Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-143
332 U3. országos ülés 1907 zetek által fentartott, vallásos szellemben fentartott iskolákért : nekem ez kettős kötelességem. De azt látom, hogy ebben a szakaszban csak azon esetre rejlik veszély a nemzetiségi, illetőleg felekezeti iskolákra nézve, ka elutasítják azt a segélyt, a melyet az állam kinál és a melyre nézve érdekük azt parancsolja, hogy vegyék igénybe. Azon kijelentések után, a melyeket ebben a tekintetben az igen t. kultuszminiszter úrtól hallottunk, meggyőződtem arról, hogy ez a törvény nem intendálja azt, hogy a felekezeti iskolák létükben veszélyeztessenek. Bozóky Árpád képviselőtársamnak tegnapi napon tartott beszédére, illetőleg indítványára vonatkozólag annyit mondok, hogy az állami iskolának létérdeket ad mindenesetre az, hogy a nemzeti nevelés, a nemzeti szellemben való haladás előmozdittassék az iskolában való oktatás által. De nem olyan szellemben, mint azt a mai állami iskoláknál látjuk, nem olyan értelemben gondolom. Mert a mai állami iskoláknál a vallástanítás jóformán a többi tárgygyal hasonlittatik össze, illetőleg nem jut a vallásoktatásra annyi óraszám sem, mint a reáltárgyak oktatására. A vallási nevelés első kell hogy legyen, még akkor is, midőn a nemzeti érdek, a nemzeti czélok lelkesítik a kormányt. Bozóky Árpád : ügy van ! Meg lehet csinálni az állami iskolában is ! Lévay Mihály: A vallásos nevelés előmozdítását akképen kontemplálom én, hogy köteles a kormány és a törvényhozás, hogy előmozdítsa minden vallásos iskola anyagi helyzetét azokból a fillérekből, a melyeket adó g} r anánt fizetnek be a polgárok. Kormánynak és törvényhozásnak törekednie kell a hitvallásos iskolák fennállását is előmozdítani ezen adományok által. Ha figyelemmel kisérjük, igen t. képviselőház, a legújabb pedagógiai elveket, a melyek a művelt külföldön megnyilatkoznak-, nemcsak a pedagógusok szakmunkáiban és ajkukról elhangzott beszédeikben, hanem tényekben állanak szemünk előtt, be kell ismernünk, hogy manapság már a vallásos szellemben való nevelés hódította el a tért magának, még az állami iskolák létérdeke mellett küzdő pedagógusok előtt is. A vallásos szellemben való nevelésnek szerény nézetem szerint, a lehető legnagyobb intenzivitással kell érvényesülnie, és nemcsak ugy Ímmelámmal, hogy csak jellege legyen meg.az ily szellemben való nevelésnek, ellenben annak intenzivitása j)a járón maradjon. Hogy a művelt külföld e tekintetben mennyire haladt, bizonyság rá egypár kiváló férfiúnak itt bemutatandó nyilatkozata. A nagy kulturharezos, a porosz közoktatásügyi miniszter, Puttkammer a német országgyűlésen egészen világosan kijelentette, hogy a vallásnak kell a népoktatás központjában állani. Elnök : Nagyon kérem a képviselő urat, méltóztassék a 12. §-hoz szólni. Lévay Mihály: Ezzel kapcsolatban adta be tegnap indítványát Bozóky t. képviselőtársam, és április 19-én, pénteken. a mennyiben a 12. §-ban, szerény nézetem szerint, nem látok olyan tendencziát, a mely a vallásos szellemben való nevelésnek gáncsot akarna vetni, bátorkodtam kiterjeszkedni a t. ház, illetve a t. elnök ur kegyes engedelmével arra a témára, a melyet most meg kell szakitanom. Abban hagyom tehát e tárgy folytatását, de meg vagyok róla győződve, hogy a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur, a ki azt mondta, hogy minden kiváló alkotás kell hogy kompromisszum utján létesüljön és a ki ma egy hete tartott beszédében azt mondta, hogy az ember teremtése is egy kompromisszum eredménye, azt a kompromisszumot ő nemesen fogja fel. Én ezt tudom méltányolni és értékelni, remélvén, hogy a magyarországi népiskolákban a vallásos szellemben való nevelés épen nem fog csorbulni azáltal, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadj uk, ha az állam gyámolitó kezét is igénybe veszszük a kulturális ezélok elérésére. Valakijazt mondotta nagy Cátóról, hogy ez a legerényesebb férfiú, akkor is, a mikor helyesen cselekedett, nem azért cselekedett helyesen, hogy az emberek ezt lássák, hanem azért, mert nem tudott másképen cselekedni. A klasszikus eme szavai jutottak eszembe, a midőn látom azt a nemes törekvést, a mely a vallásos elemmel karöltve akarja a nemzeti szellemet is meghonosítani iskoláinkban; látom ennek a törekvésnek megnyilatkozását a t. kultuszminiszter úrban. És épen azért, mert az ő vallásos lelke, hazafiasán érző szive, egész egyénisége a legtisztább, a legnemesebb garancziája annak, hogy ez a törvényjavaslat csak áldásos lehet a kulturális élet előmozdítására, a hazafias érzésre, épen azért a törvényjavaslatnak ezt a szakaszát bizalommal elfogadom. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök ." Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Veres József! Veres József: T. képviselőház ! Az elhangzott iryilatkozatok bőven bizonyítják, hogy a tárgyalás alatt lévő 12. §-ban igen fontos kérdés jut eldöntés alá. Hazafiúi, nemzetiségi és egyházautonómiai szempontból mélyrevágó intézkedés van ebben a szakaszban. Ez adja okát annak, hogy röviden én is bátor leszek nézeteimet kifejezni. Nem tagadom, hogy aggályosnak tartom azt a nagy meghatalmazást, a melyet ennek a szakasznak harmadik kikezdése a mindenkori miniszternek ad, midőn az ő Ítélete szerint fontos állami érdekekből megvonhat iskoláktól segélyt s ez által, bár közvetve, azokat lassú kimúlásra kárhoztatja. Meg vagyok arról győződve, hogy a mostani miniszter ur igazságtalanul nem fog ezzel a hatalommal élni, de viszont minden miniszter az ő