Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-140

líO. országos ülés ÍH07 április 16-án, kedden. 253 ben a magam részéről táplálok, alkalmam lett volna egyszersmind válaszolni azon reflexiókra is, melyekkel az igen t. kultuszminiszter ur korábbi szerény felszólalásomat megtisztelte. Remélem azonban, hogy ezen aggodalmaimat és reflexiómat alkalmam lesz bővebben kifejteni azon szakaszok tárgyalásánál, mely szakaszok tartalmával az általam megteendő megjegyzések közelebbi összefüggésben lesznek, és talán számithatok az igen t. ház türelmére és becses figyelmére, hogy akkor mindazokra reflektálhassak és mindazokat előadhassam, a mik ezen törvényjavaslattal szemben az én gondolatköröm és lelki világom ignorálása nélkül emlitetlenül nem hagyhatok. Most a czimre kivánok reflektálni és a czim taglalása közben ujabban eszembe jut azon részemről érzett veszteség, a mely az által ért, hogy bizonyos körülményekből kifolyólag nem szólalhattam fel az általános tárgyalásnál, mert már akkor bővebben kifejtettem volna azon felfogásomat, melyet ezen czim megerősit bennem, hogy ezen törvényjavaslat nem elég őszinte azon politikai czélokat illetőleg, mely politikai czélokat ezen törvényjavaslat követni és elérni szándékoztatik. Maga ennek a törvényjavaslatnak a czime az én felfogásom szerint nem fedi ezen törvényjavaslatnak tartalmát. Ugy gondolom, lehet, talán tévedek, de bennem az a hit, az a meggyőződés kerül felszínre, hogy már maga ennek a törvényjavaslatnak a czime akként van szerkesztve, hogy az ne kifejezze, hanem eltakarja azt, a mit ezen törvényjavaslat tartalmaz. Ennek a törvényjavaslatnak a czime a következő : »törvényjavaslat a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól s a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól.« Ezen törvényjavaslatnak cziméből mindenekelőtt szemünkbe ötlik a következő szó : »jogviszonyairól«. Azt hiszem, felesleges bővebben fejtegetnem, mit értünk jogviszony alatt. Jogviszony alatt, méltóztatnak tudni, értjük, bizonyos személyeknek egymás közti vonatkozását, a mely vonatkozásokat a tárgyi jog szabályozza. Ez oly általános meghatározás, mely a nem jogász embernek is keze ügyében fekszik. Most már miként állunk ezen törvényjavaslatban ezen jogviszonyra nézve ? Nem tagadhatja az igen t. miniszter ur és nem tagadhatják azok sem, a kik ezen törvényjavaslatot elfogadják, hogy ezen törvényjavaslat nem helyezkedik az állami iskoláknak általános elvére, hanem azon alapelvből indul ki, hogy a népoktatás a felekezeteknek, vagy a hitvallásoknak, vagy az egyes vallásoknak is feladata és azoknak különösen főfeladatát képezi a népnevelés. Ugyancsak ezen törvényjavaslattal szemben nem kétséges az sem, hogy ezen törvényjavaslat elismeri, hogy azon felekezeti iskoláknak jogviszonyai azokkal a felekezetekkel szemben vannak, a melyek az iskolát fentartják. Ennek következtében, miután elismerjük azt, hogy a felekezeteknek és a vallásnak a népnevelés egyik legfőbb, legnagyobb, legmagasztosabb feladatát képezi, midőn elismerjük azt, hogy ezen iskolák ezen felekezeteknek rendelkezése alatt, ezen felekezeteknek szolgálatában állanak, kétségtelenül el kell ismernünk azt is, hogy ezen felekezeti iskoláknak jogviszonyai az azt fentartó felekezettel szemben vannak, nem pedig egy második, egy harmadik jogi személylyel szemben. A midőn tehát azt mondjuk a törvényjavaslat czimében, hogy : »a népiskolák jogviszonyairól^ akkor ebbe bele lehet érteni azt is, hogy ez a törvényjavaslat megállapít bizonyos jogviszonyokat, a melyek a népiskolák és az állam között fennállanak és léteznek. Hát, t. ház, én nem tartom azt semmi néven nevezendő vonatkozásban helyesnek, hogy a hitfelekezeti iskolákat az állammal direkt valamelyes összeköttetésbe helyezzük. Lehetnek az államnak bizonyos feladatai ezen iskolákkal szemben, — a mint hogy én is elismerem, hogy vannak — lehetnek az államnak bizonyos módozatai, a melyek mellett az állam ezen iskolákat, mondjuk, ellenőrzi, a mennyiben megvizsgálja, a mennyiben szorgosan utána néz, vájjon ezen népiskolák tényleg megfelelnek-e azon feladatoknak, a melyeknek czéljából felállíttattak, de akként felállítani a tézist, hogy ennek a hitfelekezeti iskolának, — vagy a mint a t. előttem szóló helyesebben nevezi, hitvallásos iskolának — ez iskolának, mint olyannak, az állammal bizonyos jogviszonya volna, ezt én részemről. el nem ismerem. De engedelmet kérek, akkor, a mikor általában mondjuk, hogy a »nem állami elemi népiskolák jogviszonyak, ez egy általános fogalom és miután nem lehet azt tagadni, hogy ennek a népiskolának utóvégre csak lesznek jogviszonyai a maga hitfelekezetével szemben is, a mely azt fentartja : akkép volna felfogandó a dolog ezen czim után, hogy ezen törvény megállapítja a mindazon viszonyokat, mindazon vonatkozásokat a melyekben az illető népiskola áll egyfelől a maga fentartó hitfelekezetével szemben, másfelől az állammal szemben. Azt pedig elismerik önök is, uraim, hogy ez ebben a törvényjavaslatban nincs benne, sőt ellenkezőleg, ez a törvényjavaslat a népiskoláknak, de nem is a népiskoláknak, hanem a néptanítóknak jogviszonyait állapítja meg, t. i. abban a vonatkozásban, a melyben az állammal szemban vannak, vagyis abban a vonatkozásban, a mely vonatkozásban az államot az illető tanítók szolgálata érdekli. Ennek következtében ebben a törvényjavaslatban népiskolák jogviszonyairól beszélni általában véve, azt gondolom, nem lehet; nem lehet pedig azért a czimbe ezt felvenni, mert a törvényi avaslatban erről szó sincs. T. ház ! Ez a törvényjavaslat, a mint az igen t. miniszter ur szíves volt beszédében előadni, több részből áll. Az egyik kiinduló pontja és egyik főrésze a járandóságoknak megállapítása. A másik része — ugyancsak a mint a miniszter ur szíves volt előadni — a tanítóknak bizonyos szolgálati viszonyairól, fegyelmi vétségeiről és a fegyelmi eljárásról szól. A harmadik részben