Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-148

prilis 25-én, csütörtökön. 18 U8. országos ülés 1907 d a 35. §-hoz a következőképen hangzanék. (Halljuk ! Halljuk!) A paragrafus maga igy szól: »A jelen törvényben foglalt rendelkezések a tanítónőkre ép ugy alkalmazandók, mint a tanítókra.* Ezután következnék: » Nemkülönben kiterjednek a bitfelekezeti népiskoláknál működő szerzetesrendű tanítókra és tanítónőkre a jelen törvényben a tanító képesítésére vonatkozólag megállapított feltétel, továbbá e törvény 16., 17., 18., 19., 20., 30. és 32. §-ai. Ezen tanítók és tanítónők illetményei a törvényes kellékek fennállása esetén a 14. §. intézkedéseinek szemmeltartásával egyénenkint, szerzeteseknél 900, szerzetesnőknél 700 koronából álló, további változás alá nem eső összeggel egészíttetnek ki, ha azt kérelmezik. Az ezen számítási alapon egy-egy iskolára nézve megállapított segély egy összegben az iskolafentartó kezeihez utalványoztatik ki. A segélyre való igény megállapításának, valamint az eskütétel körüli eljárásnak módját a vallásés közoktatásügyi miniszter rendeletileg állapítja meg. Ha ilyen iskolákban a 22. §. a), b), c) pontjai alatt felsorolt hibák észleltetnek, ugy azokra, akár élveznek állami fizetéskiegészitést, akár nem, a jelen törvény 26. §-ában körülirt eljárás alkalmazandó. (Helyeslés jobbról és a középen. Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Nem kérnek ezek, t. ház, sem ötödéves korpótlékot, sem valami magasabb fizetést, sem nyugdijat, csakis az ő csekélyebb fizetésük kiegészítését arra az esetre, ha erre rá volnának szorulva, ha a szükség rákényszeríti őket. Ajánlom a t. háznak javaslatom elfogadását. (Élénk helyeslés jobbról és a közepén. Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kíván szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Tényleg szükséges az iskolák azon kategóriájának jogviszonyait rendezni, a melyekre Csernoch János t. barátom kiterjeszkedett, mert meglehetős számú katholikus hitfelekezeti iskolánál a tanítói tisztet szerzetesrendiek teljesitik, még pedig szerzetesek és apáczák. Ha ezekre nézve külön provízió nem állapíttatnék meg, akkor rájuk a törvényjavaslat összes intézkedései kiterjednének, tehát kiterjednének az ugyanazon fizetési minimumra vonatkozó igény, a melyet ez a törvény a tanítókra és tanítónőkre nézve megállapít, a korpótlékigény és a többi. És kiterjednének olyan intézkedések is, a melyek az ő specziális viszonyaik szerint rájuk nem alkalmazhatók, ugy a tanító alkalmazási, mint a fegyelmi jog terén. (Ugy van!) Ezeknek a jogviszonyoknak szabályozása tehát igenis szükséges és ugy a tanfelügyelői jelentések szerint, de az én személyes megfigyeléseim alapján is igenis ezek az iskolák nagyon megérdemlik, hogy róluk gondoskodás történjék. Én csak arra hivatkozom, hogy azon iskolák között, a melyeknek tanítóit mint a Pozsonymegyei Magyar Közművelődési Egylet elnöke évenként díjazásban részesittettem, különösen a magyar nyelv és magyar nemzeti szellem terjesztése körül szerzett érdemeik miatt, mindig meglehetős nagy százalékkal szerepeltek a megye területén működő apáczaiskolák. Azok az igények, a melyeket e tekintetben Csernoch t. képviselőtársamnak módosítása felsorol, valóban oly csekélyek, melyek a megélhetési minimumot ütik csak meg; az egyénenkinti ellátáshoz olyan fizetési alapon adandó a segély, a mely további változás alá nem kerülhető 900 korona a férfinál és 700 korona az apáczánál. Ez tényleg a megélhetés minimumát biztosítja csupán. Másfelől pedig az állami érdekek megóvása tekintetében egy igen szigorú intézkedést tartalmaz t. képviselőtársamnak indítványa, a mennyiben az ilyen iskoláknál a fegyelmi jog egyéni érvényesülésének helyébe, államellenes cselekedetek, államellenes irányok felmerülése esetén, a miniszternek mindjárt közvetlen jogot ad az iskolával szemben t. i. az iskola megvizsgálásának és megszüntetésének jogát. Én azt hiszem, hogy t. barátomnak ez az indítványa, a helyzetnek teljesen megfelelőleg szabályozza ezt a szabályozásra szoruló jogviszonyt és az a törvényjavaslat intenczióinak kiegészítése szempontjából nemcsak czélszerű, hanem szükséges is. Ezért tehát ehhez a módosításhoz hozzájárulok. Nemes Bertalan: T. ház! Hozzá akarok szólni . . . Elnök : A vita be van zárva. Nemes Bertalan: Nem hallottuk! Elnök: A vita bezárása után a képviselő ur már nem szólalhat fel. Talán kíván még az előadó ur szólani? Vertán Endre előadó: Nem! Elnök: Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 35. §. nem lett megtámadva; azt hiszem tehát, kijelenthetem, hogy a 35. §. elfogadtatik a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szövegezésé szerint. (Helyeslés.) A 35. §-hoz Csernoch János képviselő ur adott be egy toldást. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Csernoch János képviselő urnak a 35. §-hoz benyújtott toldását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem tehát, hogy a ház Csernoch János képviselő ur toldását elfogadja. Következik a 36. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 36. §-t).