Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-159

159. országos ülés 1901 május M-én, pénteken. 25? a veszélyes iránytól, a melyet most kifejteni kivan és egyesülni fog velünk, polgári pártokkal az állami lét s az állam feltételeinek és köve­teléseinek megerősítésében, ugy én ezt a refor­mot a lehető legmelegebben üdvözölném és a legmelegebben várnám, hogy megvalósuljon. Pető Sándor: Nem eresztik be az alkot­mányba! Ez azért van, kérem. (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Pető Sándor képviselő urat kérem, ne zavarja a szónokot. Mezőssy Béla: Ugy látom, hogy t. képviselő­társam ilyen társalgás formájában kivan velem szemben ellenérvelést folytatni. De nem bánom és mindjárt fogok idézni neki egy eklatáns pél­dát. (Halljuk! Halljuk!) Nem mondhatja t. képviselőtársam, hogy Oroszországban nincs meg az általános választói jog. Nem mondhatja, hogy az első dumába nem jött be a szocziál­demokrata pártnak elegendő képviselője. Nem mondhatja, hogy a jelenlegi dumában nincs ele­gendő szocziáldemokrata képviselő, de azért én mégsem kivánnám szegény magyar hazám szá­mára azt, hogy ezután a reform után a szocziál­demokráczia ugy viselje magát a parlamentben, mint a hogy azt Oroszországban teszik. Ez iga­zán elég arra, hogy a választói jog reformjától minden kedvünket elvegye. T. képviselőház! Én igenis állítom azt, hogy a magyar szocziáldemokráczia sajtójában, népgyüléseiben, beszédeiben egyenesen a tömeg­sztrájk felé kivánja kergetni a vezetése alatt álló néptömegeket. A magyar szocziáldemokrá­cziának én négy szakközlönyét ismerem és olva­som. Az egyik a »Szabad Szó«, a másik a »Yilág­szahadság«, a harmadika »Népszava«, a negyedik a »Volksstimme«. Nem akarok erős kritikát gyakorolni, de köteles vagyok kijelenteni, hogy gorombaság és szocziális járatlanság terén első közöttük a »Szabad Szó«. (Derültség.) Azutánkövetkezik a »Népszava« és a »Világszabadság*. Altalános szo­cziális tudás szempontjából legértékesebb közöt­tük a »Volksstimme«. És ez mindenesetre jel­lemző. Mezőfi Vilmos: Grossmann megköszön­heti! (Zaj.) Mezőssy Béla: Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy én nem személyekről beszélek. (Halíjuk! Halljuk!) Én kötelességszerűen figyelemmel kisérem a magyar szocziáldemokrá­czia fejlődését és hogy vájjon meg fogja-e kö­szönni Grossmann Miksa szerkesztő azt, a mit most mondani fogok, az nagyon is kétséges. Nevezetesen megvan annak is a magyarázata, hogy miért a »Volksstimme« az, mely szocziális tudás, irmodor és fejlettség terén különb, mint a t. képviselőtársam lapja. Azért van ez igy, mert az a szerkesztő nagyon jól tudja, hogy az ő olvasóközönsége a műveltségnek sokkal magasabb fokán áll, semhogy ő annak részére olyan zöldségeket, a milyeneket t. képviselő­KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. IX. KÖTET. társam a maga olvasóközönségének kitálal, ki merne nyomtatni. (Elénk taps.) Mondom, t. kéjyviselőház, tudás és szocziális érzék terén lehetnek különbségek az egyes lapok között, de egyet konstatálok: azok a nagy kér­dések, t. i. a munkástömegek megélhetési fel­tételeinek könnyítése, a védvámok és szabad kereskedelem kérdése, az egyes nóprétegekre aránytalanul eső közterhek viselésének kérdése, a közegészség, a közművelődés, a néptömegek jóléte, szóval, mindazon kérdések, a melyek körül a külföldi szocziáldemokratáknak sajtója mozog, a magyar szocziáldemokráczia orgánumaiban igen-igen kevés, és igen szerény teret találnak. Az egész szocziáldemokrácziának tulajdonképeni működése, a mely a néprétegek felvilágosítását czélozná, — hisz ez bevallott program mjuk — csak annyiban valósul meg, hogy bizonyos szo­cziális gyűléseket, illetőleg szocziális estélyeket tartanak, a hol kétségtelenül sok társadalmi fontos kérdés megvitatás alá kerül. Hanem ezen magyar szocziáldemokráczia sajtójának, közgyűléseinek valósággal durva hangja, művelt emberhez igazán nem illő bru­talitása igyekszik fölkelteni a néptömegek lel­kében a legalacsonyabb szenvedélyeket. (Igaz! Ugy van!) A fanatikus emberek hitével akar­ják beleizgatni a becsületes magyar népet a tömegsztrájkba és a munkamegtagadásba, (Igaz! Ugy van!) megingatják a néptömegek szivében az állam, az egyház, a társadalom, a hatóság iránti tisztelet és ragaszkodás érzetét, meg akarják velük gyűlölteim ezt a magyar hazát és földet. (Igaz! Ugy van!) Buza Barna: Ezért fel kell &\ asztani őket! Mezőssy Béla: Azért, ha nézem azt a pusz­títást, azt a rombolást, a melyet a szocziál­demokráczia ezen működése a magyar nép lel­kében okozott, akkor bennem fel kél az az aggódó érzés, (Halljuk! Halljuk!) hogy vájjon azok a férfiak, a kik ezen mozgalom élén álla­nak, igazán a szocziáldemokráczia apostolai-e, vagy pusztán és kizárólag a hazának jólétével mit sem törődő, az utánuk vakon rohanó tö­megek jólétével nem gondoló olyaa apostolok, a kiknek tulajdonképen semmi egyéb törekvésük nincs, mint idegen vállalatok üzleti érdekeit szolgálni (Ugy van! Ugy van!) és kivándor­lásba kergetni az elégedetlen elemeket. (Élénk helyeslés és taps). T. képviselőház! Ezek tények, tagadhatat­lan tények. (Ugy van!) És ha szertenézünk az országban, látjuk, hogy a Délvidéken a leg­jobb kereseti viszonyok között élő nép meg­mozdul, látjuk, hogy az ipari üzemekben, szén­bányáknál, szövőszékeknél otthagyják a munkás­kezek a megszokott élethivatást. Miért? Mert a szocziáldemokrácziának, sajtójának tendencziája az, hogy ezen munkástömegeket határozottan kivándorlásba kergesse. (Igaz! Ugy van!) Hát, t. képviselőház, a melyik kormány az ilyen 33

Next

/
Thumbnails
Contents