Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-144

iíí. országos iilés 1907 április 20-án, szombaton. 351 sággal megköveteli, Hogy ilyen és ilyen állapot­ban legyen az iskolaépület. Ha tékát az állam­segély ettől van feltételezve, akkor a 28. §-ra történt hivatkozásnak semmiféle értelme sincs. (ügy van! a nemzetiségiek padjain.) Azért, t. ház, — ámbár mindezek csak kisebb jelentőségű kérdések és módositások — azt bátorkodom ajánlani, hogy a c) pontból az emiitett törvény 28. §-ára való hivatkozás hagyassák ki és akkor az igy fog szólni (olvassa) : »megállapítja azt a körülményt, vájjon az illető iskola megfelel-e az 1868: XXXVIII. t.-cz. 27. §-ban követelt fel­tételeknek.« A d) pontra vonatkozólag szintén volna több megjegyzésem. E pont következőleg hangzik (olvassa): »A közigazgatási bizottság megvizs­gálja továbbá azt is, hogy az illető iskola taní­tási terve és tanulmányi rendje, valamint felsze­relése megfelel-e a törvényes kellékeknek és kü­lönösen a jelen törvény 16., 17., 18., 19., és 20. §-ai rendelkezéseinek és azt, hogy az illető taní­tónak osztályába, a kinek járandóságaihoz az iskolafentartó állami kiegészítést kér, hány min­dennapi tanköteles lesz utalva.« Ha elemeire bontjuk ezt a dolgot, először is az tűnik szemünkbe, hogy a közigazgatási bizottság jogkörébe utaltatik annak megállapí­tása, hogy az illető iskola tanítási terve és tanulmányi rendje megfelel-e a törvény kellé­keinek. De hiszen, t. ház, a tanítási terv nem állapittatik meg minden iskolára nézve külön; a tanítási terv az Összes iskolákra nézve egy és ugyanaz és a miniszter urnak be is kell mutatni a tanítási tervet. Minden iskolafentartó hitfele­kezetnek meg van a maga tanítási terve, a melyet nem minden községre nézve külön, hanem az összes községekre nézve egyöntetűen állapít meg. Nincs tehát arra szükség, hogy a közigaz­gatási bizottság minden iskolára nézve külön vizsgálja meg, hogy tanítási terve megfelel-e a törvényeknek, mert hiszen azt megvizsgálja a miniszter, hogy az összes iskolákra nézve meg­felel-e a tanítási terv vagy nem. Az illető iskola­fentartó hitfelekezet köteles bemutatni a tan­tervét a miniszter urnak tudomásulvétel végett már eddigi törvények szerint is. Nem értem tehát, miféle értelme van annak, hogy a köz­igazgatási bizottság azért külön is minden egyes esetben megállapítja, hogy megfelelő-e a tanterv. A tanulmányi rend nem is állapitható meg előre, mert hisz a tanmenet csak az év folyamán lesz megállapítva. Ha a tanítói állás üresedésben is van, tanterv van ugyan, de tanmenet nincs; a tanmenetet mindig a tanitó maga állapítja meg. A tanmenet a tananyagnak beosztását fog­lalja magában. Egyébiránt nincs is előírva a tanulmányi rend ebben a törvényben; pedig azt mondja a törvény, hogy megvizsgálandó, a tanul­mányi rend megfelel-e a törvény rendelkezései­nek stb. Szeretném látni, hogy hol vannak azok a rendelkezések ebben a törvényben, a melyek tanulmányi rendről szólnak. Én hát teljesen feleslegesnek tartom, hogy a közigazgatási bi­zottság akkor, a mikor egy iskolafentartó hit­község államsegélyt kér, külön megállapítsa, hogy az az iskola megfelel-e a tanítási tervnek, vagy a tanulmányi rendnek. A felszerelést igenis meg lehet vizsgálni, az valami reális dolog. Ezért azt javaslom, hogy a d) pont következő­kép módosittassék (olvassa): »Megvizsgálja to­vábbá a közigazgatási bizottság azt is, hogy az illető iskola felszerelése megfelel-e a törvényes kellékeknek, valamint azt is, hogy az illető tanitó osztályába, a kinek járandóságaihoz az iskolafentartó állami kiegészítést kér, hány min­dennapi tanköteles lesz utalva«. A szövegben hivatkozás történik a 16—20. §§-ra, de hogy ezeknek elég tétetik-e, ezt megint csak az idők folyamán lehet majd konstatálni. Mert pl. a 19. §. arra vonatkozik, milyen eredményt ért el a tanitó a magyar nyelvben ? Ezentúl e tör­vény alapján fogják tanítani a magyar nyelvet, azért nem lehet megállapítani már augusztus­ban, a mikor folyamodni fognak a községek, hogy milyen eredmény éretett el. Ezek tényleg hibás rendelkezések, a melye­ket végrehajtani nem lehet és véleményem sze­rint az olyan törvény, a melyben ilyen rendel­kezések vannak, nem lehet tökéletes törvény. Az e paragrafusokra való hivatkozás úgyis csak a jövőre szól. Ezt ellenőrzi a jövőben a minisz­ter, és ha azt látja, hogy a segélythuzó iskola nem felel meg a törvénynek, akkor megvonja a segélyt. Nem szükséges tehát ezeket előre meg­állapítani, sőt igen sok esetben nem is lesz lehetséges, és ha nem lehetséges és nem szük­séges, akkor nem értem, hogy miért tegyük a törvénybe ? Ennek a szakasznak utolsó bekez­désére vonatkozólag indítványozom, hogy az hagyassék ki. T. ház! A magam részéről szeretném még ezt a szakaszt megtoldani egy uj bekezdéssel,' és azt hiszem, hogy e tekintetben az igen t. miniszter ur is igazat fog nekem adni. Szó van itt arról, hogy mi történjék akkor, ha az állo­mások üresedésben vannak. Ebben a szakaszban tanítói illetményről, tanítói képesítettségről beszélünk és a közigaz­gatási bizottságok némelyike — itt ismét a praxisra hivatkozom — ugy fogja fel a dolgot, hogy ha olyan iskolához kérnek államsegélyt, a hol nincs tanitó, az ilyen kérvényt nem is kül­dik fel a minisztériumba, hanem visszaszármaz­tatják azzal, hogy nem lévén tanitó, nem lehet államsegély sem. De ha nincs államsegély, akkor meg nem lehet tanitó, mondom én. Mi legalább voltunk már ilyen dilemmá­ban, mert nálunk a tanítói állásokat pályázat utján töltik be. Az illető község csak 500 koronát biztosit a maga részéről mint fizetést, és az állam részéről semmi biztosítékunk sincs. az iránt, vájjon hozzájárul-e a tanítói fizetéshez

Next

/
Thumbnails
Contents