Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-128

128. országos ülés 1907 márczius l't-én, csütörtökön. 321 lakbért és fizetést kapjon, a milyenbe tartozik maga a község. Ezt nem tartom helyes dolognak azért, mert a tanyákon alkalmazott tanítóknak életszükségletei mégis csak olcsóbbak, mint a városban alkalmazottakéi. Egy hang (balfelól) : Visszafelé liczitál! Bozóky Árpád: Igenis, visszafelé Hezitálok. Méltányos dolog volna az is, hogy a külterületeken, a tanyákon előbb a nőtlen fiatal tanitókat alkalmazzuk, a kiknek nem jár annyi fizetés, és ugy gondolom, hogy a külterületi tanitóknak lakbérosztálya az ötödik lehet és talán a fizetésük is a harmadik fokozatba sorozható. Ott van pl. Hódmezővásárhely ; ugy tudom, hogy a második fizetési fokozatba tartozik ; talán igazságos és méltányos volna, ha a hódmezővásárhelyi kültelki iskolákban alkalmazott tanitók ne a második, hanem a harmadik fizetési osztályba Boroztatnának és ugyancsak az a tanitó az ötödik osztályba sorozott községekben járó 200 korona lakbért kapjon. Indítványom az volna, hogy a 2. §-ban ezen szavak után (olvassa) : »5. A lakbérosztályokba nem sorozott községekben«, ezen szavak tétetnének : »vagy a község külterületén*. Ha módositásom elfogadtatnék, annak eredménye az volna, hogy a kültelken alkalmazott tanitók az utolsó fizetési és lakbérosztályba lennének sorozva. Kérem indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan szóim. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : (Halljuk! Halljuk !) T. képviselőház ! Várady Imre t. képviselőtársam két rendbeli indítványt adott be. Az egyiknek czélja az volna, hogy az 1896. év a szolgálati idő beszámításánál kétszeresen tudassék be, a második indítványa pedig az, hogy azoknak a tanitóknak, a kik eddig is, bár a harmadik vagy negyedik lakbérosztályba nem tartoztak, 300 korona lakbérilletményt élveztek, ezentúl is kijárjon ezen összeg. Az első indítványt azért nem fogadom el, mert ha a tanítót állami tisztviselőnek nyilvánítjuk és az állami tisztviselők j ogviszonyaival egyenlősítjük jogviszonyait, nem lehet kiszámítani, hogy egy ilyen kivételes intézkedés a többi állami tisztviselők sorában mily igényeket támaszthat. Legyünk e tekintetben óvatosak és meglepetésszerűleg ne menjünk bele oly dolgokba, a melyek végeredményét nem tudjuk kiszámítani. (Helyeslés.) Azt az indítványt, hogy azok, a kik eddig magasabb lakbérilletményt élveztek, mint a milyen a tövényjavaslat szerint őket megilletné, hajlandó vagyok konszideráczió tárgyává tenni, de az nem tartozik ide, hanem a 7. §-hoz tartozik, mert a 7. §. egy általános intézkedést tartalmaz, a mely szerint olyan állami tanitóknak, a kik a törvény hatályba lépte idején fizetés természetével biró és a nyugdíjazásnál beszámítandó illetmények czimén együttvéve többet élveznek, mint a mennyi fizetésre a törvény értelmében igényt tarthatnának, a többlet személyi pótlék czimén utalványozandók. KÉPVH. NAPLÓ 1906—1911. VII. KÖTET. Ezzel kapcsolatosan lehet ezt az intézkedést az eddig tényleg élvezett lakbérre is kiterjeszteni. Ez előreláthatólag csekély jelentőségű lesz pénzügyi szempontból, és erre nézve is ugyanazon méltányossági ok forog fenn, mint a szakaszban emiitett többi illetményre. Bozóky t. képviselő ur indítványát nem tehetem magamévá és kérem, méltóztassék megmaradni az eredeti szöveg mellett, a mely minden tanítót, a ki valamely község területén működik, akár belterületen, akár kültelken, akár u. n. tanyán, az illető községet megillető illetmények élvezetébe helyez. (Helyeslés.) Mert nem áll az feltétlenül, sőt merném annak ellenkezőjét mondani, hogy a kültelki tanitók helyzete könnyebb volna, és ha esetleg anyagilag könnyebb volna is, viszont sok tekintetben erkölcsileg nyomasztó. Az ilyen tanitó oly elhagyatott helyen van, (Igaz I Ugy van!) hogy ez a kis kárpótlás őt méltán megilleti, a mit neki azon község magasabb lakbérilletménye és magasabb fizetési fokozata biztosit, a mely községhez kültelkileg tartozik. A mi végül Weresmarthy t. képviselő ur felszólalását illeti, teljesen méltánylom, hogy vannak tanitók, a kik nehéz helyzetbe jutnak a drágaság folytán és annak folytán, hogy nehezebb életviszonyok léteznek oly községekben is nemcsak Budapest környékén, a melyek az itt kitett lakbérosztályokba besorozva nincsenek. De, a mint már az indokolásban mondottam, ennek a remédiuma az, hogy annak idején, a mikor ezzel foglalkoznunk és e bajt orvosolnunk lehet, a községeknek osztályozása revízió alá vétessék, természetesen valamennyi állami alkalmazottra és köztisztviselőre kitérj esztőleg. Lehetetlen egy oldal ulag a tanitók javára prejudikálni ezen általános rendelkezésnek, a melyhez nemcsak nekem van hozzászólásom, de valamennyi tárcza kezelőinek. Legyen megnyugodva a t. ház a tekintetben, hogy a tanitók ily helyzete mindenesetre indok lesz, a mely az egész kormányt abban fogja vezetni, hogy esetleg a iakbérosztályokat revizió alá vegye. Hiszen konkrét indítványt t. képviselőtársam úgysem adott be.

; méltóztassék tehát egyelőre ebben a nyilatkozatban megnyugodni. (Élénk helyeslés.) Bozóky Árpád : Visszavonom indítványomat. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Maga a szakasz meg nem támadtatott és ennélfogva külön fogom a szakaszt szavazás alá bocsátani, azután külön Várady Imre képviselő ur két rendbeli módosítását és indítványát bocsátom szavazás alá. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §.t elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a 2. §-t elfogadja. Most már következik Várady Imre első indítványa. Kérem Raisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Raisz Aladár jegyző (olvassa az indítványt). 41