Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-144

iíí. országos iilés 1907 április 20-án, szombaton. 351 sággal megköveteli, Hogy ilyen és ilyen állapotban legyen az iskolaépület. Ha tékát az államsegély ettől van feltételezve, akkor a 28. §-ra történt hivatkozásnak semmiféle értelme sincs. (ügy van! a nemzetiségiek padjain.) Azért, t. ház, — ámbár mindezek csak kisebb jelentőségű kérdések és módositások — azt bátorkodom ajánlani, hogy a c) pontból az emiitett törvény 28. §-ára való hivatkozás hagyassák ki és akkor az igy fog szólni (olvassa) : »megállapítja azt a körülményt, vájjon az illető iskola megfelel-e az 1868: XXXVIII. t.-cz. 27. §-ban követelt feltételeknek.« A d) pontra vonatkozólag szintén volna több megjegyzésem. E pont következőleg hangzik (olvassa): »A közigazgatási bizottság megvizsgálja továbbá azt is, hogy az illető iskola tanítási terve és tanulmányi rendje, valamint felszerelése megfelel-e a törvényes kellékeknek és különösen a jelen törvény 16., 17., 18., 19., és 20. §-ai rendelkezéseinek és azt, hogy az illető tanítónak osztályába, a kinek járandóságaihoz az iskolafentartó állami kiegészítést kér, hány mindennapi tanköteles lesz utalva.« Ha elemeire bontjuk ezt a dolgot, először is az tűnik szemünkbe, hogy a közigazgatási bizottság jogkörébe utaltatik annak megállapítása, hogy az illető iskola tanítási terve és tanulmányi rendje megfelel-e a törvény kellékeinek. De hiszen, t. ház, a tanítási terv nem állapittatik meg minden iskolára nézve külön; a tanítási terv az Összes iskolákra nézve egy és ugyanaz és a miniszter urnak be is kell mutatni a tanítási tervet. Minden iskolafentartó hitfelekezetnek meg van a maga tanítási terve, a melyet nem minden községre nézve külön, hanem az összes községekre nézve egyöntetűen állapít meg. Nincs tehát arra szükség, hogy a közigazgatási bizottság minden iskolára nézve külön vizsgálja meg, hogy tanítási terve megfelel-e a törvényeknek, mert hiszen azt megvizsgálja a miniszter, hogy az összes iskolákra nézve megfelel-e a tanítási terv vagy nem. Az illető iskolafentartó hitfelekezet köteles bemutatni a tantervét a miniszter urnak tudomásulvétel végett már eddigi törvények szerint is. Nem értem tehát, miféle értelme van annak, hogy a közigazgatási bizottság azért külön is minden egyes esetben megállapítja, hogy megfelelő-e a tanterv. A tanulmányi rend nem is állapitható meg előre, mert hisz a tanmenet csak az év folyamán lesz megállapítva. Ha a tanítói állás üresedésben is van, tanterv van ugyan, de tanmenet nincs; a tanmenetet mindig a tanitó maga állapítja meg. A tanmenet a tananyagnak beosztását foglalja magában. Egyébiránt nincs is előírva a tanulmányi rend ebben a törvényben; pedig azt mondja a törvény, hogy megvizsgálandó, a tanulmányi rend megfelel-e a törvény rendelkezéseinek stb. Szeretném látni, hogy hol vannak azok a rendelkezések ebben a törvényben, a melyek tanulmányi rendről szólnak. Én hát teljesen feleslegesnek tartom, hogy a közigazgatási bizottság akkor, a mikor egy iskolafentartó hitközség államsegélyt kér, külön megállapítsa, hogy az az iskola megfelel-e a tanítási tervnek, vagy a tanulmányi rendnek. A felszerelést igenis meg lehet vizsgálni, az valami reális dolog. Ezért azt javaslom, hogy a d) pont következőkép módosittassék (olvassa): »Megvizsgálja továbbá a közigazgatási bizottság azt is, hogy az illető iskola felszerelése megfelel-e a törvényes kellékeknek, valamint azt is, hogy az illető tanitó osztályába, a kinek járandóságaihoz az iskolafentartó állami kiegészítést kér, hány mindennapi tanköteles lesz utalva«. A szövegben hivatkozás történik a 16—20. §§-ra, de hogy ezeknek elég tétetik-e, ezt megint csak az idők folyamán lehet majd konstatálni. Mert pl. a 19. §. arra vonatkozik, milyen eredményt ért el a tanitó a magyar nyelvben ? Ezentúl e törvény alapján fogják tanítani a magyar nyelvet, azért nem lehet megállapítani már augusztusban, a mikor folyamodni fognak a községek, hogy milyen eredmény éretett el. Ezek tényleg hibás rendelkezések, a melyeket végrehajtani nem lehet és véleményem szerint az olyan törvény, a melyben ilyen rendelkezések vannak, nem lehet tökéletes törvény. Az e paragrafusokra való hivatkozás úgyis csak a jövőre szól. Ezt ellenőrzi a jövőben a miniszter, és ha azt látja, hogy a segélythuzó iskola nem felel meg a törvénynek, akkor megvonja a segélyt. Nem szükséges tehát ezeket előre megállapítani, sőt igen sok esetben nem is lesz lehetséges, és ha nem lehetséges és nem szükséges, akkor nem értem, hogy miért tegyük a törvénybe ? Ennek a szakasznak utolsó bekezdésére vonatkozólag indítványozom, hogy az hagyassék ki. T. ház! A magam részéről szeretném még ezt a szakaszt megtoldani egy uj bekezdéssel,' és azt hiszem, hogy e tekintetben az igen t. miniszter ur is igazat fog nekem adni. Szó van itt arról, hogy mi történjék akkor, ha az állomások üresedésben vannak. Ebben a szakaszban tanítói illetményről, tanítói képesítettségről beszélünk és a közigazgatási bizottságok némelyike — itt ismét a praxisra hivatkozom — ugy fogja fel a dolgot, hogy ha olyan iskolához kérnek államsegélyt, a hol nincs tanitó, az ilyen kérvényt nem is küldik fel a minisztériumba, hanem visszaszármaztatják azzal, hogy nem lévén tanitó, nem lehet államsegély sem. De ha nincs államsegély, akkor meg nem lehet tanitó, mondom én. Mi legalább voltunk már ilyen dilemmában, mert nálunk a tanítói állásokat pályázat utján töltik be. Az illető község csak 500 koronát biztosit a maga részéről mint fizetést, és az állam részéről semmi biztosítékunk sincs. az iránt, vájjon hozzájárul-e a tanítói fizetéshez