Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-143

322 1Í3. országos ütés 1907 április 19-én, pénteken. tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni 1 (Igen !) Ha igen," akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan a háznak előterjesztést tenni. (Halljuk! Halljuk !) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter." T. képviselőház! A jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 7. §-ának megvitatása . alkalmából, illetőleg annak vegén, mivel e szakasz szövegezésében nem tudtunk véglegesen megállapodni, ezt a szakaszt visszavontam és fentártottam magamnak, hogy e tekintetben uj előterjesztést tegyek. • ' • • ; • Van szerencsém most a háznak bemutatni egy uj szövegezést, melynek elfogadását kérem, melynek tárgyalási módjára nézve azonban azt vagyok bátor javasolni, méltóztassék' annak kinyomatását elrendelni és a felett azután, mikor a törvényjavaslatot minden egyéb részletében letárgyaltuk, a végén dönteni. A szöveg igy szólna (olvassa) : »A községi és hitfelekezeti rendes tanítói fizetés egy részének terményekben való kiszolgáltatása csak oly feltétel alatt engedtetik meg, ha. ezen terményeket az iskolafentartó a tanító közbenjötte nélkül szedeti be, és előre megállapított mennyiségben szolgáltatja a tanítónak ; még pedig ugy, hogy az évi utolsó részletet legkésőbb a? év november hava végén átadja. Ha az iskolafentartó a tanitó terménybeli járandóságát nem szolgáltatná ki a megszabott módon és meghatározott időben, vagy ha az a termény átlagos minőségének meg nem felelne, akkor a termény helyett annak értékét készpénzben köteles fizetni. A községi és hitfelekezeti rendes tanítói fizetés részét képező szolgálmányok kellő időben teljesitendők; amennyiben ezek ily időben nem teljesíttetnének, vagy ha a tanitó, az iskolai főhatóság jóváhagyásával a gazdálkodással felhagy, e szolgálmányok értéke készpénzben, s a jelen törvény 6. §-ában előirt időben szolgáltatandó ki«. Kérem ennek a szövegnek kinyomatását és a legvégén, a törvényjavaslat többi szakaszainak részletes letárgyalása után való tárgyalását. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter uj javaslatához hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot, és pedig hogy ezen előterjesztése a vallás- és közoktatásügyi miniszternek nem fog bizottsághoz utasíttatni, hanem ki fog nyomatni, a képviselőház tagjai között Szét fog osztatni és a mai napirendre kitűzött törvényj avaslat utolsó szakaszának letárgyalása után fog tárgyalás alá vétetni. (Helyeslés.)' Következik a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól, s a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló . törvényjavaslat (írom. 411, 442) tárgyalásának folytatása. Raisz Aladár jegyző: Simonyi-Semadam Sándor! Simonyi-Semadam Sándor; T. képviselőház! Kaufmann Géza t. képviselőtársam indítványához kívánok szólni, a melyhez elvileg hozzájárulok, mert kétségtelen, hogy a magyarajku iskoláknál az a veszély, hogy államellenes bűntények tekintetében védekeznünk kelljen, nem forog fenn oly imminensen, mint a nemzetiségi iskoláknál. A nemzetiségi képviselők ezzel szemben a jogegyenlőség nagyon hangzatos frázisát hozzák fel akkor, mikor a ház a magyarság védelme szempontjából a nemzetiségi túlkapások ellen valamelyes specziális intézkedést kíván. (Ugy van!) Pedig a jog és jogegyenlőség alapján meg lehetne tenni ezt a módosítást, mert minden áUam köteles megfelelő védelemről gondoskodni, ha egységét, államiságát veszély fenyegeti. A hol nagyobb a veszély, ott nagyobb védelmét kell adni. Ez is jogegyenlőség, mert nemcsak a nemzetiségek kívánhatnak jogegyenlőséget, hanem a magyarság' is, és a jog; egyenlőség: nemcsak abban áll, hogy mindenkinek egyforma jogokat adunk, hanem abban is, hogy mindenkit egyformán szorítunk a kötelességek megtartására. A hol tehát kivételesen — mert mégis kivételes dolog az, hogy a nemzetiségeknek külön iskolákat adunk az állam testében —. az állam a nemzetiségek kultúráját megengedi, sőt elősegíti, nagyon igazságos és a jogegyenlőség szempontjából megfelelő az, hogy ha a tapasztalt. túlkapásokkal szemben nagyobb védelmet kíván, a magyarság. (Ugy van!) De nemcsak ez a veszély fenyegeti a magyarságot. Tudjuk, hogy van olyan magyar iskola, a hol államellenes törekvések még nagyobb mértékben fenyegetnek, mint a nemzetiségi iskoláknál, a hol mégis van egy felettes hatóság, a mely többékevésbbé be van illesztve az állam szervezetébe és bizonyos ellenőrzés alatt áll. Ott van pl. — hisz egyik t. képviselőtársam megemlítette — a bögötei' iskola, a melynek nincs felettes hatósága, a mely nincs szervezetileg beállítva a nemzet szervezetébe, hogy kellőleg lehetne ellenőrizni és esetleg kellő represszáliákkal élni. Buzáth Ferencz: Be kell csukni! Simonyi-Semadam Sándor: Ha ez a kivétel még áll, ugy a mint ezt Kaufmann Géza t. képviselőtársam mondja, akkor . nem volna semmi garanczia. Kaufmann Géza : Ott van a fegyelmi,eljárás ! Simonyi-Semadam Sándor: Az itt is megvolna. De ha nagyobb garancziát kivánunk a nemzetiségieknél, akkor az én véleményem szerint nagyobb garancziát kellene a jog és jogegyenlőség álapján itt is megkívánni. Az a princzipium, a mely megnyilvánult Kaufmann Géza t. képviselőtársam módosításában, él mindnyájunkban és azt megerősítették a nemzetiségi képviselő urak egyes szereplése, hogy; t. i. azokat az általános törvényeket sem az. iskola, sem egyéb tekintetben nem lehetne már most oly bátran meghozni, azzal, I hogy mi mindenkit egyformán jó hazafinak tekin-