Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-143

Ií3. országos ülés 1907 április 19-én, pénteken. 323 tünk, mert azt látjuk, hogy bizonyos, a magyarság elleni törekvések kij egeczesednek, góczpontra találnak, sőt melegágyra tesznek szert és igy azokkal szemben nagyobb garanczia kell, vagyis a hozandó törvényekbe specziális intézkedések kellenek a nemzeti túlkapásokkal szemben. Ezt a princzipiumot én is beismerem, sőt még tovább mennék. Abszolu'e nem félnék attól, hogy mikor a nemzetiségiekkel szemben veszélyt látunk, specziális intézkedéseket alkossunk. Ez abszolúte nem érinti a jogegyenlőséget. De miután ez nem volna elég védelem más. államellenes törekvésekkel szemben, azért nem tudom azt elfogadni. r Bozóky Árpád t. képviselőtársam szintén adott be egy indítványt, a melyben adókat javasol. Ebben a gondolatban van némi igazság, de incidentalitei' ezt a kérdést, a mely valóban nagy horderejű, a mennyiben vannak felekezetek, a melyek igen meg vannak terhelve iskolai adókkal, kultuszadókkal, szóval ilyen terhek viselésével és viszont vannak felekezetek, a melyek érdekében az állam kénytelen iskolát felállítani, mert a felekezetek iskolái rosszak és igy bizonyos mértékig nagy előnyben vannak, mert nem fizetnek kultuszadót e czélra, bár igazságos volna, elintézni nem lehet. Ezen okból nem tudok ehhez az indítványhoz hozzájárulni, hanem elfogadom a törvényszakaszt ugy, a mint van. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Suciu János ! (Felkiáltások a baloldalon: Szőcs János!) Suciu János: Én a szőnyegen lévő törvényjavaslat 12. §-át ütköző pontnak tekintem, olyanul, mely nagy, valósággal életbevágó hatással .... Egy hang (a baloldalon): Javító hatással! Suciu János: . . . van a felekezeti iskolákra. A miniszteri javaslattal szemben, a mely eredetileg sokkal enyhébben intézkedett, a 22. §-ban, a hol csak azt kívánta kimondatni törvényhozásilag, hogy olyan esetekben, a mikor egy községben állami iskola van, a melyik a tankötelesek befogadására teljesen képes és igy más jellegű népiskolára szükség nem volna, ez esetben legyen jogosult fontos állami érdekek mérlegelésével és a közigazgatási bizottság véleményének meghallgatása után a felállítandó felekezeti iskolától az államsegélyt megvonni. A bizottság azonban már változtatott ezen,. szigorította ezt az intézkedést és azt a tételt állította fel, hogy nemcsak a felállítandó, hanem a meglevő és segélyezett iskoláktól is megvonhatja fontos állami érdekből a miniszter az állami segélyt. Hogyha ennek az intézkedésnek a mélyébe hatolunk, tagadhatatlanul el kell ismernünk, hogy annak elmaradhatatlan következménye az,, hogy a miniszter oly felekezeti iskolával szemben is gyakorolhotja ezen jogát, — egyszerűen hivatkozással a fontos állami érdekre, — a mely semmi más tekintetben kifogás alá nem esik. Folytonosan hallom emlegetni, hogy a nemzetiségi iskola veszély az államra nézve. A nemzetiségi iskola tehát valósággal meg van bélyegezve a magyar köztudatban, sőt azt mondják róla, hogy a melegágya az államellenes törekvéseknek és a magyargyűlöletnek. Egy hang (a szélsöbaloldalon) Itt van a példa! Suciu János: Engedelmet, épen én magyar iskolába jártam, ha tudni akarja, a negyedik normálistól kezdve. (Zaj.) Ez a feltevés, bocsánatot kérek, de teljesen helytelen. Ez oly állítás, a melyet nemcsak megczáfolt a múlt, hanem megczáfol leginkább a jelen. Különben is ezen nemzetiségi iskolák a miniszternek felügyelete, ellenőrzése alá tartoznak és ezen javaslat szerint még szigorúbb ellenőrzése alá fognak tartozni, A miniszternek jogában van tehát abban az iskolában bármely netaláni állam- vagy magyarellenes törekvést teljes szigorral megtorolni, akár az iskolának beszüntetésével is. Ezen szakasz alá azonban olyan eset tartoznék, a mikor nem ez az ok, hanem a mikor más alternatíva, olyan alternatíva állíttatik fel, a melyet a t. ház szíves engedelmével kifejteni kívánok annak igazolásául, hogy tényleg igazságtalanság szándékoltatik a nemzetiségekkel és felekezetekkel szemben. Ha ez kimondatik, akkor ezen szakasz harmadik bekezdésének az lesz a következménye, hogy ott, a hol állami iskola van, a mely az illető községbeli iskolaköteleseket befogadni képes, ugy veendik, hogy nincs semmi értelme, semmi czélja, semmi jogosultsága, semmi indoka annak, hogy az állam segélyezze és fenmaradásában elősegítse az ottani felekezeti iskolát. Bozóky Árpád: Ez igaz! Suciu János: Bocsánat, nem igaz, mert ha pedagógiai szempontból nézzük is a dolgot, azt hiszem, megengedi nekem a közbeszólt t. képviselőtársam, hogy ez esetben a befogadási szám olyan lesz, a mely mellett az a tanitó bizony nagyon csekély mérvben teljesítheti kötelességét minden egyes tanítványával szemben. Ott, a hol egy osztályban 60 fiu van, a tanitó nagyobb eredményt érhet el, mint ott, a hol a tanítónak hat különböző osztálybeli gyermekeket kell egy osztályban tanítania, és a hol e hat különböző osztálynak sok tanulójával kell egymásután foglalkoznia a tankötelesek nagy részének csendes foglalkoztatása mellett. Nem kell ahhoz sem nagy tudomány és nagy ész, hogy megértse valaki azt, hogy ha az állami és felekezeti iskolában egyenkint 30—30 tanuló van, e 30 tanítványát mindenik tanitó sokkal jobban képezheti ki, mert sokkal többet foglalkozhat velők, mintha ez 60 a tanuló egy iskolában egy tanitó gondjaira van bízva. E 41*