Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-159

159. országos ülés 1907 május 2í-én, pénteken. 251 clotta, hogy a szocziálizmus olyan lesz, a milyennek a paraszt akarja, a paraszt pedig földet akar. Ha most már az elmondottakat alkalmazom a jelen törvényjavaslatra és egyáltalában a kormánynak egész szocziális politikájára, nem zárkózhatom el annak konstatálása elől, hogy az igen t. kormány nem helyezkedett álláspontra, a melyre az államnak a társadalmi mozgalmakkal szemben helyezkednie kell. Mert igenis elismerem, hogy az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is beleavatkozni a társadalmi mozgalmak folyamatába, de ennek a jogának és ennek a kötelességének más czélja egyáltalában nem lehet, mint a mit Somló doktor egyik kitűnő munkájában: »Az állami beavatkozás és individualizmus* czimü művében igy fejez ki: »a természetes átmeneteknek szabályozása és egyengetése.« Tehát az állami kormánynak a társadalmi fejlődésekbe, a társadalmi mozzanatokba csak azon czélból kell beavatkoznia, hogy a természetes átmenetet szabályozza, hogy a természetes átmenetet egyengesse. Az előbb elmondottakból is világos, hogy ezen természetes átmenetben a termelő eszközök a szoczializálás felé hajlanak. Akkor pedig, a mikor a t. kormány, a helyett, hogy megkönnyítené a földmunkásoknak azt, hogy önálló földbirtokosok legyenek, és megnehezíti ezt a természetes folyamatot, sőt védgátat Ton a nagybirtok körül, azt erős várakkal körülbástyázza, ugy hogy azokba a földmunkás bele ne juthasson, hogy ezáltal megnehezítse a föld felszabaditásátj akkor, t. ház, teljesen ellenkezésbe jut a t. kormány azzal a nagy világfolyamattal, a mely át fogja törni ezeket a várakat és le fogja azokat rombolni. (Helyeslés és zaj a középen.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Goldis Lászlő: A t. kormány az ő szocziális intézkedéseivel — akár bevallja azt, akár nem, a mint egyrészt már be is vallotta — tulajdonképen azt a czélt akarja elérni, hogy a szocziáldemokráczia alól kihúzza a talajt és hogy a szocziáldemokráczia fejlődését Magyarországon meggátolja. Ugyanezt a czélt tűzte ki maga elé annak idején, a mikor az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslatot terjesztette a ház elé, a mely azóta már törvénynyé is vált. Különös dolog, t. ház, hogy azzal a törvénynyel is ép az ellenkezőjét éri el. Mindenütt a világon a gyárakból kerül ki a szocziáldemohrata párt, és a ki a nagyipart akarja megteremteni, az önkénytelenül is meg fogja teremteni a szoeziáldemokracziát és a ki Magyarországon a nagyipart az individualizmus jegyében akarja megerősíteni, vagyis, a hogy a kapitalizmus szolgálatában álló gyárakkal akarja a nagyipart megteremteni, annak a munkája akaratlanul is a szocziáldemokráczia megerősítését fogja eredményezni. Hogy ha ellenkezőleg azt akarta volna . az igen t. kormány cselekedni, hogy ha igazán a szocziáldemokráczia lába alól akarta volna a talajt kihúzni, akkor nem a kapitalizmus szolgálatában álló gyárak alapításával kellett volna ezt megtenni, hogy ezt a czélt elérje, hanem ellenkezőleg, a nagyiparnak ... (Zaj.) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék egy kissé a tárgyhoz szólani, most a cselédtörvényjavaslatról van szó. (Halljuk! Halljuk !) Goldis László : Szövetkezeti alapon . . . (Zaj a középen.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, mert névszerint fogom megnevezni a képviselő urakat. (Halljuk! Halljuk !) Goldis Lászlő : . . . kellett volna a nagyipart is fejleszteni, nem pedig a kapitalizmus szolgálatában áüó gyáraknak adni állami segélyeket, mert ez ismét nem a szocziáldemokrácziának gyengítésére, hanem ellenkezőleg, annak Magyarországon való megerősödésére fog vezetni. Ebben az irányban halad az előttünk fekvő törvényjavaslat. Ez is azt mondja, hogy segiteni akar a gazdasági cselédeken éji ugy, mint a hogy az ipartörvény azt mondja, hogy a kisiparosokat akarja segiteni. Pedig tudvalévő, hogy a nagyipar önkéntelenül is a kisipar megsemmisülését vonja maga után és a ki törvényt hoz arra, hogy a nagyipart megteremtse, az hiába mondja, hogy azzal egyúttal a kisiparon akar segiteni, mert a nagyipar a kisipart természetszerűleg felszívja. Hiszen itt van a példa, hogy a mióta Magyarországon a nagyipar lendületet kezdett venni, azóta a kisipar mindinkább tönkrement. Bizonyítják ezt a statisztikai adatok is. Például 1880-ban 100 önálló iparosra esett 114 segéd, 1890-ben 100 önálló iparosra • . . Elnök: Kérem, t. képviselő ur, ez nem tartozik a cselédtörvényhez. Méltóztassék tehát a tárgyhoz szólni, másodszor figyelmeztetem. Goldis László: Jellemezni akartam, hogy ezek a szocziális intézkedések nem érik el azt a politikai czélt, a melyet a kormány el akar érni. Ezen törvényjavaslat tulajdonkópen nem más, mint körülbástyázása a nagybirtokoknak, latifundiumoknak. A földmivelésügyi miniszter ur azt gondolja, hogy evvel is a szocziális fejlődésnek, a szocziáldemokrata pártnak lába alól vonja el a talajt, pedig ellenkezőleg, a ki a földbirtokot mindinkább leköti, az a parasztságot a szocziálisták karjaiba kergeti. De a kormány a helyett, hogy czélszerű adóreformot hozna be, hogy a kis exisztencziákat segélyezné, hogy jobb parczellázási törvénynyel földhöz juttatná, e törvényjavaslatban oly rendszabályokkal jön, a melyek a munkásembert teljesen a nagy földbirtokos kénye-kedvének szolgáltatják ki. Nem igénylem, hogy oly általános magas nézeteim vannak az ország gazdasági állapotáról, mint az igen t. földmivelésügyi miniszter 32*