Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-143

lí.3. országos ülés 1907 április 19-én, pénteken. 337 Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Vlád Aurél képviselő urnak most felolvasott módo­sítását elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház nem fogadja el Vlád Aurél képviselő ur módositását. Következik a hatodik bekezdés. Ehhez csu­pán Bohus Károly képviselő ur nyújtott be módo­sitást, a mely szoros kapcsolatban van az első be­kezdésre vonatkozólag elfogadott módosításával, a mennyiben azt czélozza, hogy az utolsó bekez­dés azon szava után »emlitett«, tétessék »és igénybe vett*. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Bohus Károly képviselő urnak ezt a módositását el­fogadni, igen vagy nem 1 (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház Bohus Károly ezen módositását elfogadja. . Leitner Adolf képviselő ur még a szakasz végére . . . Leitner Adolf: Szót kérek! Elnök : Milyen czirnen ? (Felkiáltások : Visz­szavonja !) Leitner Adolf: Minthogy a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter ur kegyes volt kilátásba helyezni azt, hogy ezen baj orvoslása ezéljából esetleg a 15. §-nál a maga részéről fog valami módosítást javaslatba hozni, ez okból módosí­tásomat egyelőre visszavonom. Elnök : Minthogy a képviselő ur módositá­sát visszavonta, annálfogva a 12. §-szal végez­tünk. Következik a 13. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 13. %-t). Elnök : Az előadó ur ? Vertán Endre előadó: Nem kívánok szólni. Raisz Aladár jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. ház ! A 13. §. arról beszél, hogy ha a felekezeti, vagy községi iskolaientartó nem adja meg a tanítóknak a törvényben meg­állapított minimális fizetést és ha nem folyamodik az államhoz segélyért, akkor az iskolafentartó elveszíti iskolafentartói jogát. Ez a szakasz ugy, a hogy van, hiányos, mert meg kellene mondani, hogy mi lesz azután, ha a hitfelekezet is, és a község is elveszítette iskolafentartási jogát, s abban a községben nem lesz iskola, tehát kell iskolát felállítani. Az az iskola természetesen nem lehet más, mint állami iskola. De most már, ha állami iskola lesz az, a mely a felekezeti vagy községi iskola helyébe lép, miután ez az állami iskola nem a község és a felekezet közt való megegyezés utján jött létre, hanem épen azok akaratának ellenére, az állam majd nem fogja követelhetni a községek­től, vagy felekezetektől azt, hogy az állami iskolák­hoz a község vagy a felekezet is hozzájáruljon valamivel. Tehát míg más helyeken, a hol az állam iskolát állított fel, a község vagy a felekezet, de rend­szerint a község, szerződésileg kötelezte magát arra, hogy az állami iskola költségeihez bizonyos összeggel, rendszerint 5%-kal, hozzájáruljon, épen a hazafiatlan ; elemek ingyen kapják meg az állami iskolát és rendkívüli nagy előnyben lesznek velünk KÉPVH. NAPLÓ- 1906 1911. VIII. KÖTET. szemben, mert mig a magyar vidékek 20—30, sőt 40%-ot is költenek iskolájukra, addig a hazafiatlan elemek ingyen jutnak iskolához. Ez a körülmény majd indokul szolgál némely iskolaientartónál arra, hogy a törvény követelményeit ne tartsa meg, mert íme, jutalmaztatni fog és ingyen iskolát kap. Ugyanez az eset áll fenn a 27. §-nál is. Ott is ki van mondva bizonyos esetekre, hogy az állam állami iskolát állithat fel, de nincsen gondoskodva arról, hogy az állami iskola költségeihez az illető község vagy felekezet hozzájárulni tartozik. A dolog praktikuma a törvények és a gya­korlati élet alapján a következő. (Halljuk! Halljuk!) Ha egy felekezet nem tartja fenn a törvényeknek megfelelő iskolát, akkor az 1868. évi XXXVIII. t.-czikk szerint köteles helyette a köz­ség iskolát felállítani. A községi iskola költsé­geihez minden lakos maximum 5% adóval köteles hozzájárulni, de hangsúlyozom, a községi iskola költségeihez, azonban ha ez a községi iskola sem felel meg a törvények feltételeinek, ezt is joga lesz a minisztereknek vagy a 13., vagy a 25. §. alapján beszüntetni és ezen iskola helyett állami iskolát állítani. Árra nézve tehát, hogy az állam szerződés nélkül, a felekezet és a község akarata ellenére igénybevehesse azt az 5%-os hozzá­járulást, a melyet a községi lakosok a községi iskola részére kötelesek fizetni, sehol sincsen tör­vényes intézkedés. Ennek következménye az lesz, hogy azon hazafiatlan elemek ingyen fognak iskolát kapni. Talán ezzel szemben mondhatná valaki, a mint Simonyi-Semadam Sándor t. képviselőtársam mondotta, hogy ez a dolog nem tartozik e törvény­javaslat keretébe. Azonban én azt vagyok bátor mondani és indokolni, hogy igenis idetartozik, még pedig azért, mert ebben a törvényben intéz­kedünk arról, hogy az állam bizonyos esetekben a községek akarata ellenére állithasson fel iskolát. Ha már most egy későbbi törvényben akarjuk szabályozni, hogy ezen iskolák fentartásához a község járuljon hozzá, nem bizonyos, hogy a mig e javaslatból törvény lesz, a másik jövendő javas­latból lesz-e törvény, vagy nem ; tehát ez a kettő összefüggvén egymással, most kell megoldani ezt a kérdést. Erre vonatkozólag most módosítást nem teszek, hanem felhívom a t. vallás- és közoktatás­ügyi miniszter ur figyelmét erre a dologra, és akár a 13., akár pedig a 25. §-nál méltóztassék módot találni arra, hogy ezen hazafiatlan eleinek ingyen iskolához ne jussanak. (Zaj a középen. Elnök csen­get.) A hazafias iskolákat nem szüntetik be, azok nem kapnak a község akarata ellenére állami isko­lát. Ha pedig állami iskolát kapnak, az a község és az állam között lefolytatott szerződéses tárgya­lások eredménye, a melyben az állam minden­esetre egyes esetre kiköti, hogy a község az iskola­épületet adja, fentartsa és azonkívül még a sze­mélyi kiadásokhoz is hozzájáruljon. Praxisból tudom, hogy ez igy szokott lenni. De a mikor a község ebbe nem akar belemenni, 43

Next

/
Thumbnails
Contents