Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-130

130. országos ülés 1907 márczius 19-én, kedden. 391 kereskedelem czéljaira predesztinált kikötővel, Konstanzával. Ha, t. ház, a kormány meg tudta oldani a balatoni vasút kérdését, pedig a balatoni vasút kevésbbé fontos, akkor a székelység közgazdasági, nemzeti ügye tekintetében sokkal fontosabb ezt a nagy és nehéz vasúti kérdést, a mely igaz, több költségbe kerül, mint a balatoni vasút, is meg­oldásra kell tudni vinni. Ha mi Erdélyt, a székely­séget mint az erdélyi magyarság egyik oszlopát a magyarság nagy és hatalmas erejével nem támo­gatjuk, akkor ne csodálkozzunk, hogy a nemzeti­ségi képviselő urak elhatalmasodnak. A magyar­ság nagy kérdéseit, t. ház, nemcsak a tanügy terén, sőt elsősorban nem is ott, hanem közgazdasági téren kell elősegíteni az által, hogy ha a magyarság nagy empóriumát a közgazdasági élet elsőrendű tűzhelyévé teszszük, megerősítjük, a mi által ott a lakosság is nemcsak vagyonilag, de számban is hatalmasan fellendül és a székelység nem lesz kény­telen Romániába menni kenyeret keresni, hanem a négy székely vármegye maga is el fogja tarthatni lakosságát. A magam részéről nem tudom eléggé ajánlani ezt a kérdést a t. háznak és a t. kormánynak figyelmébe azzal a kéréssel, méltóztassék a mutat­kozó jóindulatot a véleményezés határaiból végre már kivenni és a megoldás felé vinni. (Helyeslés.) Darányi Ferencz jegyző: Bedőházi János! Bedőházi János: T. képviselőház ! A székely körvasutról, ha jól emlékszem, az 1894: VII. vagy VI. t.-cz. rendelkezik, a mely annak minél rövidebb idő alatt való kiépítését határozta el. Ennek a körvasutnak kiépítésével tulaj donképen a székelység igényei, ha nem is teljesen, de nagy mér­tékben ki volnának elégítve, mert hiszen itt arról van szó, hogy a gyimesi összeköttetés által a keres­kedelemnek a Fekete-tengerhez való hozzájutását, ezen az utón való lebonyolítását elősegítsük. A mi az u. n. transzverzáhs vasutat illeti, erről szerintem előre beszélni sem lehet, olyan ellen­tétesek a vélemények a tekintetben, hogy milyen irányban vezettessék. A dolog ugy áll, hogy Kolozs­vártól Marosvásárhelyig és Marosvásárhelyen ke­resztül a Székelyföldig terveztek bizonyos tranz­verzális vonalat, de Kolozsvár és Marosvásárhely között, az u. n. Mezőségen keresztül alig valamivel lenne rövidebb az összeköttetés, (Igaz ! ügy van !) mint ha a most fennálló és létező vonalat esetleg Gyéres állomás és Marosludas között megrövidí­tenék és direkte összekötnék. Egyáltalában egy tranzverzális vasútnak értéke nagyon hipotetikus. A fődolog az volna, hogy egyszer már a gyimesi összeköttetés a maga egészében meglegyen, mert akkor ennek a vonalnak kiépítésével a közlekedés Kelet felé tetemesen meg volna rövidítve. A bizottsági javaslathoz teljes mértékben hozzájárulok, s csak azon óhajtásomat kívánom hangsúlyozni, hogy ez a vonal, a mely már épités alatt áll különben is, de a melynek egy részlete még nincs kiépítve Déda és Gyergyószentmikló­son át Ditró felett, minél rövidebb idő alatt épít­tessék ki, mert a főszükség az volna, hogy ez meg­legyen. A többi vonalakról, a miket előttem szóló t. képviselő ur említett, a mennyiben még meg­állapodás sem jött létre, beszélni kissé korai. Darányi Ferencz jegyző: Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos: T. ház ! A székely vasutak kérdése lévén napirenden, méltóztassék megen­gedni, hogy egész röviden magam is hozzászól­hassak e kérdéshez és kijelentsem, hogy nézetem szerint sokkal egyszerűbb lett volna az átmeneti kormányok idejében sürgetni a székely körvasút kiépítésének teljes befejezését, mint a mostani kormány alatt, a mely e kérdésben a legteljesebb jóindulatot tanúsítja.­A kik érdeklődnek a székely vasutak iránt, tudják, hogy a mátéfalva—gyergyószentmiklósi vonal épülőfélben van, s még ebben az esztendőben megnyílik ; azonban Dédától Gyergyószentmiklósig, a mi az előbbi vonalnak befejezése, még nincs ki­építve a vonal, értesülésem szerint azonban még ebben az esztendőben pályázat utján ennek kiépí­tése is ki fog adatni, s két év elmultával ez a vonal is átadható lesz a forgalomnak. (Helyeslés.) A mi már most a tranzverzális vasutat illeti, magam is elismerem, hogy ez nagyon megkönnyí­tené forgalmunkatKelet felé. Ilyen értelemben több­ször felszólaltam én is, nem ugyan itt a házban, hanem a közlekedési bizottságban, a hol a legilleté­kesebb tényezők részéről a kereskedelemügyi miniszter ur képviseletében ott jelen volt Szterényi államtitkár ur kijelentette, hogy mihelyt ezen vasút­építés befejeztetik, t. i. a déda—gyergyószentmik­lósi vasút építése, mihelyt ez végleg elkészül, fontolóra veszik ennek mikénti kiépítését. Ezt a sz-ékely kongresszusokon Borszéky Soma, egy igen érdemes székely tudós és kitűnő férfiú, gyakran felvetette, és minden alkalommal az ottani kon­gresszusokon fejtegette. Ugy látszik azonban, hogy az ő tervezetei nem felelnek meg teljesen annak az irányzatnak, a melyet a minisztérium eddigelé magáénak vallott. Csak egy dolgot sajnálok, hogy az azelőtt fel­szólalt t. képviselőtársam szembe állította a székely vasutat a balatoni vasúttal, holott tudjuk, hogy mindkettő az illető vidékeknek 30—40 éves, régi óhajtása és a balatoni vasút építése is hazafias, tiszteletreméltó dolog volt. Ennyit kívántam meg­jegyezni. Lengyel Zoltán : Félreértett szavaim czimén kérek szót. Nem szeretném, ha ebben a kérdésben az előttem szóló t. képviselő urak ugy értelmez­hették volna szavaimat, mint hogy ha én pl. a balatoni vasutat szembe állítanám a székely vas­úttal. Nem szembe állítottam, hanem mellé állí­tottam. Ha a balatoni vasút sürgős volt és szük­ség van rá, akkor a székely tranzverzális vasútra még nagyobb szükség van, akkor az még nagyobb nemzeti érdek, még elsőbbrangu szükség és igen csodálkozom, hogy ezt a t. képviselő úrral szem­ben nekem kell ezt itt hangsúlyoznom és hogy a t. képviselő ur a balatoni vasutat védi a székely vasúttal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents