Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-145

382 Íí5. országos ülés 1907 április 22-én, hétfőn. mennek, a meddig mennek Svédországban azzal a 10.000 finnel szemben, és még azt sem teszik, a mi a 43-iki törvényjavaslatban benne van, hogy t. i. előkészítő iskolán át kell jutni ahhoz, hogy magya­rul tanuljon. Hiszen ha, mondjuk, egy kizárólag nem magyar nyelvű községben . . . (Felkiáltások bal­felől: Az óvodában.) Hiszen az óvodai törvény is csak papiron van; nem lehet azt végrehajtani. (Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Okolicsányi László : Elég hiba! Majd köve­telni fogjuk, hogy végrehajtassék. Sümegi Vilmos: Elég hiba! örülnek neki! Vlád Aurél : Ha már most a néjiiskolába belekerül a gyermek a nélkül, hogy egy árva szót tudna magyarul és ha mindjárt az első elemi iskolától kizárólag magyar nyelven tanítják, — a mint tényleg az is történik — akkor, bocsá­natot kérek, ha azt mondom, hogy az a népiskola arra a gyermekre nézve nem jelenti az ismere­tekben való előhaladását, hanem egy haszontalan intézménynek bizonyul. (Nagy zaj a bal- és a szélső­baloldalon.) Zakariás János : A legszükségesebb a magyar nyelv tudása! Veres JÓZSef : Félév alatt megtanul magyarul! Sümegi Vilmos: Kötelessége is! (Zaj. Elnök csenget.) Bozóky Árpád : Kérdezzük meg a népet! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Vlád Aurél ." Lehet, hogy t. képviselőtársam­nak felfogása az, hogy ez a legfontosabb, azonban szakítást jelent az 1868-as hagyományokkal ennek a kimondása, és itt már a törvényben egyenesen meg van állapítva a jogegyenlőtlenség az által, hogy a magyar gyermekeknek biztosítja, hogy ki­zárólag saját anyanyelvükön nyerjenek oktatást ; ellenben a nem magyar anyanyelvűekre nézve ezt megszorítja. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hát miért, t. ház ? Zakariás János : Azért, mert Magyarországon vagyunk ! Vlád Aurél: Abból, hogy Magyarországon vagyunk, az következik talán, hogy a magyarnak több joga legyen a többinél ? Ebből az követke­zik, hogy a magyarnak kiváltságos helyzete legyen, a mely azonban a többinek ne legyen meg ? (Zajos ellenmondások a baloldalon. Felkiáltások balfelöl: Micsoda beszéd ez 1) Sümegi Vilmos : Hát Komániában hogy van ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Vlád Aurél: Bocsánatot kérek, de abból, hogy a magyar nyelv az állam nyelve, mindez még nem következik. Ott van az a törvény, a mely megállapította azt, hogy a magyar nyelv az állam­nyelv ; az sem mondta ki, hogy ebből ez követ­kezik. Az a törvény, a melyre önök szoktak hivat­kozni, sem mondja ki azt, hogy belőle az követ­kezik, hogy az összes nép- és középiskolákban a magyar nyelv legyen a kizárólagos tannyelv, (Mozgás és felkiáltások balfelől: Azért kell meg­változtatni !) és épen ezen törvény szelleme szerint az egység az egyenjogúságra van alapítva. Már pedig az, a ki az egyenjogúságot bolygatja meg, az egységet fogja veszélyeztetni. Zakariás János: De csak akkor egyenjogú, ha tud magyarul! Vlád Aurél: Csak ? Akkor az állampolgárok 40%-a nem egyenjogú! (Zaj balfelől. Elnök csen­get.) Akkor az az egyenjogúság csak üres jelszó. (Mozgás és közbekiáltások a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólásaikkal zavarni a szó­nokot. Vlád Aurél: Bocsánatot kérek, t. ház, annak a törvénynek épen ellenkezőleg az az intencziója, hogy az egyenjogúságot, a mennyire csak lehet, keresztül is vigye és az egyenj oguság elve alól csakis kivételes esetekben és csakis a hivatalos nyelv használata tekintetében tegyen kivételt. Mit látunk itt, t. ház ? Azt, hogy a magyar anyanyelvű gyer­mekek kivételes kedvezményes helyzetbe vannak juttatva, mig ezzel szemben a nem magyar anya­nyelvű gyermekek hátrányos és rosszabb hely­zetbe kerültek, (Élénk ellenmondások balfelől.) és ezáltal magába a törvénybe iktatjuk be a jog­egyenlőtlenség elvét. Nagy Sándor : Nem igaz ; épen ellenkezője van a törvényjavaslatban! (Mozgás a baloldalon.) Vlád Aurél: Mert ha önök az államnyelvet fenn akarják tartani és ha önök az államnyelv fentartását lehetségesnek, illetőleg tűrhetőnek akar­ják feltüntetni másokkal szemben, akkor nem szabad azt olyan kizárólagossági jelleggel fel­ruházni. Sümegi Vilmos: Tűrhetőnek ? Micsoda beszéd az ? Hát Oláhországban az oláh nyelvet csak el­tűrik ? (Zaj balfelől. Halljuk!) Elnök : Csendet kérek ! Vlád Aurél : Nem fogok azzal a t. képviselő­társammal vitatkozni, (Felkiáltások balfelől: Nem is lehet!) a ki az ország lakossága felerészének érdekeit egyáltalában nem veszi tekintetbe, (Fel­kiáltások balfelől: Dehogy fele !) és a ki azt hiszi, hogy az ország lakossága felerészének érdekeivel ilyen könnyedén lehet elbánni. Egy hang (a baloldalon) : Bizza ezt rájuk ; azt ők fogják megállapítani! Zakariás János: Miféle nagyzási mánia ez ! (Mozgás a baloldalon.) Vlád Aurél : A ki azt hiszi, hogy ilyen alapon fog Magyarországon helyes állampolitikát csinál­hatni, azzal egyáltalában nem lehet vitatkozni. (Zaj és felkiáltások balfelől : Üljön le!) Én épen abból a szempontból tartom veszedelmesnek a 18. §-t, mert igaz, hogy eddig csakis a tényleges életben történtek meg a jogegyenlőség elve alól egyes, kivételek és csakis a tényleges viszonyokban az elv érintetlenül hagyása mellett vitték keresztül a jogegyenlőséget, de most már azt látom, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents