Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-145
382 Íí5. országos ülés 1907 április 22-én, hétfőn. mennek, a meddig mennek Svédországban azzal a 10.000 finnel szemben, és még azt sem teszik, a mi a 43-iki törvényjavaslatban benne van, hogy t. i. előkészítő iskolán át kell jutni ahhoz, hogy magyarul tanuljon. Hiszen ha, mondjuk, egy kizárólag nem magyar nyelvű községben . . . (Felkiáltások balfelől: Az óvodában.) Hiszen az óvodai törvény is csak papiron van; nem lehet azt végrehajtani. (Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Okolicsányi László : Elég hiba! Majd követelni fogjuk, hogy végrehajtassék. Sümegi Vilmos: Elég hiba! örülnek neki! Vlád Aurél : Ha már most a néjiiskolába belekerül a gyermek a nélkül, hogy egy árva szót tudna magyarul és ha mindjárt az első elemi iskolától kizárólag magyar nyelven tanítják, — a mint tényleg az is történik — akkor, bocsánatot kérek, ha azt mondom, hogy az a népiskola arra a gyermekre nézve nem jelenti az ismeretekben való előhaladását, hanem egy haszontalan intézménynek bizonyul. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Zakariás János : A legszükségesebb a magyar nyelv tudása! Veres JÓZSef : Félév alatt megtanul magyarul! Sümegi Vilmos: Kötelessége is! (Zaj. Elnök csenget.) Bozóky Árpád : Kérdezzük meg a népet! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Vlád Aurél ." Lehet, hogy t. képviselőtársamnak felfogása az, hogy ez a legfontosabb, azonban szakítást jelent az 1868-as hagyományokkal ennek a kimondása, és itt már a törvényben egyenesen meg van állapítva a jogegyenlőtlenség az által, hogy a magyar gyermekeknek biztosítja, hogy kizárólag saját anyanyelvükön nyerjenek oktatást ; ellenben a nem magyar anyanyelvűekre nézve ezt megszorítja. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hát miért, t. ház ? Zakariás János : Azért, mert Magyarországon vagyunk ! Vlád Aurél: Abból, hogy Magyarországon vagyunk, az következik talán, hogy a magyarnak több joga legyen a többinél ? Ebből az következik, hogy a magyarnak kiváltságos helyzete legyen, a mely azonban a többinek ne legyen meg ? (Zajos ellenmondások a baloldalon. Felkiáltások balfelöl: Micsoda beszéd ez 1) Sümegi Vilmos : Hát Komániában hogy van ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Vlád Aurél: Bocsánatot kérek, de abból, hogy a magyar nyelv az állam nyelve, mindez még nem következik. Ott van az a törvény, a mely megállapította azt, hogy a magyar nyelv az államnyelv ; az sem mondta ki, hogy ebből ez következik. Az a törvény, a melyre önök szoktak hivatkozni, sem mondja ki azt, hogy belőle az következik, hogy az összes nép- és középiskolákban a magyar nyelv legyen a kizárólagos tannyelv, (Mozgás és felkiáltások balfelől: Azért kell megváltoztatni !) és épen ezen törvény szelleme szerint az egység az egyenjogúságra van alapítva. Már pedig az, a ki az egyenjogúságot bolygatja meg, az egységet fogja veszélyeztetni. Zakariás János: De csak akkor egyenjogú, ha tud magyarul! Vlád Aurél: Csak ? Akkor az állampolgárok 40%-a nem egyenjogú! (Zaj balfelől. Elnök csenget.) Akkor az az egyenjogúság csak üres jelszó. (Mozgás és közbekiáltások a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólásaikkal zavarni a szónokot. Vlád Aurél: Bocsánatot kérek, t. ház, annak a törvénynek épen ellenkezőleg az az intencziója, hogy az egyenjogúságot, a mennyire csak lehet, keresztül is vigye és az egyenj oguság elve alól csakis kivételes esetekben és csakis a hivatalos nyelv használata tekintetében tegyen kivételt. Mit látunk itt, t. ház ? Azt, hogy a magyar anyanyelvű gyermekek kivételes kedvezményes helyzetbe vannak juttatva, mig ezzel szemben a nem magyar anyanyelvű gyermekek hátrányos és rosszabb helyzetbe kerültek, (Élénk ellenmondások balfelől.) és ezáltal magába a törvénybe iktatjuk be a jogegyenlőtlenség elvét. Nagy Sándor : Nem igaz ; épen ellenkezője van a törvényjavaslatban! (Mozgás a baloldalon.) Vlád Aurél: Mert ha önök az államnyelvet fenn akarják tartani és ha önök az államnyelv fentartását lehetségesnek, illetőleg tűrhetőnek akarják feltüntetni másokkal szemben, akkor nem szabad azt olyan kizárólagossági jelleggel felruházni. Sümegi Vilmos: Tűrhetőnek ? Micsoda beszéd az ? Hát Oláhországban az oláh nyelvet csak eltűrik ? (Zaj balfelől. Halljuk!) Elnök : Csendet kérek ! Vlád Aurél : Nem fogok azzal a t. képviselőtársammal vitatkozni, (Felkiáltások balfelől: Nem is lehet!) a ki az ország lakossága felerészének érdekeit egyáltalában nem veszi tekintetbe, (Felkiáltások balfelől: Dehogy fele !) és a ki azt hiszi, hogy az ország lakossága felerészének érdekeivel ilyen könnyedén lehet elbánni. Egy hang (a baloldalon) : Bizza ezt rájuk ; azt ők fogják megállapítani! Zakariás János: Miféle nagyzási mánia ez ! (Mozgás a baloldalon.) Vlád Aurél : A ki azt hiszi, hogy ilyen alapon fog Magyarországon helyes állampolitikát csinálhatni, azzal egyáltalában nem lehet vitatkozni. (Zaj és felkiáltások balfelől : Üljön le!) Én épen abból a szempontból tartom veszedelmesnek a 18. §-t, mert igaz, hogy eddig csakis a tényleges életben történtek meg a jogegyenlőség elve alól egyes, kivételek és csakis a tényleges viszonyokban az elv érintetlenül hagyása mellett vitték keresztül a jogegyenlőséget, de most már azt látom, hogy