Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-147

U7. országos ülés 1907 április 2%-én, szerdán. 427 panasz beadására kiszabott 30 nap lentartásával igazolt képviselőnek kimondani. Megvizsgálta továbbá az igazolási állandó bizottság a Pozsony megye bazini kerületében megválasztott Ivánka Milán képviselő ur meg­bízólevelét. Minthogy azonban a bizottság előtt csakis a f. hó 3-án megtartott pótválasztás jegyző­könyve feküdt, a melyből az egész választási eljárás szabályszerű lefolyása megállapitható nem volt, ennélfogva a bizottság inditványozza, hogy Ivánka Milán megbízólevelét méltóztassék a bíráló­bizottsághoz utasítani. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az igazolási állandó bizottság előadójának javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ennek alapján kimondom, hogy Hainrikffy Pál a 30 nap fentartásával ideiglenesen igazol­tatik. Minthogy pedig Ivánka Milán képviselő ur mandátumaabiráló-bizottsághozutasitandó, ennél­fogva a házszabályok értelmében ki fogom húzni a sorsot, hogy melyik biráló-bizottsághoz adassék ki Ivánka Milán képviselő ur megbízólevele ? (Megtörténik.) E szerint a második biráló-bizott­sághoz utasittatik Ivánka Milán képviselő ur meg­bízólevele. Szüksége merülvén fel, hogy ugy Hainrikffy Pál, valamint Ivánka Milán osztályba soroztassa­nak, miután a 6. és 7. osztályban van a legkeve­sebb tag, ennélfogva ezen két osztályba fog a két képviselő besoroztatni. Hogy melyik melyikbe, azt sorshúzás utján fogjuk megállapítani. (Meg­történik.) E szerint a 6-ikba Hainrikffy Pál, a 7-ikbe Ivánka Milán soroztatik be. Következik az indítvány- és interpellácziós­könyvek felolvasása. Raisz Aladár jegyző: Szerencsés vagyok jelenteni, hogy az inditványkönyvben ujabb be­jegyzés nincsen. Az interpellácziós-könyvben van egy régi bejegyzés, Buza Barna képviselő ur inter­pellácziója az osztálysorsjegyek elárusitása s a nyeremények kifizetése körül űzött visszaélések tárgyában a pénzügyminiszterhez, a melyre nézve a legutóbbi interpellácziós napon a képviselő ur halasztást kért az interpelláczió elmondására és ezen halaszrtást a ház neki megadta. Az ujabb bejegyzések a következők :• Rakovszky Béla interpellácziója a hágai béke­konferenczia és az általános leszerelés tárgyában a miniszterelnökhöz ; Visontai Soma interpellácziója a hágai békekonferenczia tárgyában ugyancsak a minisz­terelnökhöz és Nagy György bejegyzése a budapesti kir. magyar tudományegyetem oláhnyelvű előadásai miatt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Elnök : Javaslom a t. háznak, hogy az ülés­szak elején hozott határozathoz képest az inter­pellácziókra fél háromkor térjünk át. Méltóztatnak ezen j avaslatomhoz hozzáj árulni ? (Igen f) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a nem állami népiskolák jogviszonyairól s a községi és hit­felekezeti néptanítók járandóságairól szóló törvény­javaslat (írom. 411, 442) tárgyalásának folytatása. A tanácskozás a 21. §-nál szakittatott félbe. Következik ? Raisz Aladár jegyző : Csernoch János ! Csernoch János: T. képviselőház! A tárgya­lás alatt lévő törvényjavaslatnak 21. §-a intézkedé­seket tartalmaz arra az esetre, hogy ha valamely tanítói állomás több mint 200 koronányi segélyben részesül, illetőleg a fizetés ennyivel egészíttetik ki, akkor a megválasztott vagy kijelölt tanító meg­erősítésének joga a kultuszminisztert illeti. Ha pedig nem erősíthetné meg azt a kultuszminiszter törvényes kifogások miatt, még egyszer joga van az illető iskolafentartó hatóságnak egy uj tanítót előterjeszteni. Ha az ellen is panaszos kifogásai volnának a kultuszminiszternek, akkor 30 napi záros határidőt tűz ki és ezen határidő alatt a miniszter maga nevezi ki a tanítót az illető iskolá­hoz, természetes,— és ez benfoglaltatik a szakasz­ban is — hogy az illetőnek az iskolafentartó ható­ság felekezetéhez kell tartoznia. Ez az intézkedés át van véve az 1893 : XXVI. t.-cz. 26. §-ából és megszabja azokat a tilalmakat, a melyeken tul nem szabad terjeszkedni az illető felekezeti hatóságoknak a tanító alkalmazásánál. Minthogy ez a szakasz az állami érdekek meg­védéséről intézkedik, azt gondolom, helyes volna, ha oly intézkedés vétetnék fel a szakaszba, a mely az illető felekezeti hatóság egyházi érdekeit is hatályosan megvédi és intézményesen beletétet­nék a szakaszba annak a gondolatnak a kifejezése, hogy a kormány nemcsak olyan tanítót nem nevezhet ki, a ki nem tartozik az illető hitfele­kezethez, hanem olyat sem, a ki ellen esetleg az illető hitfelekezeti főhatóságnak valláserkölcsi szempontból indokolt kifogásai vannak. Ez egy­részt az egyházi főhatóságok tekintélyét védené meg, másrészt útját vágná azon esetleges össze­ütközéseknek, a melyek az ilyen kinevezéseknél a kormány és az egyházi hatóságok között támad­hatnának. Bátorkodom ezen szakasz második bekezdé­sének végéhez egy módosítást, illetve toldást ajánlani, a mely a következőképen hangzik : »01y egyén, a ki ellen az egyházi főhatóság­nak valláserkölcsi szempontból indokolt kifogása van, az illető hitfelekezeti iskola tanítójává nem nevezhető ki.« Kérem a t. házat, méltóztassék e módosítást elfogadni. (Helyeslés.) Raisz Aladár jegyző: Lévay Mihály! Lévay Mihály: Nem kívánok szólni! Raisz Aladár jegyző: Damián Vazul! Damián Vazul: T. ház! Nem fér kétség ahhoz, hogy e szakasz nagyon is mélyen bele­markol az egyházak autonómiájába, mert az egyházak egy sarkalatos jogát, a választási jogot, illetőleg ennek érvényesítését függővé teszi a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyá­sa*

Next

/
Thumbnails
Contents