Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-142

Ií2. országos ülés Í907 április 18-án, csütörtökön. 313 későbbi átalakulások esetén e törvénynek szövegéből oly következtetések ne vonathassanak le, a melyek nem állnak szándékában a törvényhozásnak, és a melyek sem az én szándékomban, sem a t. ház többségében nincsenek, (Ugy van!) Ezért az előadó ur módosítását ajánlom elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur nem kivan zárszóval élni. Ennek folytán a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Magával a 11. §-szal szemben Bella Mátyás képviselő ur a következő elleninditványt nyújtotta be. Hammersberg László jegyző (olvassa az elleninditványt). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 11. §-t — természetesen fentartva a módositások feletti későbbi határozat lehetőségét — változatlanul elfogadni, szemben Bella Mátyás képviselő ur elleninditványával ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 11. §-t elfogadja, és hogy, Bella Mátyás képviselő ur ellen inditványa elesett. Két módositás nyújtatott be a 11. §-hoz. Az egyik az előadó uré, a mely következőképen hangzik. Hammersberg László jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az előadó ur javaslatával szemben a 11. §-t változatlanul fentartani 1 (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 11. §-t nem tartja fenn változatlanul, hanem azt az előadó ur módositásával fogadja el. (Helyeslés.) Következik Goldis László képviselő urnak indítványa, a mely a szakasz végére uj bekezdést hoz javaslatba. Kérem Goldis László képviselő urnak az indítványát felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa Goldis László indítványát). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Goldis László képviselő urnak indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennélfogva kijelentem, hogy a képviselőház nem fogadja el Goldis László képviselő ur indítványát. Következik a 12. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 12. %-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Raisz Aladár jegyző : Babó Mihály ! (Felkiáltások : Nincs itt!) Kaufmann Géza! Kaufmann Géza: A 12. §-ban három évi terminust enged meg a törvény a felekezeteknek, illetőleg az iskolafentartóknak, hogy a tanítói fizetéseket a törvény értelmében igazságosan és méltányosan rendezzék. Én értem ezen terminusnak szándékát technikai, szervezeti és rendtartási szempontból és hozzá is járulok, mert szeretném, ha a tanítók minél előbb a kiegészített és javított fizetéshez jutnának. De egy megnyugtató lájelenKÉPYH. NAPLÓ. 1906—1911. YIIL KÖTET. tésre óhajtom e szakasz kapcsán a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter urat felkérni. Tegyük fel azt, hogy egy érdemes tanító vagy kántortanító családi vagy bárminő elfogadható okból kénytelen három éven belül nyugdíjba menni és az iskolafentartó hitközség vagy bárki számításból, meg rendtartási szempontból nem egészíti ki a fizetését a végső terminusig. Már most azt kérdezem, hogy ezen törvényszakasz értelmében a nyugdíj jogosultságát a törvény életbe lépése napjától fogva illeti-e meg az illető kántortanítót, vagy pedig a fizetés tényleges kielégítésétől számítva % Mert hogy ha a fizetés valóságos kiegészítésétől számítva illeti meg a nyugdíjjogosultság a törvény szerint megállapított fizetés arányában, akkor az ily érdemes, elöregedett kántortanító igen kellemetlen helyzetbe jutna és a régi törvény értelmében lenne nyugdíjazva. Én megformáltam nézetemet és véleményemet, de mert több kántortanító felekezeti különbség nélkül felvilágosításért fordult hozzám, megragadom a kedvező alkalmat és megkérem a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, szíveskedjék ebben az értelemben határozottan és tájékoztatóan nyilatkozni. Ezen szakasz végső bekezdése szerint, ha egy hitközségben az állam bárminő szempontból állami iskolát állit fel, a mely képes az összes növendékeket befogadni, ha fontosabb állami szempontok kívánták, a segélyt az iskolafentartó felekezettől megvonhatja. Ezt helyeslem, ezt elfogadom, de nekem vannak aggályaim a fontosabb állami szempontok tekintetében. Hol nem tisztán magyar tannyelvű iskola áll fenn, ott ez jogosult. . . (Mozgás a középen.) Vlád Aurél: Köszönjük szépen ezt a testvéri szeretetet! Kaufmann Géza:. . . mert ott vagy nem ápolják a nemzeti érzést, vagy a magyar nyelvet nem oktatják intenziven és buzgósággal, a mint kívánatos volna, vagy pedig a magyar kultúra fejlesztése és terjesztése ellenében színlelt vagy nyílt akadályokat gördítenek, vagy más állami szempontok indokolttá teszik esetleg ezen iskolafentartóktól az állami segély megvonását. De tisztán magyar tannyelvű iskolától ezen a czimen megvonni az államsegélyt, nem méltányos, nem igazságos, sőt nemzeti szempontból határozottan veszedelmes, mert következhetik egy nemzetellenes kormány, vagy nemzeti szempontból laza felfogású kormány vagy egy erőszakos kormány, mely egy ilyen tisztán magyar tannyelvű iskolától megvonhatja az államsegélyt pártpolitikai szempontból, mert nemzetellenes szempontból nem vonhatja meg, mivel nem tételezhető fel, hogy annak az iskolafentartónak, ki az iskolába beveszi a tisztán magyar tannyelvet, nemzetellenes szándéka vagy czélzata lenne. (Igaz! Ugy van I a baloldalon.) Ezért én szükségesnek tartom, a nélkül, hogy a nemzetiségi iskolafentartókat e tekintetben bántani akarnám, hogy ezen szakasz utolsó pontjába a következő módositás vétessék fel: »tisztán magyar 40