Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-130

390 130. országos ülés 1907 márczius 19-én, kedden. hogy a kisiparosok hiteligényeit is lehetőleg elé­gítse ki és ebből a szempontból azt kérik, hogy a kormány szólítsa fel a magyar-osztrák bankot, hogy minden egyes bankfiók területére bizonyos összeget kontingentáljon a kisiparosok részére, továbbá addig is, inig a magyar közérdek érdekei­nek megfelelőleg a jelenleg dívó hitelbírálat szük­ségszerűen módosittatik, a kisiparosok hiteligényei­nek megbirálására, a hitelnyújtás lehető igazságos eszközlése szempontjából az illető bankfiók terü­letén lakó összes iparosok közül abiráló-szervezetbe e czélból külön biráló-bizottságot válaszszon be. T. ház! A kérvényi bizottság abból az állás­pontból indult ki, hogy kivánatosnak tartja mi­előbb az önálló magyar banknak felállítását és ezért nem tartotta indokoltnak a kormánytól olyan intézkedések felállítását kérni, a melyek egy követ­kező bankegyezmény alkalmából volnának csak hatályosan a magyar-osztrák Ijankkal szemben kiköthetek. E helyett azonban, minthogy a kér­vényi bizottság is fontos érdeknek tartja azt, hogy a kisiparosok hiteligényeinek kielégítéséről gon­doskodás történjék, javasolja, hogy a kérvény ki­adandó a kormánynak azzal, hogy a kisiparosok hiteligényeinek megfelelő módon való kielégítésé­ről gondoskodjék. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javas­latát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Darányi Ferencz jegyző (olvassa): A kis­iparosok Sopronban tartott kerületi értekezlete az önálló iparosmesterek nyugdíjügyének törvény­hozási rendezését kéri. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó: T. ház! A kisiparo­soknak Sopronban tartott értekezlete azt is kérte, hogy a kisiparosok nyugdíjügyét az állam ren­dezze. Ez oly kérés, a mely minden társadalmi osztály által felállítható volna ilyenformán ; hiszen akkor minden társadalmi osztálynak a nyugdíj­ügye — nem a hivatalnoki osztálynak, hanem a kereső társadalmi osztályoknak nyugdíjügye — törvényhozási utón volna rendezendő. Ebben a formában, a mint a kérvény azt előterjeszti, ez a kérés tárgyalás alapjául nem szolgálhat és azért a kérvényi bizottság azt nem pártolja, hanem egyszerű tudomásul vétellel a kormánynak kiadatni javasolja. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Darányi Ferencz jegyző (olvassa).- »Hont vár­megye, Szolnok-Doboka vármegye, Győr vár­megye, Esztergom vármegye, Abauj-Torna vár­megye, Trencsén vármegye, Szilágy vármegye, Fejér vármegye, Pozsony vármegye, Máramaros vármegye, Turócz vármegye, Gömör-Kishont vár­megye, Zólyom vármegye, Torontál vármegye, Baranya vármegye, Árva vármegye, Bars vár­megye, Komárom vármegye, Csongrád és Szatmár­németi sz. kir. város a tűzrendészetnek törvény­hozási utón való szabályozását kérik.« Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó : T. ház ! A vármegyék és városok arra való tekintettel, hogy a tűzrendé­szetnek mai szervezete, a mely szerint tehát az ön­kéntes tűzoltói intézményre hárul a feladat, hogy tűzveszély esetén segélyt nyújtson, nem felel meg mindenben a követelményeknek, azért azt kérik, hogy a tűzrendészet lehetőleg egységesen és álla­milag szabályoztassék. A kérvényekben figyelemre­méltó javaslatok foglaltatnak és a kérdés tényleg megérdemli a vele való tüzetes foglalkozást és azért a kérvényi bizottság javasolja, hogy e kér­vények pártolólag adassanak ki a kormánynak. Elnök : Ha szólni senki sem láván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a kérvényi bizottság javaslatát elfoga­dottnak jelentem ki. Következik a kérvények 26. sorjegyzéke (írom. 430). Darányi Ferencz jegyző (olvassa): Maros-Torda vármegye kérvénye a székely vasutak fejlesztése iránt. WloskovitZ Iván előadó : Igen fontos nemzet­gazdasági és talán még fontosabb nemzeti politikai érdekek szólnak, a mellett, hogy ez a kérvény pár­tolással adassék ki a m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnak. Kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! A székely vasutak ügyében az előadó ur javaslatához hoz­zájárulok, de meg kell azt még egy pár gondolattal toldanom. T. i. az oly régóta húzódó székely vas­utak ügye oly fontos nemzeti érdeket képez, hogy lehetetlen azon ily röviden túlesni. A székelység vasúti érdekeit az előző kormányok igen nagy mértékben elhanyagolták az által, hogy csak a szászoknak és a nemzetiségi vidékeknek juttat­tak vasutat és igy a székelység közgazdasági forgalma a nemzetiségi vidékek forgalmába kap­csolódott bele. így a brassó—nagyszebeni vonalon a községek fejlődtek, az ingatlanok értéke emel­kedett, a székely vármegyék azonban közgazda­ságilag visszahanyatlottak. Már most a székelység ez ellen igen sokszor felszólalt, u. n. székely ak­cziót indított, kongresszuson állapította meg kí­vánságait, de mindennek daczára az igazi székely vasútnak, a tranzverzális vasútnak kérdése irott malaszt maradt. A székely körvasuttal, a mely most épült, illetve befejezés alatt áll, a székely­ség vasúti ügyei nincsenek megoldva. A székely­ségnek szüksége van olyan vasútra, a mely váro­sait, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Sepsiszent­györgyöt, Székelyudvarhelyt egy vonalba fűzi össze. Igen szép tervek vannak ebben az irányban. Ezen vasutak lehetségessé teszik azt, hogy a szé­kelység egymással is érintkezhessek, hogy ter­melését kihasználja, és hogy ezzel a vonallal Magyarország összeköttetésbe jusson a Fekete­tengerrel, s a Kossuth Ferencz által a magyar

Next

/
Thumbnails
Contents