Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-134

102 13í, országos ülés 1907 április 8-án, hétfőn. kos. Bebizonyított tény és természeti törvény, hogy az alkoholista szülőknek gyöngébb tehet­ségű gyermekeik vannak. Ilyen községek isko­láiban az összes gyermekeknek 80%-a a köze­pesen alul álló tehetségű és csak 20°/o-a olyan, a melynek normális a tehetsége. A haragos szolgabíró vagy tanfelügyelő a tanítás ered­ménytelenségéért aztán felelősségre vonhatja a tanítót, legyen bár az a legsovinisztább kálvinista magyar is, mint mondottam. Kérdem, t. ház, vájjon felelőssé lehet-e tenni egy tanítót a szülők vétkeért? (Mozgás.) Mert a szülők vétke az oka annak, hogy az illető osztály nem felel meg teljesen annak az intencziónak, a mit ez a törvény megkíván. Simkó József: Minden egyes esetet meg kell vizsgálni. Vajda Sándor: Simkó t. képviselőtársam azt mondja, hogy minden esetet meg kell vizs­gálni, el kell bírálni. Ez, t. ház, igen nehéz, hogy ne mondjam: szinte kivihetetlen dolog. Hiszen annak a tanfelügyelőnek úgyszólván arra sincs ideje, hogy minden iskolát meglátogasson, még kevésbbé arra, hogy egyenként vizsgálja a gyermekeket. Simkó József: Ezt nem mondottam! Vajda Sándor: De arra sincs ideje, hogy az egész osztályt megvizsgálja. (Mozgás.) Erre nem vállalkozik egy szolgabíró, egy tanfelügyelő sem, mert ezeknek is van más dolguk, sem­hogy azt vizsgálják, vájjon megfelel-e a tanítás az előirt mértéknek. T. ház! Mint az előbb felhozott példából kitűnik, a törvényjavaslatnak ez az intencziója igen sikeresen kihasználható olyan esetekben, mikor egy tanítót valahonnan ki akarnak túrni, (Zaj.) Elnök: Osendet kérek. Ugron Gábor: Hangosabban beszéljen, mert nem hallunk semmit! A gyorsírók sem tud­nak írni. Vajda Sándor: Azt mondja továbbá a 22. §., hogy fegyelmi vétséget követ el a tanító, ha államellenes irányt követ, és hogy államellenes iránynak tekintendő minden cselekedet, a mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása . . . Elnök: Kérem a képviselő urat, szíves­kedjék egy kissé hangosabban beszélni, mert bár a legnagyobb csend van az egész házban, egy szavát sem hallom. Ugron Gábor: Jöjjön előbbre! (Halljuk! Sálijuk !) Vajda Sándor: Felsorolja a szakasz, hogy mi tekintendő államellenes iránynak. Nagyon kérem az igen t. vallás- és köz­oktatásügyi miniszter urat, szíveskedjék ehhez a ponthoz hozzátoldani még egyet, a melyben tüzetesebben meg legyen határozva, hogy pl. mi az a nemzeti jelleg, mert olyan pont, a melyben ez ki volna fejtve, eddigelé még nincs a törvényjavaslatban. (Mozgás.) Azt sem értem, hogy mi az az »állam különállása «. Nagyon lekötelezne Simkó t. képviselőtársam vagy bárki más, ha ezt nekem megmagyarázná. (Zaj.) Mert az alkotmánypárt és az Andrássy-párt leginkább vét ez ellen. A különállást nem hogy elismernék, hanem tényleg nem is létezik, de nem is követelik, csak a Kossuth-párt követeli mindez ideig. (Mozgás a középen. Felkiáltások: Ok felfüggesztették!) Ha most a tanító az alkotmányj^árthoz, vagy a népj:)ái'thoz fog tar­tozni, azt mondja majd, nem vagyok kossuthista, és nem lévén kossuthista, nem is ismeri el Magyarország különállását Ausztriától. Mert hiszen közös monarchia vagyunk, a mely sem nem perszonál unió, sem nem reálunió, hanem valami mixtum compositum a kettő közt, a különállás tehát, a melyről a 22. §. álmodozik, tényleg jogi viszonyaink közt nem létezik. Miért követelik tehát tőlem — kérdezheti a tanitó — hogy elismerjek olyat, a mi nem létezik, hogy kossuthistává avattassam e para­grafus által, pedig alkotmánypárti, néppárti vagy nemzetiségi párti vagyok ? Nem furcsa ez ? (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon.) Akkor tessék csak kossuthistává lenni. (Felkiáltások a közepén.' Tessék megcsinálni a különállást!) Nagyon sajnálom, de ismét kénytelen vagyok felhívni a t. ház figyelmét egy körülményre, a melyről már egyszer, épen két hét előtt, szó­lottam. A 22. §. d) pontja ugyanis azt mondja, hogy »vétséget követ el a tanitó, ha hitfeleke­zetek vagy egyes társadalmi osztályok ellen, úgyszintén ha a tulajdon vagy a házasság jog­intézménye ellen izgat, vagy ha a törvény elle­nére magán- vagy köztulajdon felosztásával amit, vagy növendékei vallását sértő nyilatkozatot tesz.« T. ház! Ez a d) pont nem egyéb, mint a büntetőtörvónykönyv 172. §-ának rossz kivo­nata, rossz kivonata azért, mert ki van hagyva mala fides-szel a »nemzetiségek« kifejezés, hogy tehát a jövőben megadatik törvényesen a jog a községi elemi népiskola tanítójának, hogy igenis a nemzetiségek ellen izgathat, szidhatja őket, mert ki vannak hagyva e paragrafusból. (Mozgás.) Simkó József (közbeszól). Vajda Sándor: Ha a t. képviselő ur ezt nem helyesli, akkor szíveskedjék majd a részle­tes vita során mint Kossuth-párti ember indít­ványt tenni, hogy a nemzetiségi szót vegyék be, akkor aztán meglátjuk, hogyan leszünk vele. Annyi bizonyos, hogy nagyon súlyos ez a para­grafus a tanítókra nézve. Súlyos a helyzet az egyes »társadalmí osz­tályok« kifejezése folytán is. Mondjuk pl, hogy van egy képviselőválasztás, a hol a néppárt akar egy kerületet elhódítani a szocziálistáktól. vagy

Next

/
Thumbnails
Contents