Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-133
133. országos ülés 1907 április 6-án, szombaton. Sí vonatkozólag javaslatot tenni. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését 1907. április 8-án délelőtt 10 órakor tartsa, a melynek napirendjéül javaslom: az elnöki előterjesztések és irományok bemutatását és ezt követőleg a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól s a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatását és az azzal kapcsolatos kérvényeket. Kérdem a t. házat : elfogadja-e . . . Vajda Sándor: Kérem a ház határozatképességét megállapítani. (Zaj. A nemzetiségi képviselők kifelé vonulnak a teremből.) Elnök: Bocsánatot kérek, a ki a ház tagjainak megolvasását kéri, annak kötelessége itt maradni. Felkérem a jegyző urakat, tessék megszámlálni a képviselőket. (Zaj a középen.) Vajda Sándor képviselő urat kérem, maradjon csendben. (A jegyzők megszámlálják a képviselőket.) T. ház! A jegyző urak azt jelentik, hogy 79 képviselő van jelen a teremben. Miután a házszabályok értelmében ez a szám a határozathozatalra nem elegendő, kénytelen vagyok az ülést 15 perezre felfüggeszteni. (Nagy zaj.) (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik újból követelni a határozatképesség megállapítását? Vajda Sándor: Szót kérek. Elállók a kérésemtől. (Zaj.) Elnök: Felteszem ennélfogva a kérdést és ismétlem napirendi indítványomat. Azt indítványozom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, április hó 8-án délelőtt 10 órakor tartsa, a melynek napirendje lenne: először elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, másodszor a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen!) Akkor a legközelebbi ülés napirendjét ekként megállapítottnak mondom ki. Következik a miniszterelnök ur válasza Petrovics Istvánnak a belügyi és pénzügyminiszterekhez, Kállay Ferencznek nyilt levélben a krassó-szörénymegyei tisztviselők ellen emelt vádjai miatt intézett interpellácziójára. A miniszterelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor miniszterelnök: Azt hiszem, tartozom a ház türelmének azzal, hogy az interpellácziókra válaszomat egy későbbi alkalommal terjeszszem elő, miután már három óra van és négy interpelláczióra és a mai ülésben még hozzám intézendő kérdésre kellene válaszolnom. Méltóztassék tehát megengedni, hogy válaszaimat legközelebb adhassam meg. (Helyeslés.) KÉPVH. HAPLÓ. 1906 1911. Vlir. KÖTET. Elnök: Méltóztatnak a miniszterelnök ur előterjesztéséhez hozzájárulni? (Altalános helyeslés.) Kijelentem, hogy a miniszterelnök ur válaszát a legközelebbi alkalommal fogja megadni. Következik Maniu Gyula képviselő ur interpellácziója. Maniu Gyula: Tisztelettel kérem a házat, hogy interpellácziómat a legközelebbi ülésen terjeszthessem elő. (Helyeslés.) Justh Gyula: T. ház! Bocsánatot kérek, nem a legközelebbi ülésen, hanem a legközelebbi interpellácziós napon terjesztheti elő a képviselő ur az interpelláczióját. (Helyeslés.) Mert a képviselő ur ugy nyilatkozott, hogy a legközelebbi ülésen kívánja interpelláczióját előterjeszteni. (Általános helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. háznak beleegyezni abba, hogy Maniu Gyula képviselő ur interjielláczióját a legközelebbi interpellácziós napon adhassa elő ? (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik gr. Batthyány Tivadar képviselő ur interpellácziója. Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Én ugyan nagyon sajnálom, hogy a háznak tárgyalásra szánt idejét ilyen eseményekkel kihúzni méltóztattak; azt hiszem azonban, hogy komoly és fontos ügyben meg méltóztatnak engedni, hogy daczára az idő előrehaladott voltának, interpellácziómat lehető röviden mégis előterjeszthessem. (Halljuk ! Halljuk!) Azt hiszem, konstatálhatom azt a tényt, hogy a magyar országgyűlés a régebbi időkben igen keveset, a szükségesnél tetemesen kevesebbet foglalkozott Bosznia és Herczegovina kérdéseivel. (Halljuk! Halljuk!) Pedig én abban a véleményben vagyok, hogy tekintettel Bosznia és Herczegovina földrajzi fekvésére és arra a tényre, hogy Bosznia-Herczegovinát három oldalról a magyar szent korona országai veszik körül — mert hiszen jól méltóztatnak tudni, hogy Dalmáczia, ha nem is de facto, hanem de jure, szentesitett törvény értelmében a magyar szent koronának kiegészítő részét képezi — és ha tekintetbe veszszük azt a körülményt is, hogy a magyar történelem tradicziói szoros nexusban állanak Bosznia és Herczegovina múltjával és történelmi fejlődésével: akkor nekünk kötelességünk, hogy a megszállott tartományok ügyeivel minden téren és minden irányban alaposan és behatóan foglalkozzunk. (Helyeslés.) Foglalkoznunk kell egyrészt a közgazdasági kérdésekkel, foglalkoznunk kell Bosznia politikai és közigazgatási kérdéseivel és különösen hangsúlyoznunk és szorgalmaznunk kell állandóan, hogy a megszállott tartományokban a helyi autonómiák minél gyorsabban kiépíttessenek, hogy mielőbb, belátható jövőben, az országos autonómikus szervezet is életbeléptettessék. Azon11