Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-133

133. országos ülés 1907 április 6-án, szombaton. 69 tási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek az ő életczéljainak megfelelően gondolatait magyarul érthetően ki tudja fejeznk. T. ház! Mint az imént mondottam több mint 20 éven át működtem, ismerem nemcsak a görög-keleti román iskolákat, és a görög-katholikus román iskolákat; ismerem az állami és községi iskolákat is és szeretném látni azt a tanítót a ki képes lenne ennek a 19. §-nak megfelelni. Ez, igen t. miniszter ur, lehetetlen és ki van zárva és ha erről meggyőződést akar szerezni, ám méltóztassék olyan vidékeken járni, a hol nem lakik más, mint csakis tót, szerb és román lakos. Ott, a hol a lakosság vegyes, megtanulja a nyelvet az a nemzetiségi, de nem az iskolában, a mint Manojlovics barátom mondotta, hanem az életben. Itt tehát olyasvalamit követelnek, a mit az életben megvalósítani sohasem lehet. A 20. §. következőképen szól (olvassa) : >>Nem magyar tanítási nyelvű iskoláknál alkalmazott tanítók állami fizetés- vagy kórpótlék-kiegészitésben a 16. §-ban megszabott feltételeken kivül csak a következő további feltételek teljesítése mellett részesülhetnek : 1. ha az illető iskolákban a magyar nyelv, a számolás, a hazai földrajz és történelem, továbbá a polgári jogok és kötelességek tanítása a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállapított tanterv szerint és óraszámban, kizárólag az általa engedélyezett tankönyvek és tanítási segédeszközök használatával történik ; 2. ha az illető iskolában kizárólag a vallás- és közoktatásügyi miniszter által helybenhagyott hazafias tartalmú olvasókönyvek és tanszerek használtatnak.« Az 1868: XXXVIII. t.-czikknek 11. §-át idéztem. Világos, hogy ez az intézkedés törvényellenes és én kiszámítottam, hogy mi maradt meg abból a törvényből. Ha a magyar nyelv, a számolás, a hazai földrajz és történelem, továbbá a polgári jogok és kötelességek tanítása magyarul történik, akkor az összes tantárgyak kétharmad részét magyarul kell előadni és a román nyelvre, továbbá a vallástanra, a természetrajzra, énekre és testgyakorlásra alig esik egy harmadrész. Az előadás nyelve tehát kétharmadrészében magyar és csak egyharmadrészében román. A 21. §. ekképen szól (olvassa) : »Ha az állam valamely községi vagy felekezeti iskola tanítójának fizetéskiegészitéséhez 200 koronát meghaladó államsegélylyel járul, a tanító alkalmazása a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásától fÜg

S- , , , Ha ezen tanítói állomásokra oly egyén választatnék, illetőleg oly egyénnek megválasztása terjesztetnék fel jóváhagyás végett, a ki ellen a vallás- és közoktatásügyi miniszter törvény alapján, vagy állami szempontból kifogást emelhet, a miniszter 30 napra terjedhető záros határidő kitűzése mellett más egyén választására és ujabb felterjesztés tételére szólítja fel. a tanító alkalmazására jogosultakat; ha pedig a felszólítás eredménytelen maradna, vagy na az uj felterjesztés a fentebbi szempontokból másodízben is kifogásra szolgáltatna okot: az esetben a tanítót az iskolafentartó további meghallgatása nélkül a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, a hitfelekezetek által fentartott népiskolákat illetőleg azonban oly korlátozással, hogy a kinevezendő tanitó ugyanahhoz a vallásfelekezethez tartozzék, mint az illető iskola, és hogy e tanitó személyére nézve az illetékes egyházi főhatóság előlegesen, záros határidő alatt, nyilatkozattételre hivassák fel. Az államsegélyben részesülő községi elemi népiskoláknál az 1876:XXVIII. t.-cz. 13. §-ának 1. pontjában körülirt tanitóválasztási eljárás a jelen §. rendelkezéseinek megfelelően módosittatik. Ha pedig az állam valamely községi vagy felekezeti népiskolánál a tanítói állás alapfizetéséhez e fizetés felénél nagyobb fizetéskiegészitő államsegélylyel járul, ezen tanítói állásra a tanítót a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, a felekezeti iskolánál azonban szintén oly korlátozással, hogy a kinevezendő tanitó ugyanahhoz a vallásfelekezethez tartozzék, mint az illető iskola, és hogy a tanitó személyére nézve az illetékes egyházi főhatóság előlegesen, záros határidő alatt, nyilatkozattételre hivassék fel. A 200 koronát meghaladó államsegélyt élvező községi elemi iskolák tanítóinak választása körül felmerült vitás ügyek végérvényes elintézése a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe tartozik.* T. képviselőház ! Ebben a formában ezt nem lehet végrehajtani. Nem lehet egyrészt azért, mert a szervezeti szabályzat rendelkezései tiltják, másrészt pedig, mert egy másik — szintén a tanítási ügyrendről szóló — kongresszusi reglamentum másként intézkedik. Az egyházközségek tehát vagy a miniszter ur rendelkezésére állanak, vagy saját szabályzati rendeleteik alapján járnak el és akkor lehetetlen ezt az időt betartani. Ha pedig az időt nem tartják be, akkor elvesztik jogukat. A 23. és 24. szakaszok ezen fegyelmi intézkedéseket tartalmazzák, a melyekre azonban most nem térek ki, a mennyiben Polit Mihály t. barátom tegnap már részletesen foglalkozott azokkal. Ki kell azonban jelentenem, hogy ezek az intézkedések is ellentétben vannak ezzel a szabályzattal és hogy unikum az, hogy egy bűnért, egy vétségért egy embert két hatóság Ítéljen el. T. képviselőház ! Ünnepélyesen kijelentették itt a ház színe előtt, hogy ez a törvényjavaslat nem annyira pedagógiai, mint inkább politikai szempontokból lett előterjesztve. Ha ezt a kérdést valaki tanulmány tárgyává teszi, megállapíthatja az előadó ur beszédéből ép ugy, mint a bizottságok jelentéséből is, hogy a törvényjavaslat tényleg politikai szempontokból terjesztetett a ház elé. Mi — és most őszintén beszélek — soha sem voltunk és nem is leszünk a magyar nyelv terjesztése ellen. (Helyeslés.) Hasonlóképen nem küz-