Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-142

312 ltö. országos ülés 1907 április 18-án, csütörtökön. sem jó-, sem rosszakarattal a kételynek e kérdésben helyet adni ne lekéssen. (Helyeslés a középen.) Ha igazságot méltóztatik szolgáltatni akarni — mindenkinek, az államnak és a felekezeteknek is — akkor ne méltóztassék félni attól, ka ez a szöveg világosan állapittatik meg. Én azt hiszem, abszolúte semmi nehézség sincs abban a tekintetben, hogy most tisztán mondjuk meg azt, a mit akarunk. Ha azt méltóztatik akarni, hogy a kántori fizetések konfiskáltassanak és állami dotáczióknak minősíttessenek, akkor tessék ezt nyiltan megmondani és nyiltan bevenni a paragrafusba. (Mozgás a baloldalon. Helyeslés a középen.) Ha pedig nem ez a czél és nem akarunk a jövőre már előzetesen lépcsőket adni olyan tendencziák lába alá, a melyek ellen eddig a ház akarata, mint a többség akarata megnyilátkozott: akkor abszolúte semmi ok sincs arra, hogy kerüljük a világos szavakat. (Igaz! Ugy van! a középen.) Ezt megtenni első kötelességünk, a miért is hozzájárulok Csernoch János módosításához, és az eredeti szöveg mellőzésével az ő módositását ajánlom elfogadásra. (Helyeslés a középen.) Elnök." Az előadó ur kivan szólni. Vertán Endre előadó : T. ház ! Hogy Csernoch János képviselőtársam módosítása is figyelembe vétessék, ezt a szöveget ajánlom elfogadásra (olvassa) : »A kántori járandóságok ez utóbbiak jellegének érintése nélkül együttesen fizetésnek számitandók.« (Helyeslés.) Azt hiszem, ez a szöveg teljesen fedi ugy a Csernoch János, mint a Kaufmann Géza képviselőtársam módositványait. Csernoch János: Ezen kijelentés után visszavonom módosításomat. (Helyeslés.) Kaufmann Géza: Mivel az előadó ur szövegezése fedi az enyémet is, benyújtott módosításomtól elállók. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan nyilatkozni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. képviselőház ! Talán mondanom sem szükséges, hogy Bella Mátyás t. képviselőtársam elleninditványát, mely szerint a kántori és a tanítói fizetés olyan értelemben volna elválasztandó, hogy a tisztán megállaj>itott, elkülönített tanítói fizetés szolgáljon a kiegészítés alapjául, nem fogadhatom el. Ezt a kérdést bőven megvitattuk az általános vitánál és én visszatérek az akkor mondottakra, hogy t. i. a mily mértékben méltányolom annak a követelménynek elvi jogosultságát, hogy a nem állami tanítóknak járandóságai az állami tanítókéival ekviparáltassanak, ép ugy, még elvileg sem lehet elfogadnom és honorálnom azt a felfogást, a mely a felekezeti tanítóknál a kántortanítóra eső fizetési elemnek eliminálását követeli. Ha ily értelemben veszszük az ekviparácziót az állami és a felekezeti tanítók közt, akkor annak elérése mindenesetre egy távolabbi jövőbe esik, mint ha azon az alapon veszszük, hogy a felekezeti tanító, állásának hagyományos természete szerint kántortanító, s mint ilyen mind a két íunkczióra együttesen hivatott közeg. Bocsánatot kérek, de nem okoz a tanítónak oly rettentő sokkal több fáradságot a kántorság, viszont azonban az alapfizetésbe beszámított járandóságokon kívül többrendbeli mellékkeresetre ad neki ez alkalmat. Ámde ezen túl vagyunk, e kérdést megvitattuk az általános vitában és ki azért, mert elvileg egyetért velem, ki pedig azért, mert a kényszerhelyzet előtt meghajlik, (Igaz! Ugy van !) a ház óriási többségével azt az álláspontot, a melyet a törvény elfoglalt, magáévá tette. Erre tehát nem térek vissza, csak a beadott módosításokra nézve nyilatkozom. Csernoch János: Visszavontam. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : Igen, és most csak Goldis Lászlónak és az előadó urnak módosításával állunk szemben. Elnök ." Es Bella Mátyáséval. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : Erre már nyilatkoztam. Azt nem tekintem módosításnak, hanem elleninditványnak. Az előadó ur módosítása egyesíti Csernoch János és Kaufmann Géza t. képviselőtársaim módositását, a kik hozzájárultak ahhoz a formulához, a melyet t. barátom, az előadó ur javasolt. Goldis László indítványa toldási indítvány, a mely szerint a törvényben kötelezőleg volna kimondandó, hogy a díj levélben a kántori és tanítói fizetés elkülönittessék. Ezt — bár kívánatosnak tartom, hogy ez a helyzet lassanként meglegyen, — azért nem fogadhatom el, mert a fennálló dijlevelek óriási többségének teljes átalakítását tenné szükségessé, szóval, oly munka elvégzésére kötelezné nemcsak az egyliázi és felekezeti főhatóságokat, hanem részint az önkormányzati, részint az állami közegeket is, melylyel e pillanatban őket kötelezőleg megterhelni és a melyre az állam részéről vállalkozni nem érzek magamban hajlandóságot. (Helyeslés.) Vertán Endre t. előadó ur módositását elfogadom, ahhoz hozzájárulok, mert azt hiszem, hogy Veres József t. barátom félreértette a Kaufmann Géza és Csernoch János t. képviselő urak által beadott módosítások intenczióját. Hiszen azok intencziója nem az, hogy most tisztáztassék a tanítói járandóságok különböző természetű alkotó elemeinek jogi természete, hanem az, hogy épen azért, mert azok összefolynak és mert egyesítve vannak, ne használjunk oly kifejezéseket, a melyek folytán később azok jogi természetére téves következtetések volnának vonhatók. (Igaz ! Ugy van!) E szempontból nincs itt elvi kontroverzia. Azt hiszem, senkisem akar burkoltan akár konfiskálni, akár meghatározásokat létesíteni, a melyeket rögtönözni nem lehet, hanem mindnyájan elejét akarjuk venni annak, hogy a beállandó