Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-116
30 116. országos ülés 1907 február 25-én, hétfőn. másik panasz is, a melyet Lengyel Zoltán t. képviselő ur jónak látott a házban ugyanakkor előterjeszteni, a mely ebben a naplóban csak ugy pedzve van, de a hiteles jegyzőkönyv szerint, a mely ehhez van csatolva, az állíttatik, hogy még azt is panaszolta Lengyel Zoltán és pedig a mentelmi bizottság terhére, a mentelmi bizottság ellen, hogy midőn ő a mentelmi bizottságnál személyesen megjelent, s előterjesztette azt a kivánságát, hogy a biróságilag kihallgatott két tanúnak vallomásáról szóló jegyzőkönyvek néki felolvastassanak, a mentelmi bizottság ezt, szerinte jogtalanul, megtagadta és ez által mentelmi joga megsértetett. (Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk!) így van a jegyzőkönyvben, a mely hiteles alakban közöltetett. T. képviselőház ! Első tekintetre ugy látszik, hogy a két bejelentett eset közül csak az egyik és pedig valószínűleg csak a naplóban foglalt bejelentés utasíttatott a mentelmi bizottsághoz. Legalább a jelentés csak azzal az egy esettel foglalkozik, holott talán felesleges is bizonyítani, hogy akármennyire alaptalannak is látszik ez a másik bejelentés, azzal a bizottságnak, mindenesetre pedig a háznak érdemileg foglalkozni elodázhatatlan kötelességét képezi. Ennek daczára a mentelmi jelentésben, a melyet a t. előadó ur itt előterjesztett, egyetlenegy árva szóval sincs megemlítve ez a sérelem. (Mozgás.) Ennélfogva ezt, mint hiányt én kénytelen vagyok innen, e helyről konstatálni. T. képviselőház ! Igaz. hogy a mentelmi bizottság ezzel a kérdéssel aligha is foglalkozhatott volna, mert hisz tulajdonkéjjen ő ellene irányul a feljelentés, ő sértette meg állítólag ezen határozatával és intézkedésével Lengyel Zoltán mentelmi jogát; de ha már egyszer a ház határozata által az ügy a mentelmi bizottsághoz lett utasítva, igen tanácsosnak és szükségesnek is tartottam volna, mintegy előkészítő intézkedésül, hogy itt kifejtessék az, miért nem volt a mentelmi bizottság abban a helyzetben, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozhassak. Nyilvánosságra kellett volna juttatnia azt, hogy a jelentésben ez a panasz azért mellőztetett, mert ebben véleményt nyilvánítani a bizottság — mintegy érdekeltségénél fogva — feszélyezve volt. Mindezekből kifolyólag bátor vagyok indítványozni, hogv a Lengyel Zoltán . . . (Halljuk ! Halljuk!) Visontai Soma : írásban kell beadni! Kálosi József: írásban is megvan. (Olvassa) : »Határozza el a t. ház, hogy a Lengyel Zoltán országos képviselő által (Zaj. Halljuk 1 Halljuk !) a képviselőháznak Í907. évi február 8-án megtartott ülésében mentelmi jogának megsértése tárgyában tett két rendbeli bejelentés egymástól különválasztva tárgyalandó és figyelemmel arra, hogy a mentelmi bizottság elleni bejelentésre vonatkozó tényállás egyszerű voltánál fogva eléggé megérett a tárgyalásra, ez az ügy a mentelmi bizottsághoz utasítás mellőzésével közvetetlenül itt a plenáris ülésben intéztessék el érdemileg.* T. ház ! Bele keU most bocsátkoznom annak taglalásába is, hogy ez a bejelentés érdemileg minő elintézést nyerjen. (Halljuk ! Halljuk !) E tekintetben — a mint bátor voltam jelezni — oly egyszerű, oly világos, annyira megérett ez az ügy, — és mert a mentelmi bizottság mint érdekelt fél, nincs is hivatva külön véleményes jelentést tenni — hogy ajánlom a t. háznak, méltóztassék a következő indítványt elfogadni (Halljuk ! Halljuk! Olvassa) : »A Lengyel Zoltán országos képviselőnek a képviselőház 1907. évi február 8-án tartott ülésében a mentelmi bizottság ellen az ő mentelmi jogának megsértése miatt tett bejelentését alaptalannak találja, és pedig azon okból, mert a panasz tárgyát képező tényállásban feltüntetett azon bizottsági határozat által, melynél fogva a bizottsági ülésben szóbelileg előterjesztett ama kérelemnek, hogy a Polónyi Géza országos képviselő, s volt igazságügyminiszternek ő ellene beadott bűnvádi feljelentése tárgyában biróságilag előzetesen kihallgatott két tanutói kivett vallomási jegyzőkönyv előtte felolvastassák, a házszabályok 189. §-ára való hivatkozással hely nem adatott, a mentelmi jog semmikép meg nem sértetett.* (Zaj és ellenuwndások a szélsőbaloldalon.) Igen kíváncsi vagyok majd a türelmetlenül közbeszóló Várady Károly t. képviselőtársam által kifejtendő ellenészrevételekre. Most rá kell térnem annak bizonyítására, a mit feltüntettem, hogy valóban tévesnek tartom a mentelmi bizottság jelentésében foglalt azon érvelést, hogy állandó gyakorlata a képviselőháznak az, hogy a mentelmi eset alapos politikai és jogi elbirálhatása végett számtalan esetben követelte a nyomozat vagy vizsgálat kiegészítését. Dehogy követelte . . . Okolicsányi László : De bizony követelte ! Kálosi József: ... a képviselőház valaha is ilyen cselekményeknek előzetes foganatosítását. Ilyenekre vonatkozó utasításokról szó sem lehet bíróságok előtt folyamatban levő ügyekre vonatkozólag. Mert a mentelmi jognak valamely hatóság részéről történt megsértését tárgyazó bejelentések körüli eljárás egészen más tekintetek alá esik. Itt már igenis a legszélesebb határok közt kell mozognia a bizottságnak, hogy minden olyan adat, mely a mentelmi jognak hatóság által történt megsértésére vonatkozik, hivatalból beszereztessék. Ámde ez az érvelés a mentelmi jognak a bíróság által kérelmezett felfüggesztése kérdésében nyilatkozik meg a mondott értelemben igen nagy határozottsággal a jelentésben, holott tudnivaló, hogy a maga jog- és hatáskörében függetlenül eljáró bírónak senki, még a képviselőház sem adhat az előtte folyamatban levő ügyre vonatkozólag utasítást, hogy ebben vagy abban az irányban egészítse ki vagy teljesítse ä vizsgálatot. Egyedül csak azt kívánhatja a képviselőház, hogy az iratok a hozzájuk tartozó adatokkal kellőkép felszerelve terjesztessenek föl az ő jogkörébe utalt határozat meghozatala czéljából. Ha a képviselőház utasításokat adna, hogy pl. most ezt a terhelő tanút vagy a
