Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-156

156. országos ülés 19Ő7 május 16-án, csütörtökön. 175 győződve arról, hogy ilyen humánus törvénysza­kaszok képesek lesznek a humánus érzületet fel­kelteni és erősíteni. Lehet, hogy e reménye nem fog beválni, de ezt az eshetőséget, remélem, meg fogja hazudtolni az élet, és e törvény valóban javítani fogja a cseléd és gazda közti viszonyt. (Helyeslés.) T. ház! Ha vizsgáljuk, hogy e tör­vényjavaslat miért lett megalkotva, azonnal szembe tűnik, hogy e javaslat bizonyos részei­ben kifejezésre jutó nagyobb szigor egyik indoka az a tény, a mit tagadnunk nem lehet, hogy az elmúlt egynéhány évben a cselé­dek és gazdák közötti viszony rosszabbodott egyrészt a kivándorlás, a cselédhiány által, más­részt a fegyelemnek, a tiszteletnek oly nagy­mérvű megcsökkentése folytán, a melyet nemcsak a gazda vesz észre, hanem mindenki, a ki az országban közügyekkel és közigazgatással fog­lalkozik. Én nem abban látom a legfőbb bajt, a legfőbb bűnét az izgatásnak, hogy a pesti kon­gresszusokon összejönnek a t. urak megbeszélni a helyzetet és hogy egy tudományos szocziálisz­tikust működést akarnak kifejteni; az minden­kinek joga, ha nem értünk is vele egyet; min­den társulásnak, szövetkezésnek megvan a lét­jogosultsága. De ha a vidéken látom ennek az izgatásnak a hatását, ha látom, hogy hova fajult a helyzet pl. az elmúlt évben, midőn 24 óra elég volt a félrevezetett lakosságnak, hogy elfelejtkezzék a jogról és törvényről, és gyűlö­lettel és a legnagyobbfoku fegyelmetlenséggel álljon szemben a gazdákkal, hogy folytonosan szerződésszegésből élve, a gazda szorult hely­zetét kihasználja, ugy ezt valami magas­röptű tevékenységnek nevezni nem lehet. (Igaz! Ugy van!) Lássuk még azt is — és ezt a fontos pontot azok figyelmébe ajánlom, a kik a népnek ön­zetlen jóbarätai — hogy vájjon gyarapodott-e a jólét a falun, a munkás megélhetési viszonyai javultak-e? Tessék ellenkezőleg megnézni a kriminális statisztikát; azt látjuk, hogy a folyó évben a kihágások, hála az önök működésének, 60—70°/o-al szaporodtak; tessék megnézni a korcsmák bevételét; tessék megnézni ma vasár­nap egy falu népét, ott részeg embereket és elégedetlen polgárokat lehet látni. Egy hang (% középen): Be kell csukatni őket! (Zaj.) Návay Lajos: Eem. Bocsánatot kérek, azo­kat kell elsősorban becsukatní, a kik ennek okozói. (Élénk Jtelyeslés és taps.) Személyesen láttam, hogy az a munkás, a ki állítólag nem tud megélni keresményéből, vasárnap tiz forintot tett a kuglira, hazárdjátékra. Nem önök, hanem mi állunk sokkal közelebb a néphez, a melylyel egy kenyeret eszünk. A mi működésünk is csak akkor lesz értékes, hogy ha szeretettel kapcso­latos, de nem lesz az önöké, a kik távol álla­nak a néptől és jórészt csak azért agitálnak, hogy maguknak egyéni hasznot, előmenetelt és bizonyos tekintélyt biztosítsanak. (Igaz! Ugy van!) Látom most is, hogy ezen taktika ural­kodik ezen törvényjavaslattal szemben is, és meg vagyok győződve, hogy az a felszólalás, a melylyel ezen törvényjavaslat indokait és dispo­ziczióit helyeselni kívánom, talán már a leg­közelebbi órákban a reakczió bélyegével lesz megbélyegezve, és Junkertum kifolyásának fog­ják tulajdonítani. Engem ez nem feszélyez né­zetem kimondásában. Egyet azonban állithatok : hogy senki sem perhorreskálna ugy egy deres­törvényt, mint ón, és hogy senki sem kivan e törvényjavaslatban annyit a népnek, mint szerény magam. És mivel e szempontból kívánom vizsgálni a törvényjavaslatot, nézem azokat az előnyöket, a melyeket a múlthoz képest tartalmaz. Bármennyire le tetszettek szólni az 1876-ik évi törvényt, mégis abból kell kiindulnom, mert az az alap, amelyen állunk és hogyha elkövetke­zik, a mit állítanak, hogy e javaslatnak nem sza­bad törvényerőre emelkednie, hogy t. i. akkor az országban felfordul a rend, akkor más törvény nem fog rendelkezésünkre állani, mint az 1876-ik évi törvény. Én az 1876-ik évi törvénynyel szem­ben csak néhány kérdést kívánok tenni. Méltóz­tassék nem Schlagwortokkal dolgozni, hanem meg­kérdezni azt a cselédet, vájjon kivánja-e, hogy 45 napig a gazdája által gyógykezeltetésben része­süljön, vagy kivánja-e, hogy ezentúl családja tagjai gyógykezeltetésben, orvoslásban részesit­tessenek ? Egy hang (a középen) : Eddig is megvolt! Návay Lajos : Eddig nem volt meg. A család­tagoknál nem volt, méltóztassék elolvasni azt a törvényt. (Zaj.) Méltóztassék megkérdezni, hogy kivánja-e, hogy vasárnap és ünnepnap szünnapja legyen ? A képviselő ur azt mondja, ez semmi, az a szünnap eo ipso kijátszható, mert a törvény ugy disponál, hogy a cselédet vasárnap is lehet munkára kényszeríteni. Elismerem, hogy a cselédnek annyi szünetet és annyi szabadságot nem lehet adni, hogy pl. minden budapestiszocziálista kongresszusra felutaz­hassak, (Igaz ! Ugy van !) de hogy istentiszteletre menjen, hogy erkölcsét, lelkületét nemesíthesse, testét jaihentethesse, arra eddig is adtunk, ezentúl is készségesen adunk szabadságot, és legyenek meg­győződve arról, hogy ebben a tekintetben sem várunk a központtól utasítást és tanácsot. (He­lyeslés.) És tessék csak azt is megkérdezni, vájjon semminek tekinti-e a mezőgazdasági cseléd, hogy ezentúl minden ingyenes munkától mentes, neje, gyermekei, családtagjai nem tartoznak a gazdánál robotmunkát teljesíteni ? Méltóztassék megkér­dezni, vájjon a katonasorra behívott cseléd nem tekinti-e nagyon fontosnak, hogy akkor, a mikor behívják, családja továbbra is a rossz, bőrkabátos gazdának terhére bérben és ellátásban részesit­tetik ?

Next

/
Thumbnails
Contents