Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-148

Í'i8. országos ülés 1907 ápi jog a miniszternek. (Helyeslés.) Szükséges ez azért, mert a törvény czélját csak ugy érheti el, lia mindenki által megnyugvással fogadtatik. E megnyugvás keltését, a kellő módon való szövegezés által, törekednünk kell elérni. Épen ezért tisztelettel kérem a t. házat, hogy az eredeti szöveget olyanformán módo­sítsa, hogy kimondassák, miszerint csakis a 22. §. a—e) pontjaiban felsorolt esetekben és az e pontokban megjelölt állami érdekek biztosí­tása czéljából van joga a miniszternek az ebben a szakaszban lefektetett jogaival élni. Ennek az intézkedésnek a keresztülvitele az 1., 2. és 3. bekezdésben kíván módosításokat. Ezért e be­kezdéseket a következőkben szövegezve ajánlom elfogadásra (olvassa): »Hitfelekezeti, valamint magánosok és társulatok által fentartott elemi népiskolánál alkalmazott tanitó ellen, tekintet nélkül arra, vájjon van-e alapfizetésének vagy korpótlékának kiegészítésére államsegély enge­délyezve vagy sem, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a jelen törvény 22.§-ában megszabott módon és az ott megállapított fegyelmi bünte­tések alkalmazásával foganatosítandó fegyelmi eljárást rendel el a jelen törvény 22. §-ának ]. a—e) pontjaiban felsorolt esetekben, ha azt az e pontokban megjelölt állami érdekek bizto­sítása szempontjából szükségesnek tartja, E szakasz intézkedései azonban nem szün­tetik meg az iskolafentartók azon jogát és kö­telességót, hogy az abban érintett nemzeti szem­pontok felett saját hatáskörükben is őrködjenek. Fegyelmi jogukat tehát ezekre nézve is érvé­nyesithetik. De ily esetekben Ítélethozatal után tartoznak az ítéletet az összes fegyelmi iratok­kal a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fel­terjeszteni. A miniszter, ha ezt a jelen §. első bekezdésében megjelölt okból szükségesnek látja, 15 napon belül a jelen törvény 22. §-ában meg­jelölt hatóságok által és szabályozott módon foganatosítandó uj fegyelmi eljárást rendelhet el és ez esetben a más hatóság által hozott fegyelmi ítélet az uj eljárás befejezéséig függő­ben marad. Ha a miniszter a határidő leteltéig uj eljárást el nem rendel, a fentartó hatóság ítélete végérvényes. Egyáltalán a miniszternek jogában áll min­den más hatóság által a jelen szakaszban fel­sorolt fegyelmi vétségek ezimén megindított fegyelmi eljárás bármely szakában az ügyet, ha ezt a jelen §. első bekezdésében megjelölt okból szükségesnek tartja, a 22. §-ban megállapított fegyelmi eljárásra átterelni, mely esetben ama fegyelmi eljárás megszűntnek tekintendő.« A további bekezdések változatlanul marad­nak. (Helyeslés.) Tóth János: T. képviselőház! A 24. §. szerint a hitfelekezeti, valamint a magánosok és társulatok által fentartott elemi nép­iskoláknál alkalmazott tanitó ellen az iskola­fentartók fegyelmi eljárást indíthatnak az r ilis 25-én, csütörtökön. államellenes deliktumok eseteiben. Ez a szakasz tehát nem érinti ezen iskolafentartóknak jogát és kötelességét, a mely szerint államellenes deliktumok esetében a tanitó ellen fegyelmi eljárást indíthatnak. E törvényszakasz szerint kötelesek ezen iskolafentartók az ítélet meg­hozatala után az ítéletet az összes fegyelmi iratokkal együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni. Hogy azonban a vallás- és közoktatásügyi kormánynak tudomása legyen arról, hogy ezen felekezeti hatóságok államelleni deliktumok eseteiben tényleg meg­indították a fegyelmi eljárást, azért szükséges, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter nem­csak az ítélet meghozatala után, hanem előzetesen is értesíttessék az iskolafentartó által arról, hogy ilyen államelleni deliktumok esetében megindítot­ták az eljárást. (ÉlénJc helyeslés a baloldalon.) Azt óhajtom tehát kimondatni és itt be­szuratni, hogy ilyen esetekben az iskolafentartó köteles legyen a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztert arról értesíteni, hogy a fegyelmi eljá­rást megindította (Elénk helyeslés.) és köteles a fegyelmi iratokat felterjeszteni, hogy azokból elbírálhassa a miniszter, hogy az eljárás helye­sen van-e megindítva és helyesen lesz-e lefoly­tatva. Azért ajánlom a t. képviselőháznak, hogy a 24. §. második bekezdésének második mon­datát méltóztassék a következő szavakkal ki­egészítve így szövegezni (olvassa): »Fegyelmi jogukat tehát ezekre nézve is érvényesíthetik, de ilyen esetekben tartoznak a vallás- és köz­oktatásügyi minisztert a fegyelmi eljárás meg­indításáról haladéktalanul értesíteni és az ő kí­vánságára a tanítót állásától felfüggeszteni« . . . (Élénk helyeslés a baloldalon. Mozgás a nem­zetiségiek padjain.) Ez a 23. §-ban benne van s azzal összefüggésben áll (olvassa): »és ítélet­hozatal után az Ítéletet az összes fegyelmi ira­tokkal a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni.« Ajánlom módosításom elfogadá­sát. (Elénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter ur kíván szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Hall­juk !) Hozzájárulok ugy az előadó ur, mint Tóth János t. barátom által beadott indítvá­nyokhoz. Az előadó ur indítványa azt czélozza, a mi, azt gondolom, minden irányban csak meg­nyugtatásra adhat alkalmat, hogy a miniszter­nek ez a kivételes joga, a mely az állami re­zonra van alapítva, szorosabban körülirassék; hogy megállapittassék, mi az az állam-rezon, a melynek alapján a miniszterezen kivételes jogot igénybeveheti: t. i. nem más, mint azon állami érdekek veszélyeztetése, a melyek a korábbi szakaszokba fel vannak Téve. (Helyeslés.) A mit pedig Tóth János t. barátom indítványoz, az

Next

/
Thumbnails
Contents