Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-147

Í47. országos ülés 1907 április 24-én, szerdán. 437 emlit, hanem azt mondja: nem lehet feltenni, hogy ilyen esetek nem voltak. Ez olyan eljárás, a mit nem akarok méltó szóval illetni. Ilyen álta­lános vádakat hangoztatni nem szabad. S ehhez csatlakozik igen t. képviselőtársam. Különben ez csak futólagos megjegyzés volt. Magára a szakaszra csak három megjegyzé­sem van. Az elsővel egy szépséghibát akarok kijavítani. Ilyen dolgokra is súlyt fektetek, bár a múltkor ki is kaptam az igen t. kultuszminiszter úrtól. Az első pontnak a) bekezdésében szerintem ki kell, hogy maradjon a 16. és a 20. §-ra való hivat­kozás, mert az ugyané pontban még egyszer elő­fordul. Kétszer van, tehát felesleges : szépség­hiba. Azt mondja a szakasz : a községi elemi nép­iskolai tanitó fegyelmi vétséget követ el: a) ha a magyar nyelv tanitását elhanyagolja, vagy azt nem a jelen törvény 16., 19. és 20. §-aiban kitűzött czélnak megfelelő sikerrel tanitja.« A kitűzött czél nincsen sem a 16., sem a 20. §-ban megálla­pítva, hanem a 19. §-ban. Azt akarja mondani, hogy akkor is fegyelmi vétséget követ el, ha a 16. és 20. §-ban foglalt rendelkezéseknek nem tesz eleget. De ezt ugyanebben a mondatban meg­mondja később. így folytatja ugyanis (olvassa) : »illetve nem az ott felsorolt rendelkezések szerint tanítja, vagy ha a 16. és 17., illetve a 20. §. meg­hagyásainak nem tesz eleget.« Ezek tehát kétszer vannak megnevezve minden értelem nélkül. Azt javasolom tehát, hogy ez a pont a következőképen módosittassék (olvassa) : »ha a magyar nyelv tanitását elhanyagolja, vagy azt nem a jelen tör­vény 19. §-ában kitűzött czélnak megfelelő siker­rel tanitja, vagy ha a 16., 17., illetve 20. §-ok meghagyásainak nem tesz eleget.« Mondom, csak egy szépséghibáról van szó, a melynek kijavítá­sát kérem ezen javaslatom által. Második megjegyzésem a d) pontra vonat­kozik. Nem akarom elhinni, hogy akár az igen t. kultuszminiszter ur, akár pedig a közoktatásügyi bizottság ebből a pontból mintegy akarva hagyta volna ki azt a vétséget, a melyet különben az állami tanitókról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával utólag elfogadtunk és beiktattunk, hogy t. i. fegyelmi vétség legyen az is, ha az illető tanitó valamely nemzetiség ellen izgat, a mint hogy ez benne van a Btkv.-ben is. Nem is akarom azt állitani, hogy ez akarva történt, hanem bizo­nyára egy egyszerű elnézés következménye. De mindenesetre bátor vagyok a t. ház figyelmét erre a körülményre felhivni és inditványozom, hogy ezen d) pont kezdete igy szóljon (olvassa) : »Ha valamely hitfelekezet, nemzetiség vagy egyes« és igv tovább ; a többi azután változatlanul maradna. Harmadik megjegyzésem ezen szakasz 3. pont­jára vonatkozik. En már az általános vita során is kifogásoltam azt, hogy a fegyelmi vizsgálat megejtésével a szolgabirót bizhatják meg. A szolga­bíró az állami tanítóval még nincs olyan szoros vagy mondjuk inkább különös viszonyban, mint a minőben a községi tanítóval áll és ha az állami tanítókra nézve elfogadtam azt, hogy a szolga­bíró vizsgálja meg a fegj^elmi ügyet, ezt még valahogy kimagyarázhatónak találom, mert közöt­tük nem olyan a viszony, mint a minő a szolgabíró és a községi tanitó közt. De hogy a nem állami iskolák tanítóinak fe­gyelmi vizsgálatával is a szolgabirót bízzuk meg, ezt nem találom elfogadhatónak, mert akkor igazán a szolgabíró abból a tanítóból politikai ágenst fog csinálni magának ; mert az a tanitó mindig attól fog félni, hogy valamely feljelentés következtében fegyelmi alá kerül és akkor a főszolgabíró jóakara­tától függ, hogyan folytatja a fegyelmi vizs­gálatot és jaj neki, ha a szolgabíró nem lesz iránta jóakarattal. Én már az általános vita során fel­vetettem ezt az eszmét és nem tudom, hogy mi kifogás volna az ellen, hogy ezen fegyelmi vizsgá­latot a közigazgatási bizottságnak e czélra kikül­dött egyik tagja folytassa. A fegyelmi jogot úgyis a közigazgatási bizottság gyakorolja és úgyszólván az folytatja le az egész eljárást, tehát miért ne bízzunk meg ezzel egy arra való embert ? A köz­igazgatási bizottság mindenesetre sokkal több garancziát nyújt az iránt, hogy az illető tanitóval szemben teljesen elfogulatlan embert küldhet ki, olyan embert, a ki talán sokkal jobban ért az ilyen dolgokhoz, mint a szolgabíró. Ezért, t. ház, a nélkül, hogy hosszasabban indokolnám ezen indítványomat, bátorkodom azt javasolni, hogy a harmadik pont első mondata a következőképen módosittassék (olvassa) : »A fegyelmi vizsgálatot kis- és nagyközségek­ben a főszolgabíró, rendezett tanácsú és törvény­hatósági joggal felruházott városokban a polgár­mester teljesitk, ezen mondat helyett a követ­kező tétessék (olvassa) : »A fegyelmi vizsgálatot a közigazgatási bizottságnak e czélra kiküldött tagja teljesiti.« Kérem az igen t. kultuszminiszter urat és a t. házat, hogy méltóztassék ezen módosításomat elfogadni. Elnök: Ki következik szólásra % Hammersberg László jegyző: Burdia Szilárd! (Halljuk! Halljuk!) Burdia Szilárd: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A tárgyalás alatt levő 22. §. taxatíve felsorolja azon eseteket, midőn a községi elemi népiskolai tanitó fegyelmi vétségeket követ el. Ezen szakasz 1. a) pontját túlszigorunak látom, minthogy tapasztalásból és a gyakorlati életből tudom, (Halljuk ! Halljuk !) hogy nagyon sok esetben a tanitó hibáján és mulasztásán kivül tényleg kényszerülve lesz különösen a jövőben arra, hogy a 16., 19. és 20. §-okban előirt kötele­zettségeknek eleget ne tegyen és ezért nemcsak szükségesnek, de méltányosnak is tartom, hogy mondassék ki abban a, pontban az, hogy a községi elemi népiskolai tanitó csak akkor követ el fegyelmi vétséget, hogy ha mulasztása vagy hibája követ­keztében nem tett eleget a hivatkozott paragra­fusoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents