Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-130

390 130. országos ülés 1907 márczius 19-én, kedden. hogy a kisiparosok hiteligényeit is lehetőleg elégítse ki és ebből a szempontból azt kérik, hogy a kormány szólítsa fel a magyar-osztrák bankot, hogy minden egyes bankfiók területére bizonyos összeget kontingentáljon a kisiparosok részére, továbbá addig is, inig a magyar közérdek érdekeinek megfelelőleg a jelenleg dívó hitelbírálat szükségszerűen módosittatik, a kisiparosok hiteligényeinek megbirálására, a hitelnyújtás lehető igazságos eszközlése szempontjából az illető bankfiók területén lakó összes iparosok közül abiráló-szervezetbe e czélból külön biráló-bizottságot válaszszon be. T. ház! A kérvényi bizottság abból az álláspontból indult ki, hogy kivánatosnak tartja mielőbb az önálló magyar banknak felállítását és ezért nem tartotta indokoltnak a kormánytól olyan intézkedések felállítását kérni, a melyek egy következő bankegyezmény alkalmából volnának csak hatályosan a magyar-osztrák Ijankkal szemben kiköthetek. E helyett azonban, minthogy a kérvényi bizottság is fontos érdeknek tartja azt, hogy a kisiparosok hiteligényeinek kielégítéséről gondoskodás történjék, javasolja, hogy a kérvény kiadandó a kormánynak azzal, hogy a kisiparosok hiteligényeinek megfelelő módon való kielégítéséről gondoskodjék. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Darányi Ferencz jegyző (olvassa): A kisiparosok Sopronban tartott kerületi értekezlete az önálló iparosmesterek nyugdíjügyének törvényhozási rendezését kéri. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó: T. ház! A kisiparosoknak Sopronban tartott értekezlete azt is kérte, hogy a kisiparosok nyugdíjügyét az állam rendezze. Ez oly kérés, a mely minden társadalmi osztály által felállítható volna ilyenformán ; hiszen akkor minden társadalmi osztálynak a nyugdíjügye — nem a hivatalnoki osztálynak, hanem a kereső társadalmi osztályoknak nyugdíjügye — törvényhozási utón volna rendezendő. Ebben a formában, a mint a kérvény azt előterjeszti, ez a kérés tárgyalás alapjául nem szolgálhat és azért a kérvényi bizottság azt nem pártolja, hanem egyszerű tudomásul vétellel a kormánynak kiadatni javasolja. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Darányi Ferencz jegyző (olvassa).- »Hont vármegye, Szolnok-Doboka vármegye, Győr vármegye, Esztergom vármegye, Abauj-Torna vármegye, Trencsén vármegye, Szilágy vármegye, Fejér vármegye, Pozsony vármegye, Máramaros vármegye, Turócz vármegye, Gömör-Kishont vármegye, Zólyom vármegye, Torontál vármegye, Baranya vármegye, Árva vármegye, Bars vármegye, Komárom vármegye, Csongrád és Szatmárnémeti sz. kir. város a tűzrendészetnek törvényhozási utón való szabályozását kérik.« Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó : T. ház ! A vármegyék és városok arra való tekintettel, hogy a tűzrendészetnek mai szervezete, a mely szerint tehát az önkéntes tűzoltói intézményre hárul a feladat, hogy tűzveszély esetén segélyt nyújtson, nem felel meg mindenben a követelményeknek, azért azt kérik, hogy a tűzrendészet lehetőleg egységesen és államilag szabályoztassék. A kérvényekben figyelemreméltó javaslatok foglaltatnak és a kérdés tényleg megérdemli a vele való tüzetes foglalkozást és azért a kérvényi bizottság javasolja, hogy e kérvények pártolólag adassanak ki a kormánynak. Elnök : Ha szólni senki sem láván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a kérvényi bizottság javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Következik a kérvények 26. sorjegyzéke (írom. 430). Darányi Ferencz jegyző (olvassa): Maros-Torda vármegye kérvénye a székely vasutak fejlesztése iránt. WloskovitZ Iván előadó : Igen fontos nemzetgazdasági és talán még fontosabb nemzeti politikai érdekek szólnak, a mellett, hogy ez a kérvény pártolással adassék ki a m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnak. Kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! A székely vasutak ügyében az előadó ur javaslatához hozzájárulok, de meg kell azt még egy pár gondolattal toldanom. T. i. az oly régóta húzódó székely vasutak ügye oly fontos nemzeti érdeket képez, hogy lehetetlen azon ily röviden túlesni. A székelység vasúti érdekeit az előző kormányok igen nagy mértékben elhanyagolták az által, hogy csak a szászoknak és a nemzetiségi vidékeknek juttattak vasutat és igy a székelység közgazdasági forgalma a nemzetiségi vidékek forgalmába kapcsolódott bele. így a brassó—nagyszebeni vonalon a községek fejlődtek, az ingatlanok értéke emelkedett, a székely vármegyék azonban közgazdaságilag visszahanyatlottak. Már most a székelység ez ellen igen sokszor felszólalt, u. n. székely akcziót indított, kongresszuson állapította meg kívánságait, de mindennek daczára az igazi székely vasútnak, a tranzverzális vasútnak kérdése irott malaszt maradt. A székely körvasuttal, a mely most épült, illetve befejezés alatt áll, a székelység vasúti ügyei nincsenek megoldva. A székelységnek szüksége van olyan vasútra, a mely városait, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Sepsiszentgyörgyöt, Székelyudvarhelyt egy vonalba fűzi össze. Igen szép tervek vannak ebben az irányban. Ezen vasutak lehetségessé teszik azt, hogy a székelység egymással is érintkezhessek, hogy termelését kihasználja, és hogy ezzel a vonallal Magyarország összeköttetésbe jusson a Feketetengerrel, s a Kossuth Ferencz által a magyar