Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-135

lS5. országos ülés 1907 április 9-én, kedden. 121 Pop Cs. István: Nemcsak a magam adatait mondom, mert még azt mondhatnák, hogy ellenőrizhetetlen dolgokat mondok, olyan történelmi dolgokat, a melyek talán meg sem történtek. De véletlenségből, kezembe került a ISTeue Freie Presse utján gróf Andrássy Gyulának egy czikke. Szívleljék meg akkor, a mikor unos-untalan azt mondják, hogy mi vagyunk a haza ellenségei és hogy nem mi ellenünk kell körülbástyázniok önöknek az alkotmányt, szivleljék meg ezeket a szavakat, a melyeket gr. Andrássy Gyula 1905. évi január 12-én mondott, még abban az időben, mikor senki sem tudta, hogy a szabadelvű párt kisebbségbe jut a választásoknál, abban az időben, mikor nem a darabont-kormány, hanem gr. Tisza István volt a kormányon. Én ezt a levelet rövid kiadásban olvastam magyarul is. Klasszikusan van szerkesztve, igen fájlalom, hogy csak németül van meg, ezért rossz magyar fordításban fogom ismertetni. Zakariás János: Ez nem tartozik a javaslathoz. Elnök: Csendet kérek ! Pop Cs. István: Én nem szoktam senki türelmével visszaélni, még kevésbbé a t. ház türelmével, de fontosnak tartom, hogy tudják önök, hogy nem mi vagyunk az ellenségek, ha akarják tudni, és tudják azt, hogy ha önök csakugyan az őszinte megegyezést akarják, minket mindig, éjnek idején is, erre késznek találnak. (Mozgás.) Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék most a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz közeledni. Mert mindazok az igen érdekes dolgok, a miket érdekesen adott elő, egyáltalában nincsenek összefüggésben ezzel a javaslattal. Én vártam, hogy a képviselő ur mikor és milyen formában fogja összeköttetésbe hozni szavait a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal. De mivel azt látom, hogy ezt egyáltalában nem szándékozik tenni, hanem egészen más tárgyról beszél, mint a mely napirenden van, kérnem kell, hogy a napirenden lévő tárgyhoz szóljon. (Helyeslés.) Pop Cs. István: Ezen levél tartalma (Egy hang balfelöl: Nem vagyunk rá kíváncsiak!) — nem is olvasom fel — összefüggésben van épen ezzel a váddal. Ebben elmondatik az, hogy a magyarnak ellensége a magyar ós hogy az alkotmány kapuit magyarok ellen kell megvédeni. Ez a levél azt mondja, akkor, mikor gróf Tisza István volt a kormányon, hogy az elvakultság mely vezeti az államférfiakat a haza megrontására. Hogy mit mondott gróf Andrássy Gyula a darabont-kormányról, azt önök jobban tudják. Hogy miért ragaszkodunk mi régi intézményeinkhez és miért látjuk törvényben biztosított jogainkat ezen törvényjavaslat által megtámadva, bő alkalmam fog nyílni annak kimutatására. EÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. VIII. KÖTET. A legszorosabb összefüggésben van ez a törvényjavaslat nemcsak az autonómia kérdésével, nemcsak a nemzetiségi törvénynyel, hanem az eddig megalkotott összes népiskolai és egyéb törvényekkel is. Mikor 1867-ben és 1868-ban arról volt szó, hogy Erdély unióját törvénybe iktattassák Magyarországon, akkor nagyon természetes, hogy azoknak a nemzetiségeknek és elsősorban nekünk románoknak roppant nagy aggályaink voltak, és nem kisebb emberek, mint Deák Ferencz és Eötvös József jöttek és megnyugtatták a népeket, hogy ezen unió által sem nyelvi, sem nemzetiségi, sem vallási, sem iskolai tekintetben semmi csorbulást szenvedni nem fognak. Azok a biztató szavak ezek voltak : a nemzetiségek né szomorkodjanak az unió miatt, mert intézményes törvényekkel gondoskodni fogunk arról, hogy ugy egyéni, mint nemzetiségi és vallási szabadságuk törvények által biztosittassék; ne szomorkodjanak, mert ott van az iskola és e tekintetben olyan széles autonómiát adunk, hogy csak éljenek vele, mert kifejthetik egész nemzeti életüket háborítatlanul. (Ugy van! a középen.) T. képviselőház! Mit mondott e tekintetben Deák Ferencz ? Tudom könyv nélkül is, ha nem is nézek jegyzeteim után, mert imaszerűen megtanultam; azért akartam csak idézni, hogy meggyőződjenek, mit mondott szórói-szóra. Azt mondotta, a mit önök oly gyakran rossz néven vesznek, hogy itt nemzetnek mondjuk magunkat: ne féltsék a románok nemzeti jogaikat, mert azokat törvényesen biztosítani fogjuk. Ezt mondotta szórói-szóra, Tehát megengedik, hogy akkor, midőn az előadói székből, miniszteri kijelentésekből az a vád hangzik fel, hogy mi nem annyira egyházi és vallási, hanem inkább nemzetiségi jogainkat féltjük, kijelentsük, hogy e tekintetben nagyon igazuk van, azt féltjük, nemzetiségünket, mert az ép oly szent, ép oly drága nekünk, mint önöknek. T. képviselőház! Bátor vagyok valamit idézni a képviselőház mélyen t. elnökének szavaiból. A midőn az állami népiskolák törvényjavaslata tárgyaltatott és szóba hoztam az autonómia kérdését, akkor azt méltóztatott mondani: ez nem tartozik a tárgyhoz, mert ennek a kérdésnek megvitatása a másik javaslatnál, t. i. a nem állami, felekezeti iskolákról szóló törvényjavaslatnál van helyén. Én ezen törvényjavaslattal az autonómiát sarkköveiből teljesen kiforgatva látom. Azért voltam bátor mondani, nem negédességből, nem azért, hogy önöket mulattassam, vagy ezt az ülést teljesen kibeszéljem, hanem azért, hogy ha tényleg figyelemmel kisérik előadásom fonalát, belássák, hogy igazam van. T. képviselőház! A hitfelekezetek autonómiájának egyik sarkalatos pontja az iskola16