Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-138

188 138. országos ülés 1907 április 13-án, szombaton. Nekem az az egyéni nézetem volt és ma is az, hogy Vajda Sándor képviselő ur felolvasott egyes szakokat és azután ismét a vers végét. ( Közbeszólá­sok jobbról: Nem olvasta !) A végét olvasta, mert azt a szót, hogy »Janku« hallottam, ez pedig az utolsó szakokban van. Valószinű, hogy a képviselő ur önkényesen vétette fel utóbb az egész verset a naplóba. De bizonyos, hogy a képviselő ur akkor, a mikor másodszor figyelmeztettem, azt mondta, hogy a vers felolvasását amúgy is elvégezte és foly­tatta beszédét. Ez a tényállás. A magam részéről tehát, midőn arról van szó, hogy vájjon a vers egész terjedelmében felolvas­tatott-e és mint ilyen vétetett-e fel a naplóba, azt tartom, hogy ez csakis csempészés utján tör­ténhetett. (Igaz ! ügy van I) De az ki van zárva, hogy a vers egész terjedelmében felolvastatott volna, már azért is, mert nem hihető, hogy a magyar parlamentben egy ember is akadt volna, a ki e vers felolvasását békében, türelemmel és csend­ben végighallgatta volna. (Igaz! ügy van!) Véleményem egyébként, hogy a magyar parla­ment az eset felett a megkapott szatiszfakczió után térjen napirendre. Nem kivánom az eset ujabb komplikálását, de kötelességemnek tartot­tam annak kijelentését, hogy az időtartam alapján is kizártnak tartom, hogy a képviselő ur azt az egész verset bármily halkan is felolvasta volna. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél : T. ház ! Egészen röviden kívánok Ugron Gábor t. képviselőtársam személyes jellegű támadására reflektálni, a mennyiben azt mondta, hogy czinkostársai vagyunk Vajda Sándornak. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a mikor Vajda Sándor a vers felolvasását megkezdte, romá­nul azt mondtam neki, hagyd az ördögbe az olva­sást, ezek voltak szavaim, és miután tovább foly­tatta, kimentem. Hát én azt hiszem, hogy ezek után mégsem lehet azt mondani, hogy czinkos­társa volnék neki. (Zaj.) Várady Károly jegyző: Markos Gyula ! Markos Gyula: T. ház ! Maniu képviselő­társam azt mondja, hogy ezt a tényt szavazatokkal eldönteni nem lehet. Bn pedig azt mondom, hogy ezt a tényt szavazatok nélkül is meg lehet állapí­tani. Tagja vagyok ugyanis a naplóbiráló-bizottság­nak. A legfőbb súlyt arra fektettük, vájjon a gyors­írók jegyezték-e, hallották-e a felolvasást? A hiva­talos jelentés szerint egy szót sem jegyeztek, mert nem is haüották. Ha tehát nem hallották, ha fel­olvasta is, olybá kell venni, mint meg nem történt dolgot. (Zaj.) Ez egészen világos. Itt szavahihető emberek állítása szerint oly szövegről van szó, a melyet, minthogy felolvasását senki nem hallotta, el nem mondottnak kell tekintenünk ; a kik pedig a hiva­talos jegyzéket készítették, a gyorsírók kijelen­tették, hogy sem nem hallották, sem nem jegyez­ték. Ez tehát világos dolog s ebből könnyen meg lehet állapítani, hogy mennyiben bír befolyással a háznak naplójára egy oly esemény, a mely meg nem történt, hanem egyszerűen becsempésztetett. Ezt tartottam szükségesnek megjegyezni. Elnök : T. ház ! Ezzel a tárgygyal kapcsola­tosan be kell jelentenem, hogy a gyorsiroda tagjai ezen inczidensből kifolyólag igazoló jelentést in­téztek hozzám, azon kéréssel, hogy ezen igazolá­sukat a házzal közöljem. Minthogy azonban ezen ügyben én a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot Tendeltem el, javaslom a t. háznak, hogy ez az igazoló jelentés is ezen vizsgálat aktáihoz csatol­tassék. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezt tudomásul venni és javas­latomhoz hozzájárulni ? (Helyeslés.) Akkor erre nézve üy értelemben kimondom a határozatot. Miután többé senki sincs feljegyezve és szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Somogyi Aladár előadó: T. ház! Míháli és Maniu t. képviselő urak elhangzott felszólalására röviden válaszolnom kell. (Halljuk !) Miháli t. képviselő ur visszautasította azt a vádat, mintha ők javításokat eszközöltek volna, és azt mondja, hogy a biráló-bizottságnak jelentése nem fedi a tényállást. Fentartom azt, a mit mond­tam ; tényekkel igazoltam, s azok a tények meg­czáfolva nem lettek. Petrovics is javított mások sérelmére, Szkicsák is javított mások sérelmére, a nemzetiségi képviselő urak pedig minden be­szédüket megkorrigálják, belőlük mondatokat hagy­nak ki. Tehát áll mit mondtam, és a vissza­utasításnak helye nincs. A másik az, hogy a biráló-bizottság jelentése nem fedi a valódi tényállást. Bocsánatot kérek, Návay Lajos t. alelnök ur az előbb eléggé meg­magyarázta, hogy mi az : csempészni, és mi az : valamit felolvasni, tehát grammatikai magya­rázatokba bocsátkozni bennem ezúttal hajlan­dóság nincs. Maniu t. képviselő ur pedig csavarint, a mennyiben jogi kérdéssé szeretné tenni azt, a mi nem jogi kérdés, hanem a tisztesség kérdése. Mert, engedelmet kérek, ha valamit elmor­mogok és azt nem hallja itt sem gyorsíró, sem napló­biráló, a ki a szónok közvetlen közelében ül, akkor én azt felolvasottnak nem tekinthetem és akkor, mikor a képviselő külön megjelenik a gyorsiro­dában és kéri annak a naplóba való felvételét, az határozott csempészés. Tisztelettel kérem a bizottság jelentésének tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a napló­biráló-bizottság jelentését helyeslőleg tudomásul venni, szemben a Miháli Tivadar képviselő ur által beadott elleninditványnyal ? (Zaj.) Buzáth Ferencz: A kérdés feltevéséhez és a házszabályok 193. szakaszához kérek szót. Elnök : Most csakis a kérdés feltevéséhez lehet szólni, a házszabályokra hivatkozni a szavazás után lesz módja a képviselő urnak. Szavazás közben, mikor a kérdés feltevéséről van szó, csakis ehhez lehet szólni. A kérdés feltevéséhez kivan

Next

/
Thumbnails
Contents