Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-140
248 lkO. országos ülés 1907 április 16-án, kedden. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Vlád Aurél képviselő urnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem % (Felkiáltások : Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem, hogy a képviselőház többsége nem fogadja el Vlád Aurél képviselő ur határozati javaslatát. Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Zajos felkiáltások : Éljen az elnök! Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a részletes tárgyalás. Kérem Raisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Raisz Aladár jegyző: (olvassa a törvényjavaslat czimét). Molnár János! (Zaj.) Molnár János: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Molnár János: Mivel zárszóra nem. volt jogom, legyen szabad felkérnem a t. képviselőházat, hogy megengedje, a t. elnök urat pedig, hogy kegyeskedjék megkérdezni a t. háztól, megengedi-e, hogy a czimtől eltérve, — majd ahhoz is hozzászólok — azonkívül egyéb dolgokra is kiterjeszkedhessen!, vagyis a tárgytól eltérhessek, annál is inkább, mivel többen — a miniszter ur is és többen a képviselő urak közül — reflektáltak minap elmondott beszédemre. Elnök: Kérem a t. házat, méltóztatik-e a képviselő urnak a jogot megadni . . . (Felkiáltások: Nem! Megadjuk! Igen! Elnök csenget.) Kérem méltóztassék megvárni, hogy a kérdést feltegyem. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a házszabályok 207. szakasza alapján megadni Molnár János képviselő urnak azt a jogot, hogy a tárgytól eltérően mással is foglalkozhassak. (Igen!) A kik megadják, métóztassanak felállani. (Megtörténik.) A képviselőház megadja Molnár János képviselő urnak azt a jogot, hogy másról is beszélhessen, mint a törvényjavaslat cziméről, illetve hogy eltérhessen a tárgytól. Molnár János: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn múltkori beszédemben meg akartam indokolni azt, hogy miért nem fogadom el a koalicziós kormánynak törvényjavaslatát, a mely koaliczióhoz tartozom, azt jelentettem ki, hogy ezt azért nem teszem, mivel ón a koalicziónak csak eredeti hármas prograramjához Ígértem hűséget és tántoríthatatlan ragaszkodást, és igy fentartottam magamnak a jogot, fentartottam magamnak a szabad kezet minden olyan pontra nézve, a mely ezen hármas koalicziós programmon fölül van. De hogy ne mondhassa, t. képviselőház, senki, hogy nem ezt mondottam, legyen szabad felolvasnom azt a passzust beszédemből, a mely ezt tartalmazza. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Ezen koalicziós kormánynak •— mondottam, a melynek t. i. eszméje felmerült — feladata lett volna először az, hogy a parlamenti rendet helyreállítsa, s a dolgok menetét a rendes mederbe terelje; másodszor, hogy az u. n. alkotmánybiztositékokat megszigorítsa, megerősítse és megszaporítsa; harmadszor, hogy az uj választási reformot megalkossa. E czélok elérése volt általában a koaliczió létrejöttének is indoka és czélja; hiszen ezen feladatok megvalósítására vállalkoztunk akkor, midőn a koaliczióba bementünk. Midőn azonban, t. képviselőház, a tervezett koalicziós kormány megalakult és itt a házban bemutatkozott, az emiitettem hármas koalicziós programmponton felül oly pontokat, oly teendőket is belefoglalt programmjába, a melyekkel én nem egészen rokonszenveztem, mert más volt a nézetem, más a meggyőződésem, ugy hogy midőn a programm elhangzása után a koaleált pártok vezérszónokai egyenként felállottak és hűséget, ragaszkodást ígértek a kormánynak akkor elhangzott programmjához, én azonnal fel akartam szólalni és kijelenteni, hogy én csak a koaliczió eredeti programmjához ígértem tántoríthatatlan hűséget és azt meg is tartom, de mindazokkal a pontokkal szemben, a melyek a t. kormány programmjában a koalicziónak eredeti programmján fölül vannak, teljesen fentartom magamnak az akczió szabadságát. Azok ellen a javaslatok ellen tehát, a melyeket a kormány programmjában nem helyeseltem, passzive, negatíve viselkedtem, vagyis meg nem szavaztam azokat, a mint a jövőben sem fogom megszavazni. Ezek közé tartozik a jelen törvényjavaslat is.« Hát, t. képviselőház, hogy ezekből a szavakból, beszédemnek ezen részéből, — a midőn még azt is hozzátettem, hogy a czélok tekintetében teljesen egyezem a t. miniszter urnak törvényjavaslatával, sőt elismerésemet és magasztalásomat is kifejeztem e tekintetben — hogy mondom, ebből lehet-e azt következtetni, hogy én a miniszter urat a semmittevés útjára óhajtottam volna tereim; hogy szemére lobbantottam volna neki is és az egész kormánynak, hogy mással is foglalkoznak, mint azon három ponttal, a melyre tulaj donképen a koaliczió megalakult; továbbá, hogy én azt kívánom, hogy tartsa feladatának a t. miniszter ur, hogy csak lézengjen a kultuszminisztériumban és csak aktákat intézzen el, és végül hogy ezért szemrehányást érdemel ő és szemrehányást érdemel a kormány is, hogy lehet-e — ismétlem — az én idézett beszédemből mindezt következtetni, a mint ezt a t. kultuszminiszter ur következtette, azt a t. kultuszminiszter urnak és a t. háznak szives és bölcs ítéletére bízom.
