Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-143

338 U3. országos ülés 1907 a mikor tehát akarata ellenére csinálják meg a dolgot, gondoskodni kell arról, hogy az a község valamivel járuljon az iskola kiadásaihoz. T. ház ! Ezt az alkalmat egyszersmind felhasználom arra, hogy Lévay t. képviselőtársam beszédére félreértett szavaim helyreigazítása czimén nagyon röviden válaszoljak. Lévay t. képviselőtársam az én módosításomat ugy tüntette fel, mint hogy ha én a vallásos oktatásnak ellensége volnék. Én kijelentem, hogy nemcsak hogy nem vagyok ellensége a vallásos oktatásnak, hanem egyenesen megkövetelem azt; azonban állitom, hogy a vallásos oktatásról nemcsak a felekezeti iskolában lehet gondoskodni, hanem az állami iskolában is. Méltóztassék különbséget tenni felekezeti oktatás és vallásos oktatás között. Ez egészen más. (Derültség a középen.) Én a felekezeti oktatásnak ellensége vagyok, azonban kivánom, hogy a vallásos oktatás mindenféle népiskolában megtörténjék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Csemoch János! Csernoch János: A 13. §-ban foglalt intézkedés voltaképen kiegészitő részét képezi a 12. §-ban foglalt követeléseknek. Azt mondják ugyanis, hogy ha az iskolafentartó a kitűzött határidő alatt nem biztositaná tanitóinak az ezen törvény által megállapitott fizetését és korpótlékait és ha az idő elteltével nem is venné igénybe az államsegélyt, akkor abban a községben elvesziti az iskolafentartás jogát. A szakasz szövegezéséből nem tűnik ki világosan, hogy vájjon ez az intézkedés a hitfelekezeti és községi iskolákra is vonatkozik-e ? Igaz, hogy eddig minden egyes szakasznál mindkét iskola meg volt emlitve. Ezért azt gondolom, hogy ha a »hitfelekezeti« elé, vagy utána tétetik a »községi« iskola is, akkor megszűnik azon aggályok egy része, (Élénk helyeslés a baloldalon.) a melyeket Bozóky Árpád t. képviselőtársam előbb felhozott. A mi pedig azon aggályát illeti, hogy micsoda iskola fog felállíttatni az illető községben : hát olyan iskolát fognak felállitani, a minőt az adott körülmények között felállitani lehet és mindenesetre gondoskodni fognak valamilyen iskoláról, mert hiszen iskola nélkül a törvény szerint egyetlenegy község sem maradhat. (Ugy van! balfelől.) De, t. ház, ezen szakasz egyúttal bizonyos tekintetben jogfosztást is képez azokra nézve, a kik nem voltak abban az időben azon helyzetben, hogy iskoláikat fenn tudták volna tartani, és miután nem tudtak eleget tenni a követelményeknek, vagy pedig esetleg az ottani hitfelekezeti iskolaügy akkori intézői nem vették igénybe a segédeszközöket, a melyeket ezen szakasz rendelkezésükre bocsát, ezen szakasz szerint örökre elvész az illető felekezet iskolafentartási joga. Már pedig előfordulhatnak olyan esetek, hogy az illető hitfelekezet később Araiamely hagyomány vagy örökség utján, vagy valamely más módon azon helyzetbe jut, hogv mégis csak képes lesz gyermekei részére a hitfelekezeti oktatást biztosítani és biztosithatja április 19-én, pénteken. a törvény által a tanítók részére megkövetelt fizetést és az ötödéves korpótlékokat is. Ennélfogva egy módosítást, vagy inkább pótlást volnék bátor ezen szakaszhoz indítványozni, a mely ekképen hangzanék (olvassa) : »A 13. §. ezekkel toldatnék meg: »ezen joga azonban újra feléled, ha az iskolafentartó később biztosítja tanitóinak legkisebb fizetését és korpótlékait«. Tiszteletteljesen kérem a t. házat, hogy méltóztassék indítványomat elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfelől.) Elnök: Ki következik szólásra ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző': Bella Mátyás! Bella Mátyás : T. képviselőház ! (Halljuk !) Ugyanazon módosítással járulok a t. ház elé, a melyet előttem szólott t. képviselőtársam terjesztett elő. Ebben a szakaszban én is az autonóm joggal felruházott egyházaknak iskolafentartási jogát látom megsértve. A protestáns egyházak autonómiája az 1790—91-ik törvénytől fogva egészen az 1893-iki zsinati törvényekig biztosítja a protestáns egyházaknak iskolafentartási jogát, még pedig feltétlenül. Már az 1790—91-iki törvény 26. §-a ezt mondja (olvassa) : »A későbbi törvényeket és czikkelyeket, valamint kiváltságokat, leiratokat és utasításokat figyelembe nem vévén, az iskolák szabad használata mezővárosokban és falvakban mindenütt szabadon hagyassék és senki, bármi rendű és állapotú legyen, annak szabad használatában és az oktatásban semmiféle szín alatt ö felsége vagy bármely más hatóság által ne akadályoztassák és fel ne tartassék.« Ezen emiitettem törvényszakasz szabályozza azután az iskolafentartási jogot, a tanítók fizetését, a fegyelmi jogot, 12. §-a pedig igy hangzik (olvassa): »Mind a két hitvallású evangélikusok az ily módon alkotott és örökérvényű törvény rendelkezése által szabad vallásgyakorlatuk, iskoláik stb. megtartása iránt biztosíttatván, jövendőre iskolák elfoglalása soha bármily szin alatt megengedve nem lehet«. Elismerem, t. ház, hogy a törvényhozásnak szuverén jogánál fogva módjában áll mindezen törvényeket hatályon kivül helyezni, minthogy azonban ezen javaslat intencziója nem az, hogy a protestáns egyházak autonóm jogait hatályon kivül helyezze, azért, véleményem szerint, a 13. §. intézkedéseit is máskéjien kellett volna megállapitani, mint a hogy az történt. Nevezetesen ezen szakasz merőben ellenkezik az idézett törvényekkel és a protestáns egyház alkotmányával, mivel olyan módot nyújt, a melylyel az egyház megfosztható iskolafentartási jogától az állami érdek megsértésének esetén kivül is. Azért azt a módosítást ajánlom, hogy a szakasz ezen szavaktól kezdve: »ha pedig a tanítói fizetés behajthatatlan stb.« egészen végig hagyassék el. Hogyan lehetne érvényt szerezni ezen szakasznak az autonómia megsértése nélkül, azt nem tudom. Azért ajánlom ezt a kihagyást, hogy, a mint Csernoch Jánost képviselőtársam is kifejtette, az egyházak, ha olyan