Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-157

186 157. országos ülés 1907 május 17-én, pénteken. fogják helyeselni, de nekem kötelességem legjobb lelkiismeretem szerint kifejezést adni meggyőző­désemnek — ily ténykedésre és cselekedetre ez a parlament nem bir azzal a külső és belső erővel, a mely ebhez szükséges. (Zaj.) Abban a perezben, a mint elismerjük a nép­képviseleti rendszer reformjának szükségét, két­ségtelen, legalább az én véleményem szerint két­ségtelen, hogy elismerjük, hogy mi a belső és külső tulajdonságainknál fogva optima fide is előfordul­ható befolyásolhatóságunk miatt e kérdések meg­oldásához nyugodt lelkiismerettel nem foghatunk. Ebben a tekintetben, engedelmet kérek, nem érthetek egyet Giesswein t. képviselőtársam teg­napi felszólalásában kifejezett meggyőződésével, hogy ha mi képesek vagyunk uj parlamentet, uj népképviseleti rendszert csinálni, akkor csak képe­sek vagyunk egy cselédtörvény megcsinálására is. Ez a tétel nem állhat meg, mert a parlament és a pártok bizonyos programm alapján, meg­állapodott elvek szerint kapják a nép megbízását, hogy az ország ügyeit rendezzék. Akkor tehát, a mikor ebben az országban .a felfejtett politikai harczok következtében két­ségtelenül kitűnt, hogy a képviseletet reformálni kell... ' Zakariás János : És az államrendet biztosítani kell! Maniu Gyula: ... akkor e feladat teljesí­tésén kivül nincs meg az a képességünk oly tör­vények meghozatalára, a mely törvények szocziális feladata tekintetében választóinktól semmiféle megbízást nem kaptunk. Ezekben bátor voltam kifejteni azokat az indokokat, a melyekből kifolyólag politikai szem­pontból nem fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot. Legyen szabad most kijelentenem, hogy magából a törvényjavaslatból kifolyólag sem fogadhatjuk el azt azért, mert oly intézkedéseket tartalmaz, melyek vagy részben nem megfelelők, vagy rész­ben rosszak, vagy pedig teljesen feleslegesek. A midőn az ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával elhangzott felszólalásokat vizsgálom, egy érdekes jelenségre bukkanok. T. i. majdnem minden egyes szónok erősen támadja a javaslatot, mindenegyes szónok, mondhatom, sok kifogásolni valót talál benne, és a végén mégis elfogadja, a törvényjavaslatot általánosságban azzal a kifeje­zett gondolattal, illetőleg reménynyel, hogy a részletekben sikerülni fog olyan változtatásokat tenni, a melyek mégis el fogják tüntetni a tör­vényjavaslatból azokat a részleteket, a melyek nem helyesek. Minden törvényjavaslatnak megvannak a maga alapgondolatai, minden törvényjavaslatnak megvan a maga alapkonczepcziója és megvannak annak mellékintézkedései. Ha tehát mi egy tör­vényjavaslatot általánosságban elfogadunk olyan­képen, hogy annak alapgondolatát magunkévá teszszük és a mellékintézkedésekben bizonyos vál­toztatásokat helyezünk kilátásba, ez teljesen ért­hető. Csakhogy ebben a törvényj avaslatban a leglényegesebb pontok nem tetszenek.. Hiszen méltóztassék visszaemlékezni Giesswein t. kép­viselőtársunk felszólalására, a kit mindenesetre olyan embernek tekinthetünk, hogy ebben a kér­désben a maga nézeteit hivatottan elmondhatja. Giesswein képviselő ur pedig, a ki egy tekintélyes pártnak tagja, kijelenti, hogy ő ezt a törvény­javaslatot elfogadja, de milyen feltétellel, milyen reservatio mentalis-szal ? Azzal, hogy azon pa­ragrafusok és azon intézkedések, a melyek a cse­lédek szervezkedését, a cselédek sztrájkba lépését lehetetlenítik, a törvényjavaslatból kiküszöböl­tessenek. Zakariás János : Ez nem reservatio mentalis. Maniu Gyula: Engedelmet kérek, ennek a törvényjavaslatnak épen a leghivatottabb emberek kijelentése szerint nem az az alapgondolata, hogy a szervezkedés és az ebből esetleg bekövetkező sztrájk megakadályoztassák ? (Egy hang : Nem az ! Zaj.) Kolléga ur lehet, hogy igy fogja fel, de a törvényjavaslat benyújtója máskép kontemplálja. T. i. az az alapelve ennek a törvényjavaslatnak, hogy a gazdák ne tétessenek ki annak a veszély­nek, hogy most, mikor a munkaerő úgyis kevés, egy szép napon cseléd nélkül maradjanak. Ez pedig nem történhetik másképen, mint ugy, hogy ha a cselédek szervezkednek és esetleg sztrájkba lép­nek. Természetes, hogy ha ezt az általam annyira perhorreskált alapgondolatot el nem fogadja a ház, akkor az egész törvénynek nincs értelme. De melyik a másik alapgondolata ennek a törvényjavaslatnak ? Az, hogy mentesittessék a földbirtokos esetleg oly cselekedeteinek következ­ményeitől, a mely cselekedetek, mondjuk, a házi fegyelemből folynak. Ilyennek tartom pl. a költöz­ködés jogának megszorítását, ilyennek tartom a vendégfogadás megtiltását. . . (Zaj.) Somogyi Aladár: Ez fáj! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Maniu Gyula: ... ilyennek tartom a házi fegyelem kérdését, ilyennek tartom a becsület­sértés kérdését. Most már csak nem fogják önök azt tagadni, hogy ezek a dolgok mégis csak nagyon fontos intézkedései a törvényjavaslat alapgondo­latának % Volt szerencsénk gyönyörködni abban a be­szédben, a melyet Navay képviselő ur volt szíves előadni, a melyben tényleg igen sok jó dolgot hallottunk és ebben a beszédben mit mond Návay képviselő ur ? Azt mondja, hogy épen ezen tör­vényes intézkedéseken, a melyeket felsoroltam, a részletes tárgyalásnál okvetlenül bizonyos vál­toztatásokat kell tenni. E szerint hova jutottunk ? Akkor odajutottunk, hogy azok, kik leghivatot­tabbak volnának ezen kérdéssel szocziális szem­pontból foglalkozni, ennek a törvényj avaslatnak alapgondolatait támadják meg és az alapgondolat tekintetében kivannak a részletes tárgyalás során változtatást tenni. En ezen utón az előttem fel­szólalókat nem követhetem. Nekem egy törvény meghozatalánál a főkérdés az, vájjon azaz alap­gondolat, azon gazdasági konczepczió, a mely a

Next

/
Thumbnails
Contents