbe a gazda a cseléd minősítését ne legyen jogosítva beirni. Ezt is leszavazták, a kisebbségnek ezt a szabadelvű indítványát sem fogadta el az akkori többség. Méltóztassék t. képviselőtársamnak megnézni a mostani javaslat 52. §-át, megolvashatja belőle, hogy a cselédkönyvbe a cseléd minősítésére vonatkozó adatok bejegyzése el van tiltva, tehát Mocsáry Lajos indítványa most ebben a javaslatban érvényesült. És végül, t. képviselőház, áttérek arra a pontra, a mely ellen legsúlyosabb kifogásai voltak t. képviselőtársamnak és épen a mely pontra támaszkodva szórta felénk azt a vádat, hogy Irányi Dániel szelleméhez hűtlenekké váltunk, a tetleges bántalmazás és a becsületsértés kérdésére. Hát igaz, hogy Irányi Dániel azt az indítványt tette az 1876-iki cselédtörvény tárgyalása alkalmával, hogy a gazda nemcsak a tettleges bántalmazástól, a tettleges sértéstől, hanem a szóbeli becsületsértéstől is tiltassák el. Bródy Ernő: Kihagyását indítványozta! Az egész szakasz kihagyását! Buza Barna: Ha t. képviselőtársam jobban méltóztatott volna átolvasni Irányi Dániel akkori felszólalását és illetőleg nemcsak azt a részét méltóztatott volna a felszólalásnak itt a képviselőházban reprodukálni, a mely t. képviselőtársam álláspontjának kedves, hanem objektíve az egész felszólalást ., , Bródy Ernő: Az a kérdés, hogy a kihagyását inditványozta-e vagy nem? Elnök (csenget): Csendet kérek! Buza Barna: Nem az a kérdés! Egyéb kérdés is van itt, t. képviselőtársam, még pedig az, hogy Irányi Dániel beszédének van egy passzusa, a mely rámutat Irányi Dániel tendencziájára, a mely a legvilágosabban fejezi ki, hogy mit akart ő az ő módosításával elérni és hogy tulajdonképen az egész javaslatban mit kifogásolt, mit tartott elvetendőnek ? Irányi Dániel felszólalásának ez a része igy szól. T. képviselőház! Előrebocsátom, hogy a javaslat szerint akkor nem voltak büntethetők azok