Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-133

70 133. országos ülés 1907 döttünk és nem is fogunk küzdeni a magyar kultúra ellen sem. (Helyeslés.) Csak azt kívánjuk, hogy a magyar nyelv terjesztése oly módon történjék, hogy az minket jogainkban ne. sértsen. (Ugy van I a középen.) De mi történik ? Mint a világon oly sok helyütt, e kérdésnél is nagy visszaélések történnek, és a magyarság, a magyar állameszme és a magyar kultúra jeligéi alatt (Mozgás. Elnök csenget.) jutalmaznak önök oly egyéneket, a kik arra nem méltók és nem alkalmasak. (Mozgás.) Pedig ezek az egyének csinálták azt a sovén irányt, a mely ily nagy akadályokat gördített Magyarország konszolidácziójának útjába. Egy hang (a középen) : Takarják a bűnöket ! Popovics György : Én nem féltem népünknek jövőjét, mert a szerbek és a tótok oly hatalmas népfajhoz tartoznak, a mely népfajoknak nagy múltjuk és, erős hitem szerint, még nagyobb jövőjük lesz. A románok között pedig annyira kifejlődött a nemzeti öntudat, hogy ezt a népet tiizzelvassal ki lehet ugyan irtani, de nyelvétől, nemzetiségi jellegétől megfosztani. . . (Felkiáltások : Senki sem akarja I) és más nemzetbe beolvasztani, beforrasztani nem lehet. (Ugy van ! a középen.) Vertán Endre előadó: Miféle beszéd ez ? A magyar parlamentben tűrik ezt ? (Zaj.) Popovics György : A magyar történelem tanulsága szerint dicső emlékű Mátyás királynak történetirója s egyszersmind barátja is : Bonfiniusz azt mondotta (Olvassa.) . . . (Igaz I ügy van! a középen.) A balsorsnak különös játéka, hogy olyan népfajok, mint a magyar és a román, a kiknek érdekei nem állanak egymással ellentétben, (Ugy van! a középen.) de sőt: megkövetelik azt, hogy egymással a legjobb egyetértésben éljenek. így van ez ? (Zaj. Felkiáltások balfelöl : De nem ilyen izgató beszédekkel!) Én mindig igy beszéltem és igy fogok beszélni. Hogy mire képes ez a két nemzet, mutatja a Hunyadiak fénykora. A sovén irány csak akkor volna keresztülvihető, ha rendelkezésünkre állana a fegyveres hatalom, mert akkor bátran mondhatnók Caesarral : »Fiet, quid volunt, qui valebunt, valebunt semper arma.« Megjegyzendő pedig, hogy Caesar tőr által pusztul el. Lehetetlen, hogy a hatalom vagy a nyers erő érvényesüljön a szellemi erő és a szellem világával szemben. Különben is ez a sovén irányzat ellentétben áll a modern művelt világfelfogással is, mert ezeknek az ágenseknek vagy szűk látkörü politikusoknak az alakja mint szánandó törpe tűnik fel az emberi kultúra ápolói között. Az eszmékben és a fogalmakban tükröződik vissza minden egyénnek és minden népnek szellemi látköre. Ha ezek igaziak és az igazságot szolgálják, napfényre jutnak akármilyen nehézségeket is gördítsenek útjukba, mert meg van írva: ort táv Ji e| CCV&QWTTOJV >; j3ov?Jj avri; ?; TO egyov TOVTO xaTalv&tiasTai • el Ss ex &eov eonv ov övinjotoös xaralvöui avrovg /.O'/TTOTS xuí $eoáprilis 6-án, szombaton. f.iá%ov evQiiű-fire. Átvitt értelme ez: A sikertelen küzdelem örökké való az igazság ellen, mert a mi Istentől ered, el nem veszhet, csak emberi dolog vész el. Szent István nemcsak a karddal és nem nyers erővel alapította a magyar birodalmat, hanem a keresztény elvek alapján jóakarattal és bölcsességgel. Mindazon lánglelkü emberek, kik az emberiség javáért és az igazságért küzdöttek, a kik a nép szabadságáért és jólétéért éltek és haltak meg, tanaikkal és tetteikkel bizonyítják be, hogy a nyers erő a szellemi világgal szemben utoljára mindig tehetetlen marad. Mi koaleált nemzetiségi képviselők küzdünk népeink javáért és iparkodunk önöket, t. képviselőtársaim, meggyőzni, hogy ügyünk igaz és igazságos is. Lehet, hogy egyelőre semmiféle eredményt nem érünk el, de azért ügyünk még nem veszett el, mert jönni kell egy jobb kornak, melyben az igazság hazánkban is győzni fog, valamint mindig győzött a világtörténelemben. Lehet az is, hogy ez a küzdelem még sokáig fog tartani és sok ártatlan áldozatot fog követelni, de lehet az is, hogy e küzdelemben még sok köny és, Isten ments, vér is fog folyni, míg az igazság győz. Sümegi Vilmos: Szóval: fenyeget. Megfenyegeti a magyar nemzetet. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Halljuk I Halljuk !) A képviselő ur ugy állította fel a kérdést, hogy lehetséges az, hogy ha ez a törvényjavaslat elfogadtatik, vér is fog folyni. Popovics György: Nem ! Nem ! (Zaj.) Mást mondtam. Elnök: Ne méltóztassék ily állításokat itt megkoczkáztatni, mert meg nem engedhetem, hogy a törvényjavaslat el vagy el nem fogadásának következményeiről ily fenyegető szavak hangozzanak itt el. (Zaj.) Popovics György : Méltóságos elnök ur, eszemben sincs valakit fenyegetni, az nem is természetem és nem is volna értelme. Elnök : De nem is lehet megengedni. Popovics György: Azt mondtam : lehet, hogy ez a küzdelem még sokáig fog tartani, (Zaj.) hogy még sok köny és, Isten ments, én nem óhajtom, de talán vér is fog folyni. De mindez nem tőlünk függ, hanem az ország mindenkori kormányától és különösen a magyar államférfiak bölcseségétől és előrelátásától fog függni. (Mozgás.) Elnök: Tökéletesen igy értettem az imént is a t. képviselő urat. Másként ezt magyarázni nem lehet, mint ugy, hogy ha e törvényjavaslat elfogadtatik, akkor, bár nem kívánja, de megtörténhetik, hogy vér fog folyni e miatt. Engedelmet kérek, azt meg nem engedhetem, hogy itt ily fenyegetés elhangozzék. Rendreutasítom a képviselő urat. (Elénk helyeslés.) Sümegi Vilmos: Fenyegetnek, hogy majd ők fognak felülkerekedni. (Nagy mozgás.) Elnök: Tessék kérem folytatni. Popovics György: Most legyen szabad igen