Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-130

130. országos ülés 1907 márczius 19-én, kedden. 389 város a kóborló csavargók megfékezése czéljából törvényhozási intézkedéseket sürgetnek és kérik, Hogy a csavargásért közigazgatásilag elitéltek közérdekű munkák végzésére kényszeríttessenek. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó: T. ház! A kóborczigányokhoz hasonlóan az u. n. szegény kóborlók, armer reisenderek is veszélyeztetik a közbiztonságot és a közegészségügyet. Ezekkel szemben is törvényhozási rendelkezéseket sürgetnek a törvényhatóságok és városok. A kérvényi bizottság ugyanazokból az indokokból, a minőket az előbbi kérvényeknél felhoztam, javasolja, hogy e kérvények is adassanak ki a kormánynak azzal, hogy a ház kívánatosnak tartja a megátalkodott csavargók részére dologházak felállítását, melybe a csavargók rendes birói Ítélettel internáltatnának. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatnak-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Darányi Ferencz jegyző (olvassa) : A m. kir. államvasutak alkalmazottai; a Pozsony sz. kir. városban 1904. évi április 22-én tartott polgárgyűlés ; a Máv. alkalmazottai fizetésének rendezése és szolgálati pragmatika alkotása tárgyában. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó : T. ház ! E kérvények közvetlenül az 1904. április havában rendezett vasúti sztrájk előtt adattak be, s magukban foglalják a magyar állam vasúti alkalmazottaknak azon időben felállított követeléseit. Azóta fejlődött ez az ügy, és már részben túlhaladott álláspontot képviselnek e kérvények. Köztudomású, hogy a kereskedelemügyi kormány most foglalkozik épen a magyar áUamvasúti alkalmazottak pragmatikájának és fizetésrendezésének ügyével, ebben a tárgyban tanácskozások folynak az összes érdekeltek bevonásával, és igy a kérdés napirenden van. Egy lehet csak, a mit a kérvényi bizottság javasol, a mi ezúttal még hozzáadható és talán indokolt is volna : az ugyanis, hogy a törvényjavaslatnak folyamatban levő előkészítése, a rendezés, lehetőleg sürgősen eszközöltessék. (Helyeslés.) Ezek előrebocsátása után javaslom a kérvényi bizottság nevében a következő indítvány elfogadását (olvassa) : »Minthogy a kereskedelemügyi kormány a fizetésrendezés és szolgálati pragmatika ügyében most tárgyal, e kérvények kiadandók a kereskedelemügyi minisztériumnak.« Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Távol legyen tőlem, hogy ezen régi kérvényekkel kapcsolatosan az egész vasúti fizetésrendezés kérdését itt ez alkalommal szóba hozzam és a t. ház előtt a kérdést fejtegessem, mindazonáltal, tekintettel arra, hogy e kérdésekkel, a melyek kapcsolatban állanak azokkal a kérvényekkel, a melyeket a t. előadó ur épen most ismertetett, tekintettel arra, hogy e kérdésekkel azok a pártok, a melyek ma e képviselőház többségét alkotják, annak idején nemcsak foglalkoztak, hanem e kérvények tartalmával szemben annak idején állást is foglaltak, kötelességemnek tartom egészen röviden emlékezetébe hozni a t. háznak azt, hogy 1904-ben ugy a Kossuth Ferencz elnöklete alatt álló akkori függetlenségi és 48-as párt, mint az akkori Ugron-párt, a nemzeti párt és a néppárt akkoriban állást foglaltak a mellett, (Igaz! Ugy van!) hogy az e kérvényekben foglaltakat az államvasuti személyzet részére igenis minden tőle telhető erővel szorgalmazni és kieszközölni fogja. Akkor e pártok együttvéve ellenzéket és kisebbséget képeztek. Ma mint többség vagyunk itt és én azt hiszem, mindnyájan, a kik ma többségben vagyunk, álljuk azt, (igaz ! Ugy van !) hogy a mit mint ellenzék Ígértünk, azt. mint többség a törvényhozásban igenis, megvalósítani akarjuk, megvalósítani tudjuk, megvalósítani fogjuk. (Igaz ! Ugy van I) Ezt kijelentem, t. ház, annál is inkább kötelességem, hogy ezzel a kormány és elsősorban az igen t. pénzügyminiszter ur emlékeztettessék álláspontunkra azzal, hogy akkor, a mikor nemcsak a vasutasok fizetésrendezését, hanem jogaiknak rendezését is törvényhozási tárgyalásra előkészítik, akkor méltóztassanak az első marge-ot, limitet, határvonalat mindkét irányban figyelembe venni, mert ha kevesebbel jönnének, mint a mennyit mi 1904-ben pénzben és jogokban megígértünk, abban az esetben akkor is, ma is elfoglalt álláspontunknál fogva ahhoz hozzá nem járulhatnánk. (Helyeslés balfelől.) A munkásokról pedig szintén ezenfelül gondoskodni kell. Még csak azt kívánom hozzátenni, hogy én kérve kérem, nem elsősorban a kereskedelemügyi miniszter urat, — mert tudom, hogy ő igen erélyesen kívánja ezt az ügyet végleges megoldásra juttatni, — hanem kérem elsősorban a pénzügyminiszter urat, utasítsa közegeit, hogy a most folyó tárgyalások során juttassák oly helyzetbe az ügyet, hogy a tárgyalások a fizetésrendezésre vonatkozólag mielőbb befejeztessenek és lehetőleg a húsvéti szünet után az illető törvényjavaslatok a ház elé kerüljenek. (Helyeslés.) T. ház ! Én tudom, hogy mit beszélek, tudom, hogy periculum in mora oly nagy kérdésnél, egy pár millió miatt ne méltóztassanak itt, hogy ugy mondjam, krajczároskodni. A bizottság javaslatát elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Darányi Ferencz jegyző (olvassa): A kisiparosok Sopronban tartott kerületi értekezlete a kisiparosok hitelügyeinek törvényhozási rendezését kéri. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó : T. ház ! A kisiparosok ebben a kérdésben azt az érdekes kérdést vetik fel, hogy a magyar-osztrák bank köteleztessék arra,