Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-133

133. országos ülés 1907 április 6-án, szombaton. Sí vonatkozólag javaslatot tenni. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését 1907. április 8-án dél­előtt 10 órakor tartsa, a melynek napirendjéül javaslom: az elnöki előterjesztések és irományok bemutatását és ezt követőleg a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól s a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól szóló tör­vényjavaslat tárgyalásának folytatását és az azzal kapcsolatos kérvényeket. Kérdem a t. há­zat : elfogadja-e . . . Vajda Sándor: Kérem a ház határozat­képességét megállapítani. (Zaj. A nemzetiségi képviselők kifelé vonulnak a teremből.) Elnök: Bocsánatot kérek, a ki a ház tag­jainak megolvasását kéri, annak kötelessége itt maradni. Felkérem a jegyző urakat, tessék megszámlálni a képviselőket. (Zaj a középen.) Vajda Sándor képviselő urat kérem, maradjon csendben. (A jegyzők megszámlálják a képvise­lőket.) T. ház! A jegyző urak azt jelentik, hogy 79 képviselő van jelen a teremben. Miután a házszabályok értelmében ez a szám a határozat­hozatalra nem elegendő, kénytelen vagyok az ülést 15 perezre felfüggeszteni. (Nagy zaj.) (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik újból köve­telni a határozatképesség megállapítását? Vajda Sándor: Szót kérek. Elállók a kéré­semtől. (Zaj.) Elnök: Felteszem ennélfogva a kérdést és ismétlem napirendi indítványomat. Azt indít­ványozom, hogy a ház legközelebbi ülését hét­főn, április hó 8-án délelőtt 10 órakor tartsa, a melynek napirendje lenne: először elnöki elő­terjesztések és irományok bemutatása, másod­szor a nem állami elemi népiskolák jogviszo­nyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól szóló törvényjavaslat tárgyalásá­nak folytatása. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen!) Akkor a legközelebbi ülés napirendjét ekként megállapí­tottnak mondom ki. Következik a miniszterelnök ur válasza Petrovics Istvánnak a belügyi és pénzügyminisz­terekhez, Kállay Ferencznek nyilt levélben a krassó-szörénymegyei tisztviselők ellen emelt vádjai miatt intézett interpellácziójára. A miniszterelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor miniszterelnök: Azt hiszem, tartozom a ház türelmének azzal, hogy az inter­pellácziókra válaszomat egy későbbi alkalommal terjeszszem elő, miután már három óra van és négy interpelláczióra és a mai ülésben még hozzám intézendő kérdésre kellene válaszolnom. Méltóztassék tehát megengedni, hogy válaszai­mat legközelebb adhassam meg. (Helyeslés.) KÉPVH. HAPLÓ. 1906 1911. Vlir. KÖTET. Elnök: Méltóztatnak a miniszterelnök ur előterjesztéséhez hozzájárulni? (Altalános helyes­lés.) Kijelentem, hogy a miniszterelnök ur vála­szát a legközelebbi alkalommal fogja megadni. Következik Maniu Gyula képviselő ur inter­pellácziója. Maniu Gyula: Tisztelettel kérem a házat, hogy interpellácziómat a legközelebbi ülésen ter­jeszthessem elő. (Helyeslés.) Justh Gyula: T. ház! Bocsánatot kérek, nem a legközelebbi ülésen, hanem a legközelebbi interpellácziós napon terjesztheti elő a képviselő ur az interpelláczióját. (Helyeslés.) Mert a kép­viselő ur ugy nyilatkozott, hogy a legközelebbi ülésen kívánja interpelláczióját előterjeszteni. (Általános helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. háznak beleegyezni abba, hogy Maniu Gyula képviselő ur inter­jielláczióját a legközelebbi interpellácziós napon adhassa elő ? (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik gr. Batthyány Tivadar képvi­selő ur interpellácziója. Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Én ugyan nagyon sajnálom, hogy a háznak tárgyalásra szánt idejét ilyen eseményekkel kihúzni méltóztattak; azt hiszem azonban, hogy komoly és fontos ügyben meg méltóztatnak engedni, hogy daczára az idő előrehaladott voltának, interpellácziómat lehető röviden mégis előterjeszthessem. (Halljuk ! Halljuk!) Azt hiszem, konstatálhatom azt a tényt, hogy a magyar országgyűlés a régebbi időkben igen keveset, a szükségesnél tetemesen kevesebbet foglalkozott Bosznia és Herczegovina kérdései­vel. (Halljuk! Halljuk!) Pedig én abban a véleményben vagyok, hogy tekintettel Bosznia és Herczegovina földrajzi fekvésére és arra a tényre, hogy Bosznia-Herczegovinát három oldalról a magyar szent korona országai veszik körül — mert hiszen jól méltóztatnak tudni, hogy Dalmáczia, ha nem is de facto, hanem de jure, szentesitett törvény értelmében a magyar szent koronának kiegészítő részét képezi — és ha tekintetbe veszszük azt a körülményt is, hogy a magyar történelem tradicziói szoros nexusban állanak Bosznia és Herczegovina múltjával és történelmi fejlődésével: akkor nekünk kötelességünk, hogy a megszállott tar­tományok ügyeivel minden téren és minden irányban alaposan és behatóan foglalkozzunk. (Helyeslés.) Foglalkoznunk kell egyrészt a közgazdasági kérdésekkel, foglalkoznunk kell Bosznia politikai és közigazgatási kérdéseivel és különösen hang­súlyoznunk és szorgalmaznunk kell állandóan, hogy a megszállott tartományokban a helyi autonómiák minél gyorsabban kiépíttessenek, hogy mielőbb, belátható jövőben, az országos autonómikus szervezet is életbeléptettessék. Azon­11

Next

/
Thumbnails
Contents