Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-159

254 159. országos ülés 1907 május 2í-én, pénteken. mert ez kedvező és könnyű alkalom e .réven álláshoz és hatalomhoz jutni. (Igás! JJgy van !) Mások azért demokraták, mert ez lehetőség arra, hogy a népszerűség könnyű szekerére felülve, felelőtlenül lehiráljuk, lekicsinyeljük, kigúnyoljuk azon törekvéseket, melyek a nép sorsa iránt érzett meleg szeretetből eredve, épen demokratikus irányba kívánják vinni a magyar állam hajóját. És végül van a demokrácziának egy különös faja, a mely bizonyos mértékig magyar speczialitás, és Bródy Ernő t. képviselőtársam elég fiatal és elég tehetséges ahhoz, hogy talán a demokrácziának ezen kategóriájához is tartozzék, t. i. demokraták addig, de csakis addig, mig bizonyos úton-módon és bizonyos eszközökkel nem sikerül azon pontra eljutni, hogy a demokratikus tömegekből az arisztrokratikus lépcsőre felhághassanak. (Derültség.) T. képviselőház! Nekem nem fáj semmiféle igazságtalan kritika, jöjjön az bármely oldalról, ha érzem az ügynek igazságos voltát, a melyet én védek. Ha nyugodt lelkiismeretem öntudata, ha tudom azt, hogy e javaslat segélyével sok ezer és ezer szenvedő családnak a könnyét fogom letörölhetni, ha tudom és érzem azt, hogy a gyengébb népnek anyagi helyzetét javíthatom meg ezen réven, ha tudom és érzem azt, hogy ez utón és módon a visszaélések százféle nemét gátolhatom meg, védem a gyengét azoknak a kizsákmányolása ellen, a kiket nem mindig a legtisztább és legönzetlenebb szándék vezet: mindezt tudva és érezve, az igazságtalan kritikának bármilyen faja is engemet teljesen hidegen hagy. (Helyeslés.) Hidegen hagy e javaslatnak az elfogultság valósággal hatványozott mértékével való megítélése a sajtó részéről, a mely javaslat — mondjanak rá bármit is — egyre kétségtelenül alkalmas, arra, hogy ha ennek rendelkezései az életben keresztülvitetnek, feltétlenül jobb anyagi helyzetbe hozzák a magyar nemzet leginkább támaszra szoruló osztályát, t. i. a magyar cselédeket. (Élénk helyeslés.) És mert ez a javaslat ezt a czélt szolgálja és mert ennek a czélnak szolgálatában a rendelkezéseknek egész sorozatát tudnám idézni, igazán sajátságos mértéke az osztó igazságnak az, hogy pusztán gyűlöletből, elvakult szenvedélyből egyesek képesek lennének meggátolni azt, hogy ez a törvényjavaslat valósággá váljék, csak azért, hogy e réven talán növeljék hatalmi súlyukat és izgatási eszközeiket; (Igaz! JJgy van !) izgatási eszközeiket, a melyek forrása nem mindig a népszeretet, a melyek nagyon sokszor alacsony ösztönökből erednek, (Igaz! JJgy van l) reklám-dobot keresve a pártsajtó, a pártszervezet, a párttagok létszámának az emelésére. (Igaz! JJgy van!) Az ilyen demokrácziából, a népbarátságnak ebből a neméből nem kér ez a törvényjavaslat, és ha a-t. képviselőház bennünket törekvéseinkben támogatni fog, az ily népbarát-politikának útját kívánjuk állani és útját is fogjuk vágni. (Élénk helyeslés:) Azt mondják,, hogy e javaslatnak az a legnagyobb hibája, hogy visszaállítja a _

: jobbágyságot. Unos-untalan, mindenféle egyesületben, a sajtóban,. itt a képviselőházban is hallottam sokak részéről ezt az állítást, de egyetlen elfő-, gadható ' érvet ennek az állításnak igazolására még ez ideig nem hallottam. Hiszen méltóztassanak, elolvasni e javaslat rendelkezéseit: a felmondási jog keretén belül teljesen korlátlan,, szabad a cselédség elhatározási joga. (Igaz!) És azt csak nem állithatja senki, hogy ez a helyzet rabszolgaság, mert hiszen akkor mi, a kik itt elünk, a kik a fővárosban lakunk és egyéni szabadság szempontjából előnyösebb helyzetben nem vagyunk, akkor mi mindnyájan fehér rabszolgák vagyunk. Lakásunkat a felmondási időn kivül kártérítés nélkül mi sem, hagyhatjuk el. Próbálja csak meg Bródy Ernő t. képviselőtársam a fővárosi képviselőtestületben, a hol többségük van ós indítványozza azt az igen szabadelvű és liberális reformot, hogy bárki akkor hagyhassa ott a kibérelt lakását, a mikor akarja, vagy viszont a háziúr akkor dobja ki lakóját, a mikor csak neki tetszik, akkor majd meg fogjuk látni, mit szólnak az ilyen szabadelvű intézményhez a szocziálpolitikai társaság azon tagjai, a kik véletlenül háziurak vagy budapesti lakosok. (Igaz! JJgy van!) Vagy ha a javaslatnak a felmondási jog védelmét czélzó intézkedései a jobbágyság visszaállítását jelentik, akkor méltóztassék megnézni a kis- és nagyipari üzemeket. Hiszen nincs egyetlen kis- és nagyipari üzem, a hol az egyezség és a szerződés keretén belül bizonyos felmondási jog kikötve ne lenne. (Közbeszólások: Hát a sztrájk?) Erre is rá fogok térni, méltóztassék nyugodtan lenni, felszólalásom menetét azonban magam akarom megszabni. Ha a felmondási jog biztonsága nem volna megszabva az ipari élet körében, ha minden gyáros azzal ggodalommal feküdnék le, hogy nem tudja, vájjon holnap reggel az összes munkások nem teszik-e le a gyalut, meggyullad-e a kohó, képzelhető lenne-e akkor, hogy egy országban rendes gazdasági fellendülés támadhasson? Sajátságos mértéke az osztó igazságnak, hogy azt a felmondási jogot, a melyet élvez ebben az országban mindenféle nagyvállalkozó, nagyiparos, nagytőkés, háziúr, tisztán éskizárólag csak a magyar gazdaközönségtől akarjuk megvonni, (Igaz! JJgy van!) attól a gazdaközönségtől, a melynek az életében egy felmondásnélküli munkamegtagadás épen a legkritikusabb pillanatban, a szántás vagy vetés idejében, egyértelmű lenne száz és százezer exisztencziá-