Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-157

194 157. országos Ülés 1907 Mindenekelőtt a kérdés előzményeivel és történeti részével kell foglalkoznom. 1876-ban alkottatott a régi cselédtörvény, de nemcsak a gazdasági cselédekre, hanem a gazdasági cselédekkel együtt a belső háztartási cselédekre is. Számtalan visszásság származott abból, a mint azt a 30 esztendő tapasztalata igazolja, és pedig annál inkább származott visszásság, minél inkább fejlődtek és átalakultak a gazdasági viszonyok. Csak arra mutatok rá, hogy például a béresnek jogai és kötelességei egyformán vannak a szobaleány és a kukta jogaival és kötelességeivel szabályozva. De az utolsó években, t. képviselőház, nein tagadható, hogy a mezei cselédek ügyében bizonyos kedvezőtlen tapasztalatokat is tettünk. Ellentétek merültek fel, sztrájkmozgalmak keletkeztek, a melyekkel szemben sürgős orvoslás lesz szükséges. Már az előttem szólott képviselő ür jelezte, hogy a gazdakongresszusok egyhangúlag sürgették is a cselédtörvény meghozatalát és pedig azon az alapon, a melyen ez a törvényjavaslat felépült. (Igaz! TJgy van! bal felöl.) Sürgette ezt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület is azon kérvényben, a mely rövid idő előtt itt tárgyaltatott és a melyet a ház osztatlanul, különbség nélkül, minden oldalról támogatott. (Igaz! TJgy van!) Akkor ezt a kérdést senki sem találta időszerűletlennek. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Sürgették a törvényhatóságok, sürgették az egyes gazdasági egyesületek, s most még is azt mondja Mezőfi képviselő ur, s utána Maniu képviselő ur is, hogy miért foglalkozunk mi ezzel a törvénynyel, s miért nem hozakodunk elő más javaslatokkal? Hát azért foglalkodunk ezzel a kérdéssel, t. képviselőház, mert ez a kormány szocziális irányban kivan működni ... Buzáth Ferencz: Meg kell rendszabályozni a zsidó bérlőket és földbirtokosokat! Darányi Ignácz földmiveiésiigyi miniszter: A felekezeti szempontokat, azt hiszem, kajjcsol- . juk ki a vitából. (Elénk helyeslés.) Ez a kormány, mondom, nem szocziális irányban kivan foglalkozni. És ez nem lehet uj dolog a t. kép- • viselő urak előtt, mert ez meg volt mondva a trónbeszédben, s a cselédtörvényt külön is megemlitette programmbeszédében a miniszterelnök ur, a mint én is

/ bátor voltam azt a t. háznak bejelenteni. És akkor ezt senki sem ellenezte, a kéj>viselő urak sem, hanem mind- ; nyájan helyeselték. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Már most kérdem, t. képviselőház . . . (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek ! Darányi Ignácz földmiveiésiigyi miniszter: ... nem volt-e ezen törvényjavaslat megfelelően előkészítve? Mielőtt ezen törvényjavaslat a ház elé került volna, három tanácskozmányon ment ; keresztül. Az első tanácskozmányban, a mely általános volt, pártkülönbségre való tekintet május 17-én, pénteken. nélkül meg voltak hiva a törvényhozás és a törvényhatóságok jelesei, s ez a kérdés a legalaposabban tárgyaltatott. Tárgyaltam magukkal a cselédekkel is, s miután a gazdák részéről az a kívánság merült fel, hogy velük is megbeszéltessék még egyszer a dolog: az összes gazdasági egyesületek elnökeit szaktanácskozmányra hivtam össze ós velük egyetértőleg iparkodtam a javaslatot megállapítani. (Helyeslés balfelöl.) Aztán beadtuk a törvényjavaslatot. Nem máról-holnapra tárgyaltuk azt. Foglalkozott vele -a munkásügyi és a földmivelésügyi bizottság is nem egy ülésen, hanem az ülések egész sorozatán keresztül.Nem zártuk ki az ellenvéleményt sem, sőt ellenkezőleg: provokáltuk erre képviselőtársainkat. Én mindenkinek megmondtam, a ki előttem a javaslatra észrevételt tett, hogy jöjjön el a bizottságba, s én kérni fogom a bizottságot, hogy bár az illető annak nem tagja: ugy halig meg a bizottság, mintha tag volna. Megkértem mindenkit, hogy terjeszsze elő javaslatát, s mi azt' meg fogjuk bírálni és a

/ szerint fogunk határozni. (Helyeslés balfelöl.) És tényleg képviselőtársaim közül többen, a kik pedig nem voltak tagjai ezen bizottságoknak, megjelentek ezeken az üléseken, beszédeket tartottak, javaslatokat tettek és mi azon javaslatok egy részét el is fogadtuk. Maga Mezőfi képviselő ur is ajánlott módosításokat, a melyeket elfogadtunk, a miről azonban ő itt bölcsen hallgatni méltóztatott. (Elénk felkiáltások: Szokása szerint! Rosszhiszemű ! Ez az őszinteség ? Halljuk! Halljuk!) Mezőfi Vilmos: De mennyit utasítottak viszsza! (Zaj.) Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Sőt a jóhiszeműség terén annyira ment, (Halljuk ! Halljuk!) hogy ebben a házban nem azzal a javaslattal foglalkozott, a mely napirendre ki van tűzve, és a melyet az előadó ur képvisel, nem a munkásügyi bizottság szövegezésével, a melyben benne vannak az általa indítványozott módosítások is, még nem is a földmivelésügyi bizottság szövegezésével, hanem visszament legmesszebbre, visszament az eredeti javaslatra, hogy a t. házat tévedésbe ejtse. (Igaz! TJgy van! Zaj.) Zakariás János : A házat nem, csak a népet! (Felkiáltások: Párthiveit vezeti félre!) Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Hát, t. ház, ha ezzel a jóhiszeműséggel találkozunk itt, elképzelhető, micsoda jóhiszemű beszédeket hallhatnak a munkások és a cselédek odakint. (Igaz! TJgy van!) Bródy Ernő t. képviselő ur tegnapi beszédében feleletre vont engemet azért, hogy miért nem adok be javaslatot a munkásoknak baleset elleni biztosítására nézve. Hát ez a baleset elleni biztosítási törvény nag3^on régen megalkottatott. (Derültség.) Ez régen életbe van léptetve, és a cselédek naponként hasznát veszik annak. (Derültség.) Ha tehát a t. képviselő ur igy beszól itt,