Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-143
340 Í43. országos ülés 1907 április 19-én, pénteken. törvényhozási intézkedés keretében, mely méltányos és igazságos, ,s meglehetős pénzügyi eredménynyel is kecsegtet. Ezen törvényhozási intézkedés keretében lesz megoldva az a kérdés, a melyre a t. barátom minket figyelmeztetett, Egyebekben azon toldással, melyet bátor voltam formulázni, ajánlom e szakasz elfogadását. (Helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Molnár János! Molnár János: T. ház! Más indok is lehet arra, hogy miért nem fogadja el valamely iskolafentartó a segélyt, mint a melyet a t. miniszter ur elmondott. Megtörténhetik, hogy egy hitvallásos iskola csak 2—300 koronával, vagy csak 100 koronával is hátrányban van t. i. olyan tekintetben, hogy ha ő azt a 100 vagy 200 koronát kérné az államtól, akkor az állam ezen törvényjavaslat értelmében már a tanitók kinevezésébe, a fegyelmi ügyekbe és más egyéb dolgokba is beleavatkozhatnék. Hogy az az iskola ezt elkerülhesse, azért nem akarja igénybevenni a nyújtott segélyt. (Zaj a baloldalon.) Éspedig nem akarja igénybevenni azért, mert biztos reménye van arra, hogy ezt a 2—300 korona hiányát majd kiegészítheti egy bizonyos alapból, a mikor azután nem lesz rászorulva arra, hogy az állam segitse. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Akkor lemondhat az államsegélyről. Molnár János: Egy élő példával, a komáromi iskola példájával szolgálok. (Halljuk! Halljuk!) Ennek az iskolának volt egy hagyatéka, 20.000 korona, a melyet már meg is kapott. Lehetnek más iskoláknak is ilyen kilátásai, melyeknek révén egy-két esztendő alatt olyan helyzetbe jut az illető iskola, hogy az ő autonóm jogaiból abszolúte semmit sem kell feladnia, és exisztálhat önerejéből. A t. miniszter ur módositása, illetőleg inditványa szerint egy hitközségnek csak akkor éledne fel újra az iskolafelállitása joga, ha igénybe venné az állami segélyt. Pedig az az iskola már most is épen azért nem veszi igénybe a segélyt, — s azért nem fogja igénybe venni három év multán sem — mert azt reméli, hogy a maga erejéből is fenn fogja tarthatni magát. Most, ha elnyer is valamely örökséget, vagy ha másként jut is abba a helyzetbe, hogy önerejéből fenn tudná tartani magát, nem állíthat iskolát azért, mert jogait meg akarta védelmezni, és az iskolaállitás lehetősége csak akkor nyilik meg számára, ha a miniszter ur indítványa szerint igénybe veszi a segélyt, holott épen arra törekszik, hogy ne kelljen azt igénybe vennie. Épen ezért csatlakozom Gsernoch János t, képviselőtársam indítványához, illetőleg ahhoz a módosításhoz, hogy minden ilyen feltétel nélkül újra éledjen fel az iskolafentartónak joga arra, hogy iskoláját felállíthassa. (Ellenniondások a baloldalon. Felkiáltások: Nem lehet!) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan nyilatkozni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Kénytelen vagyok egynéhány szóval válaszolni arra, a mit Molnár János t. képviselőtársam felemiitett. (Halljuk! Halljuk!) Az az iskola, a melyről ő szól, három éven belül, vagyis a törvény által megállapított legszélsőbb határidőn túl nincsen abban a helyzetben, hogy a maga erejéből biztosítsa a tanító fizetését stb. Törvény szerint köteles tehát az állam segélyét igénybevenni, mert az a kötelezettség feltétlenül meg van állapítva, hogy a tanítónak ezt a minimális fizetését biztosítania kell. Ha az iskola vagy annak fentartója ezt magára nézve kényelmetlennek érzi és reméli, hogy később olyan helyzetbe jut, — és ez a helyzet később tényleg be is áll rá nézve — hogy állami segély nélkül is fentarthatja magát, akkor lemondhat az állami segélyről és abban a pillanatban felszabadul mindattól, a mi e törvény szerint az állami segélylyel együtt jár. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Mondom, abban a pillanatban felszabadul és én nagyon fogok örülni, ha az iskolák minél nagyobb számban le fognak mondani az állami segély igénybevételéről, (Derültség.) és a saját erejükből fogják magukat fentartani. Ideig-óráig annak az iskolának és az iskolafentartónak a törvény által rá rótt kötelezettségeket teljesítenie kell, mert ha azokat nem teljesiti, tudva Yét a törvény ellen, (Igaz! Ugy vanj a baloldalon.) és ez, akármilyen okból történjék is, olyan animust tanusit, a melyet előbb vissza kell vonni valamely módon, és csak akkor, a mikor ezen animus megváltozása iránt biztosítékot nyújt, nyerheti el ismét az iskolafentartó azt a jogát, hogy iskolát állithat. Nagyon kérem a t. házat, méltóztassék az általam benyújtott szöveget elfogadni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az eredeti szöveggel szemben három módosítás tétetett. Az egyik a Bella Mátyásé, a ki a 13. szakasz utolsó mondatát kihagyatni kívánja. Elsősorban arra teszem fel a kérdést és azután a két pótlásra nézve, gróf Apjjonyi Albert és Osernoch János képviselő urak toldásaira nézve külön fogom a szavazást feltenni, természetesen szembeállítva a kettőt, mert ellentétesek. (Helyeslés.) Elsősorban azt a kérdést teszem fel: méltóztatnak-e a 13. §-t Bella Mátyás képviselő ur módosításával szemben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház elfogadja a 13. §-t Bella Mátyás
