Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-147

U7. országos ülés 1907 mutassák be azoknak, a kik azután hivatásuk szerint ezekkel foglalkozni fognak. A mikor én az elmúlt korszaknak erkölcsi és politikai hagyatékán végigtekintek, ugy érzem magamat, mintha egy ilyen múzeumban járnék, egy múzeumban, a melyet azért rendeztek be, hogy gyengébbeknek a korrupczióból, a panamából szemléleti oktatást nyújtson. (Ugy van!) Ennek a múzeumnak egyik igen érdekes darabja, talán mondhatnám egyik külön szakosztálya : az osztálysorsjátéknak intézménye. Méltóztassék megengedni, hogy erről az intézményről röviden megemlékezzem. Az osztálysorsjátékot annak idején azzal az indokkal hozták be Magyarországon, hogy a kis lutri egyrészt erkölcstelen, másrészt elavult intézmény, kell tehát helyébe a szerencsejátéknak egy modernebb intézményét behozni. Ez a modernebb intézmény azután ugy változtatott a kis lutrinak káros és romboló hatásán, hogy a mig a kis lutri évenként legfeljebb öt-hat millió koronát szedett ki a magyar állam polgárainak zsebéből, hogy annak azután egy részét a szerencsés nyerőknek visszaadja, ez a tisztelt osztálysorsjáték 26 millió koronát szed ki minden esztendőben Magyarország polgárainak zsebéből. Az erkölcs tekintetében is van még egy lényeges különbség a két intézmény közt: az, hogy az a jó öreg kislutris ott ült az ő boltjában és egyéb reklámot a világon nem használt, mint azt az öt nyerőszámot, a melyet a boltajtóra kifüggesztett, megvárta, hogy megy-e oda valaki, viszi-e oda valaki a pénzét, a ki bevitte a boltba a pénzét, azét elfogadta, de nem szaladt az emberek után, nem fogta el őket az útszélen és nem szedte ki a zsebükből erőszakkal a pénzt. ( Ugy van !) Az osztálysorsjáték pedig valósággal hajtóvadászatot indit az állampolgárok zsebei ellen. A reklámnak eddig nem álmodott és nem képzelt mindenféle fajtáját és eszközét használják fel arra, hogy kicsikarják a hatszoros összegű pénzt az állampolgárok zsebéből, a melyet egyszerűen és minden reklám nélkül, egy hatodrészben szedett ki abból a zsebből a kis lutri. Nem tudunk oly helyre menekülni, nem tudjuk oly elrejtett zugát feltalálni ennek az országnak, a hol öles plakátok ne kiabálnának ránk, hogy melyik osztálysorsjegyelárusitónak szerencséje örök, melyiknek a szerencséje nagy és melyik bankházon van az Isten áldása. Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy a mikor a magyar törvényhozás a kislutri helyett erkölcsi szempontból behozta ezt a modern intézményt, az osztálysorsjátékot, körülbelül ugy járt el, mintha valaki azt mondaná, hogy ő tőle a cselédje ellopott egy forintot és mivel ez erkölcsbe és törvénybe ütköző cselekmény, ezt a cselédjét elkergeti, és hogy a cselédjei létszámában beállott hiányt pótolja, hát megfogadja cselédnek mindjárt magát Papakosztát, április 2í-én, szerdán. 455 Hogy behozták, t. ház, az osztálysorsjátékot és ezzel meghatszorozták a magyar nemzetnek a szerencsejáték czimén való megterheltetését, azt még meg tudom érteni, mert behozták más államokban is. Ez még nem maga a korrupczió, ez csak a korrupcziónak az a melegágya, a melyből azután a korrupcziónak legmérgesebb és leggonoszabb virágai keltek Id. A korrupczió ott kezdődött, mikor ennek az osztálysorsjátéknak intézményét monopóliumszerüleg bérbe adták egy idegen tőkével, legnagyobbrészt idegen tőkepénzesek által létesitett nyerészkedő vállalatnak. (Helyeslés.) Akkor, t. képviselőház, a mikor az osztálysorsjátékot ennek a vállalatnak bérbe adták és pedig bérbe adták 20 esztendőre, a kormány részéről ennek a bérbeadásnak és különösen a hosszú időre megkötött szerződésnek az volt az oka, hogy ez a társulat, ez a vállalat egy nagyon koczkáztatott üzletbe megy bele, a mely üzlet előreláthatólag az első esztendőben, talán a határidő első felében még veszteséggel is fog járni. Időt kell tehát engedni, hogy ez a társulat megerősödve, az első évben szenvedett veszteségeket kipótolhassa. Hogy a szabadelvűpártnak és az akkori kormány matematikusainak és jövendőmondóinak a profécziái mikép váltak be, annak illusztrálására méltóztassék megengedni, hogy csak egy pár adatot terjeszthessek elő. (Halljuk ! Halljuk !) Annak az osztálysorsjáték-társulatnak a részvényei 500 korona névértékkel alakultak és az 500 koronás névértékű részvénynek mai árfolyama 1855 korona. Azok után az 500 korona névértékű részvények után ez az osztálysorsjáték-részvénytársaság, az alapitás esztendejétől kezdve, minden esztendőben átlag 115—120 korona osztalékot fizetett, vagyis a befizetett alaptőkének 24— 25%-át. Ilyen jövedelmezőségű volt a kormány által koczkáztatottnak és esetleg veszteséggel járhatónak jelzett vállalat. De még érdekesebben szemléltető számokat kapunk ezen vállalat első jövedelmezőségéről a vállalat mérlegéből. Mert vannak ennek a vállalatnak olyan jövedelmei is, a melyek nem ellenőrizhetők, a melyek a mérlegben feltüntetve nincsenek. Vannak ennek a vállalatnak olyan jövedelmei, a melyeket még azon a sorsjegyekért beszedett 26 millió koronán felül szednek be az egyes elárusitók a közönségtől. Hogy csak egyet emlitsek ezek közül a jövedelmek közül, az elárusitók pl. eladnak egy sorsjegyet az 1—4. osztályon keresztül X. sorsjegyvevőnek és mikor a sorsjegy vevő a sorsjegyet tovább nem ujitja meg a 4. és 5. osztályban, akkor azt teljes árban eladják egy uj vevőnek. De most az osztálysorsjáték-vállalatnak ilyen ellenőrizhetetlen jövedelmeiről nem akarok szólni, csupán csak az osztálysorsjáték-vállalat mérlegéből akarom megmutatni, micsoda nyereséggel dolgozik ez a vállalat és micsoda nyereségre adott monopóliumot ennek a vállalatnak az akkori magyar törvényhozás. Ennek a vállalatnak törvényes jövedelme az a 20% részesedés, melyet minden kifizetett nyere^